Amerikai Magyar Világ, 1976. április (13. évfolyam, 14-17. szám)

1976-04-04 / 14. szám

r­r­­o 2. OLDAL AMERICAN HUNGARIAN WORLD *** AMERICAN HIMWII IN INI HUNGÁRIÁN LANGUAGE THt LAflGCST HUNGÁRIÁN WEEKLV IN AMERICA• AMERIKA LCGNAOVORR MAGVAR HETILAPJA Megjelenik minden vasárnap Published every Sunday Published by — Kiadó Associated Hungárián Press, Inc. Ednor: ZOLTÁN GOMBOS Szerkesztő: GOMBOS ZOLTÁN Editoríal and Cireulation Office — Szerkesztőség és Kiadóhivatal 1736 East 22nd Street, Cleveland, Ohio 44114 Telefon: 241-5905 valamint 1579 Second Avenue, New York, N.Y. 10028 ______________Telefon: 737-9370 vagy 737-9371_______________ ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: Egy évre .......................... $15.00 One Year $15.00 Fél évre $8.00 Half Year ....................—. $8.00 Külföldre, egy évre . .. $20.00 Foreign Countries, One Year $20. Second Class Postage Paid at Cleveland Ohio Az Amerikai Magyar Világ és az Amerikai Magyar Népszava vagy a Szabadság (megjelenik minden pénteken) együttes előfizetési ára 1 évre 25 dollár, félévre 13 dollár,______________________________ az elnökségre jelöl, hajlandó lesz indulni. Legutoljára azonban ezt mondotta: hajlandó aktívan is résztvenni a kampányban. Humphrey 22 éve tagja a szenátusnak. Többször volt alel­­nöke is a szenátusnak. „Elhatároztam, hogy ezentúl az út széléről nézem az esemé­nyeket” — mondotta nemrég Humphrey, majd így folytatta: „amikor kampányoltam saját magamért, sokan csak ezt mondták: ,Na nézd csak, ez megint indul...’, elegem volt ebből. Sértett. Kértem pénzt és kértem támogatást, kértem, hogy rám szavazzanak és kértem mindent. Azután így szóltam magamhoz: Nem, elegem volt, sérti a büszkeségemet az egész.” Ma azonban más a helyzet. Ma egyre több cikk jelenik meg arról, hogy a demokrata párt igazi „jelöltje” éppen az lehetne, aki tulajdonképpen nem is jelölt. Egyre több közvélemény-kutatás mutatja, hogy Humphrey nép­szerű. Legutóbb a legerősebb ame­rikai szakszervezetnek Floridá­ban tartott gyűlésén számos szakszervezeti vezető is kifejezte azon véleményét, hogy Humph­rey lenne a jelöltjük. Egyikük ezt mondta: „Ha Hubert indul, ő lesz az Egyesült Államok következő elnöke.” Ma még a liberálisok is, akik valamikor visszautasították, csak várják, hogy mégis indul. Humphrey legutóbb így rea­gált, amikor egy újságíró meg­kérdezte őt: „Ez az életem iróniája. Egyik leghihetetlenebb tapasz­talatom. A múltban, amikor nagyon nagy szükségem volt az emberekre, hogy segítsenek,---------------.----------i u' ' iu ••., .. , Viscount Montgomery, a népsze­csak nehézségekbe ütköztem... fű­t)Monty,% * IS világháború Ma azonban jobban bízom híres angol főparancsnoka el­magamban, mint valaha is.” hunyt._________________ Washingtoni levél írja: SPECTATOR Hubert Horatio Humphrey többek között arról híres, hogy 18 órás napi munkaideje van. Az utóbbi időben azonban nem emiatt került az érdeklődés középpontjába. A demokrata párt elnökjelö­lése során egyre többen vetik fel, hogy ő lenne a párt legesélyesebb jelöltje. Lenne... De idáig nem indult. Sőt. Többször is kijelen­tette, hogy nem is kíván indulni. Sokak szerint Humphrey az egyetlen ember, aki indulhat a szenátorságért, a kongresszus többségi vezére, valamint az Egyesült Államok elnöke poszt­jaira — valamennyire, együtt. A szenátorsággal nincs prob­léma. Amennyiben nem indul mint elnökjelölt, mindenki biz­tosra veszi, hogy Minnesota államban újraválasztják. Szená­tornak. A többségi vezér posztját is könnyen megszerezheti, állapí­tották meg a politikában járta­sok. Tehát marad az elnökség. Azonban Humphrey idáig nem indult az előzetes választá­sokon. Humphrey a múltban há­romszor kérte a demokrata pártot, hogy őt jelöljék az elnök­ségre. Kétszer elutasították — saját pártja. Nemrég azt mon­dotta, hogy amennyiben a párt nem talál éppen más vezért, akit WASHINGTON , Edmund S. Muskie, Jacob K. Javtts és Abraham A. Ribi­off szená­torok legutóbb több kérdést vetettek fel az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió kapcso­latáról. Az amerikai külügymi­niszter, Kissinger maga is csak bírálatot váltott ki amikor a Szovjetuniónak Angolával kap­csolatos politikájáról szólt. Az Egyesült Államoknak a Szovjetunióval kapcsolatos kül­politikáját egyre többen bírálják az elnökválasztási kampány kap­csán is. Kissinger nyilvánosan is és magánszemélyként is kijelen­tette, hogy a hetente politiká­ja bizonyos értelemben veszély­ben van „Amennyiben a szov­jet kalandorpolitika (itt most Angolára is célzott) tovább folyik” — tette hozzá. Kissinger szerint amennyi­ben a Szovjetuniót nem ál­lítják meg ilyen irányú törek­vései megvalósításában, hamaro­san a Közel-Keleten és más területeken is sikerrel avatkoz­hat be. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti megegye­zés ugyanis elsősorban atomfegy­vereket érinti, amelyek világ­­katasztrófát okozhatnak. Kissin­ger és mások szerint, miköz­ben a hetente politikája elhá­rította az atomháború közvetlen veszélyeit, a Szovjetunió stra­tégiai és taktikai szempont­ból fontos hadállásokat épít ki, előretör, a hagyományos, el­­sőrban a nemzeti felszabadítási és helyi harcok terén. Példaként többször hozzák fel Angolát. Ammenyiben viszont az erők egyensúlya így változik, akkor ez a változás csak a Szovjetunió javára és az Egyesült Államok kárára történik. A bírálatnál azonban van egy még nehezebb dolog is: s Kissingernek, valamint Amerika más vezetőinek ezzel kell szem­benézniük: ha ez így van, ahogy mondják, mi legyen Amerika válasza? Változik Amerika álláspontja a Szovjetunióval szemben Hubert Humphrey, a nem pályázó , jelölt” rr •T »­­ * VI­AMERIKAI MAGYAR VILÁG 106 amerikai ügyvéd tiltakozik BELGRÁD— Tito jugoszláv elnök egy petíciót kapott, amelyben 106 vezető amerikai ügyvéd követeli, hogy bocsássák szabadon Srdja Popovicot, egy belgrádi ügyvédet, akit március 10-én egy évi börtönbüntetésre ítéltek egy kijelentéséért, ame­lyet egyik Ügyfele védelmében tett. Az Emberi Jogokért Harcoló Nemzetközi Liga elnöke, Jerome J. Shestack, közvetítette Titonak a petíciót. Mr. Popovic, az elítélt ügyvéd többek között statiszti­kákat idézett annak igazolásá­ra, hogy védence néhány negatív kijelentése Jugoszláviáról nem állt távol a valóságtól. 35 MILLIÓS CSALÁS WASHINGTON — Nagyszabá­sú műkincshamisítást lepleztek le a hatóságok. Legalább 35 millió dolláros csalásról van szó. Az ügy magában foglal egy sor Dél-Amerikából származó műtárgyat amelyeket a vámható­ságok fedeztek először fel. Számos amerikai városban dolgoztak együtt a nyomozók, amíg e nemzetközi műtárgyha­­misító szervezetet leleplezték. New Yorkban sajtókonferen­ciát tartott Vernon D. Acree, a vámhatóságok képviseletében, és elmondotta, hogy 15 hónapja folyik a nyomozás. Egyelőre nem adta ki a neveket, mivel további nyomok után haladnak. A hatóságok dolgát az nehe­zítette meg, hogy a bűnszövetke­zet nem titkolta a tárgyakat amikor a vámon bejöttek, sőt, azokat eredeti, s értékes műtár­gyakként vallották be. Még a vámot is ennek megfelelően fizették. Mr. Acree felhívja a nagykö­zönség figyelmét, hogy óvatosak legyenek, amikor „eredeti” dél­amerikai műtárgyakat vásárol­nak Amerikában, ki tudja hány hamisítvány van már forgalom­ban.

Next