Amerikai Magyar Világ, 1976. november (13. évfolyam, 45-48. szám)

1976-11-07 / 45. szám

2. OLDAL AMERIKAI MAGYAR VILÁG ELŐFIZETÉSI DÍJAK: Egy évre ....................... $15.00 Fél évre.......... ..................$8.00 Külföldre, egy évre . ----$20.00 SUBSCRIPTION RATES: One Year $15.00 Half Year $8.00 Foreign Conntries, One Year $20, Second Class Postage Paid at Cleveland Ohio Az Amerikai Magyar Világ és az Amerikai Magyar Népszava vagy a Sukaság (megjelenik minden pénteken) együttes előfizetési ára 1 évre 75 dollár, félévre 13 dollár.­­______________ TM­E VILÁG® AMERICAN HUNGARIAN WORLD AN * NE RICÁN NEWSPARCR IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGI 1HC LARGEST HUNGÁRIÁN WIHLT IN AMERICA • AMERIKA lECNAGTORR MAGVAR HETILAP JA Megjelenik minden vasárnap Published every Sunday Published by — Kiadó Associated Hungárián Press, Inc. Editor: ZOLTÁN GOMBOS_______Szerkesztő: GOMBOS ZOLTÁN Editorial and Circulation Office — Szerkesztőség és Kiadóhivatal 1736 East 22nd Street, Cleveland, Ohio 44114 Telefon: 241-5905 valamint 1579 Second Avenue, New York, N.Y. 10028 Telefon: 737-9370 vagy 737-9871_______________ ....... Washingtoni levél írja: VÁNDOR PÉTER Három évvel ezelőtt történt. Az arab országok bejelentették az olajembargót — és mi, amerikaiak nagy bajba kerül­tünk. Három évvel ezelőtt történt, hogy sorba kellett állnunk a benzinért — valami, amit a fiatalok már nem ismertek, amit az amerikaiak többsége legfel­jebb a háború legrosszabb napjaiban tapasztalhatott csak. Ez volt az Egyesült Államok történetének az egyik legkomo­lyabb kihívása, amikor külföldi hatalmak megmutatták, hogy jelentősen képesek befolyásolni az amerikai gazdasági életet. Infláció, 10 billiós azonnali kár Kissinger szerint ma az Egyesült Államok semmivel sincs kevésbé kiszolgáltatottabb helyzetben egy újabb olajembar­gó esetében, mint három évvel ezelőtt. Szakértők tanácsai alap­ján az állítja Kissinger, hogy legalább félmillió állást veszíte­nének el azonnal egy olajembar­gó esetén, a nemzeti összterme­lésben a kár legalább 10 billiós lenne és az infláció jelentően megemelkedne. Nem valószínű, hogy sor kerül az embargóra A tragikus képhez azonban az is hozzátartozik, hogy nem valószínű, hogy az arab országok a jelenlegi helyzetben az embar­gót alkalmaznák az Egyesült Államokkal szemben. Mindennek ellenére, sokan felháborítónak tartják, hogy az energiaproblémákat ma is keve­sen veszik komolyan, s nem országos szinten, sem az egyes háztartások szintjén sokan nem akarják figyelembe venni, hogy valamilyen energiatakarékossági rendszerre lenne szükség — abban az országban, amelyik a világon egyedülálló módon fo­gyasztja az energiát. Alaszka és az Északi-tenger olaja Örvendetes, hogy 1977 és 1980 között az Egyesült Államok saját olajellátása jelentősen fog növekedni: nemsokára üzembe áll az alaszkai olajvezeték, amely 5,7 százalékát látja majd el (teljes üzembehelyezés után) az ország nyersolajszükségletének, továbbá az Északi-tengeren folyó kutatások eredményeképpen is megnő majd az olajtermelésünk. December 15: a Petróleum Exportáló Országok értekezlete Idén december 15-én talál­kozik Quatarban az OPEC (Organization of Petroleum Ex­porting Countries), s megvitat­ják, hogy emeljék-e a nyersolaj árát. Jelenleg 11,51 dollár egy barrel ára. Szakértők szerint ezt 10—25 centtel fogják megemelni az év végén. 1960 és 1970 között egy barrel ára két dollár volt ($2). Egy közgazdász így jellemezte az áremelkedés tendenciáját: „Ab­ban hinni, hogy az olaj ára ismét olyan alacsony lesz, mint a hatvanas években, körülbelül olyan, mint azt várni, hogy mikor tér vissza a cár Oroszor­szágban, vagy hogy az Osztrák— Magyar Monarchiát még fel lehet újra állítani.” 300 millió dollárral csapták be a francia kormányt PÁRIZS — Franciaor­szágban most hozták nyilvános­ságra azt a jelentést, amely szerint Marcel Dassault repülő­gépgyáros 300 millió dollár adóval csapta be a francia kormányt. FRANCIAORSZÁG­­ LEGGAZDAGABB EMBERE A csalás felfedezése különö­­­sen érdekes, mivel a csaló nem­­ más, mint Franciaország leggazd­­dagabb embere. A Le Point című hetilapban éppen­ akkor tűnt fel először a csalásról szóló hír, amikor arról folyt a vita, hogy mindenki számára emeljék-e fel az adókat F­ranciaországban. A GAZDAG NEM FIZET? ÉS MINDENKI FIZESSEN? Az adóról folyó vita során a baloldali pártok támadják azt a koncepciót, hogy mindenkinek emeljék fel az adóját , miközben kiderül, hogy a gazda­gok közül sokan elkerülik az adófizetést. A mostani 300 millió dolláros csalás aztán persze, hogy azokat segíti, akik a kormány adóeme­lési politikáját bírálják. Eképpen érvelnek: szóval, a dúsgazdag (ezúttal Franciaország leggazda­gabb embere) háromszáz milliót csal el az államtól, s nekem, kisembernek meg felemelik az adómat? A KORMÁNYPÁRT TÁMOGATÓJA Mindennek a tetejébe a 84 éves Dassault (aki többek között a Mirage gépeket is építette) a kormánypárt (A Gaullista Párt) erős támogatója. A mostani kormánykoalícióban is ez a párt a vezető. A vállalatnak már néhány héttel ezelőtt is volt egy zűrje: főkönyvelőjük hatalmas össze­geket sikkasztott el, de megbo­csátottak neki. A kérdés csak az, hogy a francia kormány és a nép megbocsátja e Dassault 300 milliós csalását. NEW YORK — Henry A. Kissinger külügyminiszter megvédte a Ford kormányzatnak az emberi jogok érdekében kifejtett politikáját. Kissinger a Synagogue Coun­­cil of America’s ötvenedik jubileumi vacsoráján beszélt és nyilvánvalóan olyan bírálók felé is intézte beszédét Jimmy Carter - Ford opponense. Az amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok ugyan sokszor javasolta más országoknak, hogy ne korlátoz­zák az emberi szabadságot, azonban gyarkolati korlátok miatt az amerikai befolyás nem mindig volt túl erős. „A külpolitikában az erköl­csösség végső próbája nem az, hogy milyen értékeket hirde­tünk, hanem az, hogy mit akarunk és mit vagyunk képesek megvalósítani.” — mondotta Kissinger, majd hozzátette: az amerikai nép nem volt hajlandó elfogadni ,,a világ csendőre” szerepét. Beszédében az amerikai kü­lügyminiszter megvédte saját közel-keleti politikáját, s azt mondotta, hogy a közel-keleti helyzet normalizálásának a kö­vetkező lépése az lehetne, hogy a genfi konferenciához hasonló általános tárgyalásokat indítaná­nak. Kissinger reflektálva számos zsidó szervezet néhány évvel ezelőtt különösen gyakori bírála­tára azt mondotta, hogy szerinte inkább a „csendes (óvatos) diplomácia” segít, s nem a törvényhozás keretében is mege­rősített látványos lépések az emberi jogok és nemzetközi kérdések terén. Izraeli fegyverek a libanoni keresztényeknek TEL AVIV — Izraeli jelentések szerint Izrael fegyverekkel, kommunikációs felszereléssel és más eszközökkel segítette a libanoni keresztény hadsereget. Az izraeli kormány azonban tagadja, hogy ilyen jellegű támogatásban részesítették volna a Palesztiniai Felszabadí­tó Hadsereget, illetve a muzul­mán baloldali erőket. A hivatalos izraeli álláspont továbbra is az, hogy „Izrael nem avatkozik be Libanon belügyeibe.” Izraeli csapatok ugyan nem vesznek részt a libanoni harcok­ban, azonban a színfalak mögött Izrael katonai felszereléssel segí­ti a libanoni jobboldali keresz­tény csapatokat. Kissinger megvédi a Ford kormányt . Sztálin lánya TEHERÁN — Svetlana Stalin Peters, Joszif Visszarianovics Dzsugasvili Sztálin leánya kérte az iráni saht, hogy ne adja ki a Szovjetunióból disszidált pilótát a szovjet hatóságoknak. A külföldön élő magyar rokonok örökölhetnek Magyarországon BUDAPEST . Annak elle­nére, hogy egy 1974-es magyar dekrétum szerint magyarországi tulajdont nem lehet külföldi állampolgárnak eladni (kivéve a hazatérő magyaroknak), a kül­földön tartózkodó külföldi vagy magyar állampolgár rokonok örökölhetnek magyarországi tu­lajdont. A New York Times egyik cikke a budapesti Magyar Hírlapra hivatkozva említi ezt a sok Amerikában tartózkodó magyar számára lényeges tör­vény adta lehetőséget. Mindennek ellenére, a lap hansúlyozza, hogy „az ilyen örökösödéssel kapcsolatos vala­mennyi tranzakciót szigorúan kell szabályoznunk, hogy bizto­sítsuk: mindenki értse meg: Magyarország nem eladó!” (an­golból fordítva). A hatóságok szigorúan ellen­őrzik a külföldi birtokában levő magyarországi tulajdon eladá­sát, az abból eredő béreket és külföldiek egyéb bevételét. A Magyar Hírlap leír egy esetet, amelyet a törvény nem egedélyez. Egy 65 éves nyudíjas hatalmas villát épített a Balaton mellett, majd előkészítette, hogy azt külföldön élő bátyjára hagyja. Kiderült azonban, hogy a házat ténylegesen a Nyugat- Németországban élő bátyja épí­tette, aki így akart tulajdonra szert tenni Magyarországon. Az ilyen eseteket a magyar kormány nem fogadja el.

Next