Amerikai Magyar Világ, 1976. január (13. évfolyam, 1-5. szám)

1976-01-04 / 1. szám

amerikaim mmm m ^nv m30e ILÁGA_ AMERICAN HUNGARIAN WORLD IC* AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE THE LARGEST HUNGÁRIÁN WEEKLY IN AMERICA * o’ " Á -TILAPJA _ _______®> A* N. V mmm<_— No. 1 SZÁM CLEVELAND, OHIO Vasárnap, 1976 január 4 /A, évfolyam V WASHINGTON - 1976. január elsejével a bányászok nyugdíja tete­mesen emelkedik, melynek következménye az lesz, hogy vagy 5000 szénbányász vonul nyugdíjba, majd kétszer annyi, mint az előző években. A szénbányák az elkövetkező 10 év alatt 150.000 új bányászt akar­nak felvenni, hogy lépést tartsa­nak a nyugdíjazás miatti munka­erő kieséssel. COLUMBIA, S.C . A Watergate miatt Richard Nixon „Amerika legrosszabb elnöke” címmel fog az ország történelmé­ben szerepelni, mondta néhány történelem tanár, George Wa­shington, Abraham Lincoln, Franklin D. Roosevelt és Wood­­row Wilson kapták a 200 év elnökei közül a legjobb „jegyet”, míg Nixon a legalacsonyabbat, utána Ulysses Grant és Warren G. Harding következnek a­­„gyengék” listáján. CHARLESTON — West Virginia kormányzója, Arch A. Moore ártatlannak vallotta ma­gát „extortion”, zsarolás vádjá­val szemben. BOSTON — A bostoni rend­­­­őrség megmotozott egy „Miku­lást”, akinél revolvert találtak. Kiderült, hogy privát detektív volt, akit így álcázva alkalmaz­tak egy vendéglő felügyeletére. GENOVA — Fényes nappal több bandita megállította Gio­­vanni Schiaffino olasz cukorgyá­ros fiának autóját és elrabolták.. Az esemény Genova város központjában történt. Jó van... ATOMHÁBORÚ LEHETSÉGES AZ ÉVEZRED VÉGE ELŐTT BOSTON­­ Az évszázad és az évezred vége előtt a világ népei vagy megérik az atomhá­borút, vagy elfogadják az abszo­lút hatalommal rendelkező nem­zetközi kormány ellenőrzését. A legtöbb ország azonban feltehe­tően nem fogja kockáztatni az atomháborút, mintsem feladja nemzeti függetlenségét. Íme ez volt a Harvard egyetem nukleáris fegyverkezési szakértői következtetése. A szak­értők egyetértettek a következő kérdésekben: — Az atomháború még az évszázad vége előtt realitássá válik, azonban nem a szuper­nagyhatalmak, mint a Szovjetu­nió vagy az Egyesült Államok között, hanem inkább a kisebb országok köztt, mint Izrael és az arab országok, néhány afrikai ország vagy India és Pakisztán. Az elkövetkezendő 25 év során számos ország fog atombombá­val rendelkezni.­­ 1999-ig körülbelül 1000 atomreaktor fog elegendő radio­aktív ,,hulladékanyagot” produ­kálni ahhoz, hogy hetente egy atombombát gyártsanak, vagy 50 ezer atombombát, a század vége előtt.­­ Ez az állapot egy formájú nemzetközi kormányzat ellenőr­zését követelné meg, amely mind az atombombák gyártását, mind felhasználását teljes mértékben ellenőrizné. Azonban nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy különböző országok fel fogják adni függetlenségüket, vagy demokratikus intézményei­ket.­­ Egy ,,kisebb” atomhábo­rú néhány tízezer és egymillió közötti áldozatot jelent, míg egy szélesebb körű háború, mint például atomháború a Szovjetu­nió és az Egyesült Államok között, megsemmisítené mind­két ország lakosságát. (Folyt, a 2. oldalon) be­kerülnek. Ezek a különbségek az „egyéni szabadság” fogalmá­nak magyarázatánál a legerő­sebbek. Lengyelországban és Magyarországon ebben az irányban is közelebb állnak a nyugati felfogáshoz, mint a cse­heknél, románoknál és bolgá­roknál. Az utóbbi három or­szágban a régi Sztálin vonal hívei különös gyanakvással veszik az „egyéni szabadság­nak” még a gondolatát is. Egy amerikai szóvivő sze­rint, ha nem is várhatók csodák, de remélhető, hogy a két év alatt jelentős lépéseket tesznek előre, különösen gazdasági vonalon, valamint az emberi jogok elis­merése és tiszteletben tartása terén. „HELSINKI” HATÁSA A KOMMUNISTA ORSZÁGOKRA PRÁGA — A Helsinkiben megtartott európai biztonsági konferencián megállapodtak a résztvevő országok, hogy 1977- ben lesz a következő összejövetel Belgrádban, amikor majd kiér­tékelik a két év alatt történte­ket. A különböző országokban levő amerikai követségek szinte a konferencia elnapolásától kezdve, nagy figyelemmel kísé­rik az eseményeket, főleg abból a szempontból, hogy vajon mely országokban igyekeznek követni a Helsinkiben aláírt szerződést. A helsinki megállapodásnak kihatással kell lennie az üzleti kapcsolatokra, kereskedelmi szerződésekre és a nemzetek szabad érintkezésére, kultúrák kicserélésére. Az amerikai követségek vezetői szoros érintkezésbe lép­tek a különböző államok illeté­kes hatóságaival, különösen ott, ahol az ilyen kapcsolatok tanul­mányozására és a kivitelezésre is külön ügynökségeket állítottak fel, bár a jelentések szerint az elmúlt 4 hónap alatt nem sok pozitív eredmény született. A „Detente” politika elvét főleg a keleti kommunista blokkhoz tartozó államokban fogadják szívesen. Sokat várnak tőle, de amikor gyakorlati kivi­telezésre kerülne sor, akkor a Nyugat és Kelet közötti ideoló­giai differenciák mindig előté.­ TÖBB OLAJAT KELL IMPORTÁLNUNK WASHINGTON — Ameri­­kának két év múlva 50 száza­lékkal több olajat kell importál­nia, mint ma, mégpedig legna­gyobb részt Közel-Keletről és Észak-Afrikából. Ezt a megállapítást az orszá­gos könyvtár olaj szakemberei tették hosszadalmas tanulmá­nyozás eredményeképpen. Megállapították, hogy egy újabb arab olajembargó Ameri­kában 1,5 millió embert hagyna munka nélkül és az ipari pro­dukciót 56 millió dollárral csök­kentené. A külföldi olajbehozataltól való növekvő függésünk kihatás­sal lehet a külpolitikánkra. Az energiaprobléma könnyen Ame­rika „Achilles sarkává” válhat, amint például a Szovjetunióban az „élelmiszer termelés” máris szinte megoldhatatlan problé­mákat jelent. Az olajimport a jelenlegi 6 millió barrel napi importról 1977-re 9 millióra emelkedik és 1980-ra 10 millióra. A tanulmány szerint 80 százaléka a növekvő impo, az arab országokból jön majd, nem arab Iránból nem számol­hatunk többre, mint 1 millió barrelre naponta. A „BLUE SHIELD” BEFAGYASZTJA AZ ORVOSI DÍJSZABÁSOKAT MILWAUKEE • A Blue Cross és Blue Shield betegbizto­sításokat irányító igazgatóság 120 napos zárlatot rendelt el az orvosokkal szemben a díjszabás emelését illetőleg. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy az orvosok nem emelhetik a díjakat 120 napig kényük-ked­­vük szerint, ahogy tették a közel­múltban és a 120 nap eltelte után újra megvizsgálják az ügyet, mielőtt a zárlatot feloldják. Dr. Marvin Wagner, a 16 tagú Blue Cross és Blue Shield igazgatóság elnöke szerint továb­bi lépések szükségesek, hogy az állandóan emelkedő orvosi költ­ségeket valamelyest egy bizonyos határon belül tartsák. A Blue Cross és Blue Shield csak a közelmúltban jelentette, hogy újra emelni kell a díjakat és már ez az emelés sem elegendő a költségek fedezésére. KÍNA HARMADIK TENGERI ERŐBEN HONG KONG — Szinte észrevétlenül építette Kína a haditengerészetét és elérte, hogy pillanatnyilag már a harmadik helyen áll haditengerészetének az erejével Amerika és a Szovjetunió mögött. Az utóbbi 10-12 év alatt a kínaiak megháromszorozták ha­dihajóik számát, elsősorban védelmi céloktól vezetve. A kínai hajóhad mintegy „kínai falat” vont a partvidékére a hadihajói­ból. A kínai hajók nem igen hagyták el a saját tengereiket, a Sárga, Keleti- és Dél-Kínai­­tengereket. A haditengerészet tisztjei és legénysége Kínában 230.000 főt számlál, mely több mint a közös angol-francia haditengerészeté. A kimii tengeri haderő több mint MXX­ hajót számlál és körülbelül 60- ra tehető a tengeralattjáróik száma.

Next