Amerikai Magyar Világ, 1974. július (11. évfolyam, 27-30. szám)
1974-07-07 / 27. szám
2. oldal AMERIKAI m A /ÍIK VILÁG® AMERICAN HUNGÁRIÁN WORLD AH AMIRICAN NIWIUHII IN IMI HilMQARIAN LAMOUAOC - THC LAROCRT HUMOARIAM WIIKIV IN AMI RICA * AiHCAHCA IIONAOVORR MAGYAR HETILAPJA Megjelenik minden vasárnap Published every Sunday • Published by — Kiadó Associated Hungárián Press, Inc. Editor: ZOLTÁN GOMBOS Szerkesztő: GOMBOS ZOLTÁN Editorial and Circulation Office — Szerkesztőség és Kiadóhivatal 1736 East 22nd Street, Cleveland, Ohio 44114 Telefon: 241-5905 valamint 1579 Second Avenue, New York, N.Y. 10028 Telefon: 737-9370 vagy 737-9371 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: Egy évre ......................... $15.00 One Year..........................$15.00 Fél évre ............................. $8.00 Half Year ......................... $8.00 Külföldre, egy évre ...._$20.00 Foreign Countriés, One Year $20. Second Class Postage Paid at Cleveland Ohio Az Amerikai Magyar Világ és az Amerikai Magyar Népszava vagy a Szabadság (megjelenik minden pénteken) együttes előfizetési ára 1 évre 25 dollár; félévre 13 dollár. WATERGATE NYOMÁBAN: Meg lehet-e állítani az egyre növekvő hullámokat? WASHINGTON 1972. június 17-én történt, hogy a Democratic National Committee irodáiban letartóztattak öt betörőt, és akkor kezdődött a Waergate-botrány hullámzása. H. R. Halderman már akkor megmondotta, hogy ez “hihetetlen csapás lesz reánk nézve”. Az ország népe már torkig van a Watergate-üiggyel, és azt kívánja, hogy minél előbb, lehetőleg már “tegnap” érjen véget. Ugyanakkor nagyon kiábrándultak a Fehér Ház-i átiratok nyilvánvalóvá tétele óta az elnöki tisztségviselővel szemben. Az ügyből még maga Kissinger külügyminiszter vagy Leon Jaworski különleges vizsgálóbiztos sem húzhatja ki magát. Kissinger kimerítő és nyilvánvalóan eredményes közel-keleti békemissziója után hazatérve, kérdésekre kell, hogy válaszoljon, vajon igazat mondott-e, amikor tagadta, hogy a Fehér Ház 17 tanácsadójának és újságíróinak a lehallgatására ő adta ki az utasítást. • Jaworskit azért bírálják, mert megengedte, hogy Richard Kleindienst volt igazságügyminiszter beismerje bűnösségét abban, hogy a Szenátus vizsgálóbizottságát félrevezette, amikor az International Telephone and Telegraph ellen eljárást folytattak. Most egymás után hullanak a legnagyobbak. Hónapokon át ártatlannak tartotta magát Colson, az elnök négy tagból álló belföldi és politikai belső tanácsadó körének tagja, most azonban beismerte bűnösségét még annak árán is, hogy esetleg börtönbe kerül emiatt vagy törlik az ügyvédi kamara tagjai közül. Így hullanak egymásután, mint a tíz kicsi indián: La Rue, Magruder, Dean, Chapin, Porter, Kalmbach, Krogh, Colson — azok, akik Chapin kivételével elismerték bűnösségüket. Most a négy nagy, a legbelső kör van soron: John Mitchell, H. R. Haldeman és John Ehrlichman, valamint Nixon elnök, aki várja a Képviselőház vádemelési határozatát. Mindazok ellenére, hogy a Fehér Ház tisztségviselői sorban vád alá kerülnek, ennek az ország népe issza meg a levét elsősorban, azok, akik ibiznak a politikai rendszerben. Most az a kérdés, hogy azoknak, akik keresik a történelem értelmét, vajon mit jelent a Watergate-botrány elmúlt két esztendeje? Harold Hughes azt mondta egy riporternek: “Remélem, hogy inkább szeretetet, mint gyűlöletet találunk mindezekben, és megpróbálunk reménykedni abban a helyzetben, amibe jutottunk.” E második évforduló alkalmából azonban a reménykedés és szeretet helyett inkább keserű iróniával lehet mondani Ghuck Colsonnal együtt “Krisztusért rátapostam a nagyanyámra.” : LELKI BÉKÉÉRT : 212-586-3880 * hívja naponta bármely órában A legtöbb hal mérgezett Nyugat-Németországban A Rajnában élő 18 halfajta közül mindössze egy olyant találtak a szakemberek, mely — a víz szennyezettsége miatt — még emberi fogyasztásra alkalmas. Tizenhat halfajta olajszagú ésiza, egy vegyszerizű, s mindössze egy fajta fogyasztható. AMERIKAI MAGYAR VILÁG Coloradóban rossz világ jár a marhatartók vagyott az éttermekben. DENVER — Ken Monfort, akinek társulata ,a világ legnagyobb, gabonával hizlaló tehéntenyésztője,a napokban egy bika eladása után a nyereség helyett 125 dollárt veszített. Monfortnak 180,000 marhája van, és úgy látszik, hogy mindegyiket veszteségesen tudja csak eladni, ha ugyan a helyzet nem változik. A vesztesége állatonként 125 dollár. Időközben ezek az állatok naponta egy dollár értékű gabonafélét falnak fel, így csak egy napos élelmezésük 180 ezer dollárba kerül. Monfort vállalata az elmúlt gazdasági évnegyedben csaknem 9,2 millió dollárt károsodott. A vállalat más ágazatain elért nyereség ezt a veszteséget 3,8 millió dollárra csökkentette. Ez a helyzet mutatja, hogy az Egyesült Államok gazdasági életének egyik ágra milyen érzékenyen reagál a világméretű gazdasági változásokra. “Korábban is érintettek minket veszteségek — mondja Monfort — , de ez a legsúlyosabb az eddigiek között.” De mi okozhatta ezt? Először is az az egyezmény, melynekalapján az Egyesült Államok a gabonafeleslegeit a Szovjetunióba küldte. Egyik napról a másikra megszűntek az amerikai raktárak tartalékai és a vásárlók kezdték fölvenni a gabonaárakat, így az állatélelmezés költségei csaknem megduplázódtak. Aztán jött az arab olajembargó, aminek következtében is benzinárak emelkedtek meg. Ezért az amerikaiak kevesebbet utaztak, így kevesebb hús fo Az autógyári munkásokat ideiglenesen elbocsátották, ezért csirkehúst vagy konzervhalat ettek inkább, mint vesepecsenyét. Nagybritannia eddig csaknem az összes marhavesét felvásárolta a Monfort vállalattól, most azonban a pénzt a drága olajra fordítják, és a felmaradt vesét egyharmados áron állateledelnek dolgozzák fel. Így aztán elsorvad az állattenyésztés, aminek valódi hatását csak 28-30 hónap múlva érzi meg az ország. Miért lett Knowland szenátor öngyilkos SAN FRANCISCO ? A kaliforniai republikánus többség korábbi vezetője, William F. Knowland még februárban végzett magával, és senki nem tudta, hogy miért. Csak most került felszínre bizonyos magyarázat, amikor kiderült, hogy Knowland pénzügyi nehézségekkel küszködött az utóbbi időiben. Igaz, mint a The Oakland Tribüne kiadója, több mint 900,000 dollárral rendelkezett, de öngyilkosságának idején éppen esedékessé vált több mint 1,312,333 dollár adósságának kifizetése, ami jóval túlhaladta anyagi képességét. Mrs. Ann Dickson Knowland, a szenátor második felesége állítja, hogy a pénzügyi jelentés téves, és most havi járadékának felemeléséért folyamodott a birtokuk után. Mrs. Knowland, akit 1972- ben vett feleségül a szenátor, miután elvált 47 éves, előző feleségétől, azt mondja, hogy Mr. Knowland soha nem említette neki, hogy anyagi nehézségben van. Az ügyész által készített nyilatkozat azonban nyilvánvalóvá tette, hogy Mr. Knowland panaszkodott a barátainak felesége költekezésemiatt, és azt mondta, hogy ő nem Omassis vagy Hughes, hogy mindezt fedezni tudja. A Fehér Ház követségi rangokat ‘árusított” WASHINGTON Leon Jaworski, független Watergate-i vizsgálóbiztos kijelentette: közvetett és közvetlenbizonyítékok utalnak arra, hogy Nixon elnök újraválasztási bizottsága nagyköveti kinevezést és egyéb vezető kormányállásokat ígért azoknak, akik jelentős mértékben hozzájárultak az elnök választási kampányához. Leon Jaworski a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján több elnöki dokumentum átadásáért folyamodott. Köztük a Stans-féle kartotékok áttenkintését találja nagyon fontosnak, mert ezekben a kartoékokban szerepelhet azoknak a névsora, akik adományuk fejében kormányállásra voltak “jogosultak.” A független vizsgálóbiztos utalt arra, hogy Herbert Kalmbach, az elnök egykori tanácsosa már beismerte bűnösségét egy nagyköveti kinevezéssel kapcsolatban, nevezetesen, J. Fife Symington Jr., az Egyesült Államok egykori Trinidad-Tobago-i nagykövete 100,000 dolláros adomány fejében, előkelőbb diplomáciai kinevezést szeretett volna Európában. Mrs. Ruth Farkas, Luxemburgba akkreditált jelenlegi U. S. nagykövet családja 300, 000 dollárt adományozott Nixon elnök újra választási kampányának, C. W. Whitney pedig visszakapta 250,000 dolláros kampányadományát, amikor nem adták meg neki a kért spanyol nagykövetségi kinevezést. Vincent Deroulet 50,000 dollárt adományozott és Jamaciában képviselte Washingtont. ORVOSSZEMMEL: A napbarnítottság veszélyes Szakemberek szerint az az egyetlen jó napbarnitottság, ha valaki nem borul le, mert minden napbarnítottság veszélyes. Dr. Michael Fisher, a Bronx Municipal Medical Center dermatológiai osztályának vezetője vésztjóslóan mondja: “Miközben az embereksütik és pirítják a bőrüket a fiatalság és a szépség nevében valójában idő előtti elöregedéshez segítik a bőrüket. Csak hasonlítsuk össze testünknek azokat a részeit, amelyeket soha vagy nagyon ritkán ér a napsugár. Milyen nagy különbség van a két rész finomságában.” A bőrgyógyászok éveken át figyelmeztettek a napsugárzás veszélyeire, főként a szárító hatásaira, de az emberek azzal válaszoltak, hogy krémeket kezdtek használni. Aztán arról beszéltek a szakemberek, hogy az ultraviola sugaraiké kártékonyak, mire az emberek színezőanyaggal kenték be magukat. Ekkor az orvosok a bőrrák veszélyre hívták fel az emberek figyelmét, mire úgy reagáltak, hogy a bőrrák nem halálos. Dr. Fischer a következőket mondja: “Az elnyelt ultraviola sugarak aláássák a bőr szerkezetét. Az ultraviola sugarak hatása többszörös és elkerülhetetlen. Sok tekintetben hasonló a röntgensugarak hatásához. Különböző személyek különbözőképpen érzékenyek erre, ami függ attól, hogy valaki milyen öröklöttségeket hordoz és mire allergiás.” A legtöbb dermatológus megegyezik abban, hogy a napbarnító kenőcsök hasznosak, ha helyesen alkalmazzák. De ha valaki huzamosabb , ideig a napra fekszik, akkor még a hosszúujjú ing, nadrág és széles karimájú kalap sem ad védelmet ellene. A kenőcsök, olajak és ehhez hasonlók csökkentik ugyan a leégés veszélyét, de a nap hatását nem küszöbölik ki még akkor sem, ha ez nem okoz fájdalmat.