Horváth Géza Szerk.: A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)

Zilahi Kiss, E.: Ichneumonidák a Magyar Nemzeti Múzeum gyüjteményéből

Ichneumon nigritarius GR. cf — Dicső-Szent-Márton (CSÍKI). Ichneumon novemalbatus KRIECHB. C — Bedelői-hegység (1915. VIII. 23. CSÍKI). Ichneumon perscrutator W. cf — Dicső-Szent-Márton (CSÍKI). Ichneumon proletarius W. cfC. — Sződ (1922. VIII. BÍRÓ). Dicső-Szent-Márton (CSÍKI). Ichneumon quadrialbatus W. cf — Budapest (X. 14; HORVÁTH). Ichneumon sanguinator Rossi cf — Kis-Újszállás (DADÁT). Ichneumon stramentarius GR. — Eger : Eged-hegy (1924. VIII. 22 ; SZILÁDY). Ichneumon terminatorius GR. cf —• Kövesd (Bihar m., 1902. VIII. 16 ; CSÍKI), Magaslak (Bihar m., 1902. VIII. 20 ; CSÍKI), Börzsönyi-hegység : Királyháza (Hont m., 1921. VIII. 26 ; DTJDICH), Rima-Szombat (1921. IX. 12; SZABÓ-PATAY), Chasmodes motatorius GR. 9 — Sopron (1924. VIII. 30 ; SZILÁDY), Amblytetes culpatorius GR. cf — Dicső-Szent-Márton (CSÍKI), Preszáka (CSÍKI). Amblyteies divisorius GR. cs — Rád (1924. V. 30; SZILÁDY). Amblyteies funereus FOURCR. — Szolágy-Cseh (Z.-Kiss). Amblyteies infractorius PANZ. — Őr-Szent-Miklós (1924 VI. 6 ; SZILÁDY). Amblyteies occisorius F. — Cered (Nógrád m., 1923. IX. 28 ; SZILÁDY). Amblyteies palliatorius GR. ef — Rád (1924. V. 30 ; SZILÁDY). Amblyteies sputator F. 9 — Pomáz (1924. IX. 5; SZILÁDY). Alomya debellator F. var. nigra Orav. ef — Lóhavas (Csik m., 1912. VII­. 16 ; CSÍKI). Platylabus rufiventris W. 9 — Budapest (Gellérthegy, 1915. IX. 10; BÍRÓ), Bugac (1924. VII. 15; SZILÁDY), Hemichneumon elongatus RATZB. cf —• Budapest (1922. IV. 23; ÚJHELYI), Farkasvölgy (ex pupa Talaeporia politellae, 1913. V. SZLÁBEY). Colpognathus celerator GR. var. femoralis Hab. çf — Sebeshely (1913. VII. 12; BÍRÓ). A 2—4 potrohszelvény vörös, az 1. és 4. közepén fekete csíkkal. Az elülső és középső combok közepükig, a hátulsók majdnem egészen feketék. Segment 2—4 rot, 1 und 4 in der Mitte mit schwarzer Binde. Vorder- und Mittelschenkel bis zur Mitte, Hinterschenkel fast ganz schwarz. Orotylus hungaricus n. sp. 9 — Murány (VII. 15 . SZABÓ-PATAY). A fej kevéssé duzzadt, hátrafelé kerekítve keskenyedő, hátul kikanya­rított , a halánték széles, a pofák hosszabbak mint a felső állkapocs töve. A homlok durván ráncolva pontozott, fénytelen, a halánték kissé simább, szétszórtan pontozott, az arc kissé duzzadt, a fejpajzstól nem elkülönített.

Next