Zsákai Annamária (szerk.): Anthropologiai Közlemények 64. (2023)
Megemlékezések – Commemorations - PAP I. – SZIKOSSY I. – MAKRA SZ.: Kustár Ágnes (1966–2023)
harmadik feladata az arcrészletek, különös tekintettel az orr 3D modellezése koncepciójának kidolgozása volt. Munkássága során több mint 50 arcrekonstrukciót készített, főként a Kárpátmedencéből származó, különböző lelőhelyekről és korokból származó koponyák alapján. Az újjáélesztett arcok az őskortól a középkoron át a legújabb korig élt emberek arcvonásait mutatják be különböző magyarországi múzeumok kiállításain. Elhivatott arcrekonstruktőri munkája során arcot teremtett nem csak a régmúltban élt embereknek, híreseknek és névteleneknek egyaránt, hanem a nemrég elhunyt kortársainknak is. Kezében foghatta Szent László, Janus Pannonius, Dobó István koponyáját, újra alkothatta arcukat. Baráti kapcsolatban volt az arcrekonstrukció-készítés első hazai művelőjével, Árpás Károllyal. Ennek is köszönhetően együtt készítették el Batthyány Erzsébet grófnő és Janus Pannonius arcrekonstrukcióját is. Tanultak egymástól, tanították egymást, miközben barátságuk is elmélyült. A 3D koponyamásolatra visszaépített arc segítségével sikerült megjeleníteni Janus Pannonius arcát. Ezt később, 2015-ben a hiteles korabeli ábrázolással és a lehetséges portrékkal összevetve sikerült azonosítani a két legvalószínűbb, addig ismeretlen Janus-ábrázolást. A CT-vizsgálatok és az ennek köszönhetően létrehozott 3D adatok felhasználásával és a rapid prototype technikát alkalmazva elsőként sikerült mumifikálódott egyén koponyamásolatának elkészítése. A módszerrel lehetőség nyílt a múmiák lágy résszel borított koponyáiról is plasztikus arcrekonstrukciót készíteni. Ezt az eljárást használva jelenítette meg a váci Fehérek templomából feltárt, XVIII. században éltek közül a néhai Tauber Antónia és számos ismert, korabeli váci személyiség, Würth Ferenc kanonok, Simon Antal pap-tanár, Fischer Antal chyrurgus arcát is. A Szépművészeti Múzeum által kezdeményezett Budapest Múmia Projekt keretében Kustár Ágnes munkacsoportja készítette el az Admim lelőhelyről származó két múmia szobrászi arcrekonstrukcióját. 2017-ben a Szent László-hermán és a benne őrzött koponyaereklyén az orvosokból, mérnökökből és a Pálfi György vezette antropológusokból álló kutatócsoport végzett természettudományos és műszaki vizsgálatokat. Ezt követően a Győri Egyházmegye felkérésére készítette el Szent László plasztikus arcrekonstrukcióját. Kustár Ágnes keze munkája a Major Balázs által vezetett szíriai-magyar régészeti misszió során Margat várában feltárt, johannita lovag arcrekonstrukciója is. Különleges feladat, nagy kihívás volt a Lászlófalva-Templomdűlő lelőhelyről feltárt temetőből származó, súlyos leprafertőzést mutató koponya alapján készült arcrekonstrukció elkészítése. Kustár Ágnes a Magyar-Túrán Alapítvánnyal zajló együttműködés keretében készítette el az erdélyi Marosszentgyörgy mellett Gál Szilárd Sándor vezetésével feltárt hun harcos arcrekonstrukcióját. A rokon népekkel közös tudományos munka keretében jött létre a XVIII. században élt Abulkhair kán (2011), „Keyki batir” (2016) és Temir batir („vas harcos”, 2021) arcrekonstrukciója. Keyki batir arcrekonstrukciójának elkészítéséért a Kazak Kulturális Minisztérium 2017-ben állami kitüntetésben részesítette. A történeti embertanhoz köthető kutatási tevékenysége az etnogenezis embertani kutatása volt. Több antropológiai témájú OTKA pályázatban vett részt („Fotogrammetriai úton végzett humán morfológiai mérések számítógépes támogatása”, „Újkori múmiák interdiszciplináris vizsgálata I. és IL”). 2018-tól egy éven keresztül vezette a Kárpát-medence népességének átfogó antropológiai és genetikai vizsgálatát célzó Árpád-ház projekt Magyar 106