Csiki Ernő Szerk.: A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 27. (Budapest 1930-1931)
Krepuska, Gy.: Kiegészítő adatok Budapest véglényfaunájához
Annak megállapítása céljából, hogy váljon a Dinoflagellátákon kívül a többi véglénycsoportok előfordulása vagy hiánya ily szorosan összefügg-e a víz physicochemiai sajátságaival és hogy ezért ezek előfordulásából lehet-e és mennyire következtetni az illető vizek physicochemiai sajátságaira, táblázatosan összehasonlítottam a megmaradt budapesti lelőhelyek közül a három számbajöhető nagyobbnak, a Lágymányosi nagy tónak, a Horthy Miklós-úti (Átlós-úti) tónak és az Újpesti téli kikötőnek, Dunaágnak véglényfaunáját éspedig időbeli elterjedésük feltüntetésével. A városligeti tavat kénytelen voltam kihagyni, mert az mai alakjában, kibetonozott fenekével és a táplálására használt vizével már nem a régi, amelyből annak idején gyűjtöttünk és így céltalan lett volna ennek a mai városligeti tónak, amelyet az idén még hozzá nagyon is későn árasztottak el, a vizét physico-chemiai szempontból megvizsgáltatni. Az erősen mohás, humuszsavakban valószínűleg gazdag aquincumi árkok még teljesen eltűntek, pedig ezek érdekes összehasonlításra adhattak volna alkalmat a többi termőhellyel szemben. A dolgozatom végén közölt táblázatos felsorolásban külön kiemelem azokat a fajokat, melyek csak az illető tóból ismeretesek a három termőhely közül. E termőhelyek physico-chemiai adataiból a következőket közölhetem : Chemiai-physikai adat Horthy- (Átlós- ) úti tó Lágymányosi tó Újpesti Dunaág Hydrogén-ion-concentratio (pH) 8-3 8-15 7-4 szabad CO a pro liter . . nincs nincs 90 cm 3 (17-6 mgr) carbonation (mgr pro lit.) 594 54-20 lúgossági fok (cm 3 normállag 1 literre) 4-65 0-97 (feltűnően kevés) 1-95 hydrocarbonation (mgr 162-9 gyakorlatilag 10 85-8 sulphat, keserűség... bőven van kevés . Amennyiben e három termőhely egész protista-faunájából általános következtetést vonhatunk le, úgy kitűnik, hogy nemcsak a Dinofla-