Zsákai Annamária (szerk.): Anthropologiai Közlemények 64. (2023)
A magyar antropológia története – History of the Hungarian anthropology - KOCSIS-SAVANYA G.: Ki kicsoda a magyar fogászati paleopatológiában – Who is who in the Hungarian dental paleopathology
Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult. Embertani Intézet gyakornoka volt 1937- 1939 között. Magyar Biológiai Kutató Intézet volt könyvtárőr (1939), Országos Magyar Termtudományi Múzeum Állattárának helyettes tanára (1939-1941); kisegítő könyvtárőre (1941-1943); rendes tanára volt (1943-1945). A Múzeum Embertani Tárának muzeológusa (1945-1949), Természettudományi-történeti Tárának alapító muzeológusa (Tasnádi-Kubacska András főigazgató kezdeményezésére (1945-1974), majd vezetője volt (1974-1988). Részt vett az erdélyi faunakutatásban, Soós Árpáddal állattani gyűjtéseket végzett. Számos neves természettudós hagyatékát szerezte meg a Történeti Tár részére, geológiai, botanikai, zoológiai vonatkozásban. Bibliográfiai ténykedése is jelentős volt, a magyar antropológia, zoológia szempontjából, pl.: Bibliographie der Zoologie im Karpatenbecken (1900-1925). Pp. (II.). Egyetemi doktori értekezését (Adatok az Árpád-kori magyarság anthropológiájához) 1937-ben írta (Budapest), alpári és pusztapákai leleteket vizsgált, amelyek 2%-a volt teljes fogazatú. Egy felső impaktált számfeletti fogat is leírt. Allodiatorisz, I. (1958): A Kárpát-medence antropológiai bibliográfiája. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 77-79. Farkas, L.Gy., Dezső, Gy. (1994): A magyar antropológia története a kezdetektől napjainkig. Szeged, pp. 68-69. Arkövy József (Amstein József, 1851. 02. 08 Pest - 1922. 05. 19. Budapest) V.Sz.: Apja Barna Ignác fogtechnikusa volt; a papi pálya után 1876-tól orvostudor, sebésztudor, fogászmester lett. Tanulmányutakat tett Bécsben, Londonban, Párizsban és Berlinben. 1877-től Párizsban gyakorló fogászként dolgozott. Magángyógyintézetet nyitott 1880-ban, ahol a szegény betegeket ingyen kezelte, tanítás, kutatás és szakorvosképzésben való részvétel volt a célja. Főbb munkái: Fogbántalmak diagnosztikája, Orvosi Hetilap (1884), Diagnostik der Zahnkrankheiten und der durch Zahnleiden bedingten Kiefererkrankungen, nebst einen Anhage über die Differentialdiagnose von Zahn- und Augen als auch Ohrenkrankheiten (1885), Indikationen des Stomatologischen Therapie (1902). 1887-től Rókus Kórházban fogászaton dolgozott, magántanár lett 1890-ben, 1892- ben rendkívüli tanár, 1896-ban Budapesti Királyi Orvosi Egyesület sztomatológus szakorvosa, 1918-ben pedig rendes tanárrá nevezték ki. 1909-ben nyílt a Fogászati Klinika a mai Mária u. 52. szám alatt (ma Szentkirályi u. 40.). Európa harmadik, legfejlettebb fekvőosztályos fej-nyaksebészeti ellátását szervezi meg. Megalapozza a magyar sztomatológia klinikai és elméleti tudományát. Az új klinika könyvtárának alapját Barna Ignác, Iszlai József és Árkövy József magángyűjteményei képezték. Stomatológusok Országos Egyesületének tagja volt 1902-1914 között. Stomatológiai Közlöny szerkesztője volt 1909-től. Kiemelkedő tanítványai, utódai: Rothman, Hattyasy, Antal, Szabó, Salamon, Sturm stb. Pp. (IT): Tomes-Zsigmondy - féle divertikulum premolárisokon, cingulum a felső oldalsó metszőkön és a foramen coecum molarium (Milleri) vizsgálata 169 koponya fogain (1904). Salamon, H. (1924): A „La Stomatologie”. Fogorvosi Szemle, 22: 147-149. Balogh Károly (1895. 02. 13. Krasznaczégény [ma Teghea] - 1973. 05. 04. Budapest) V.Sz.: 1912. Zilahon érettségizett, Budapesti Tudományegyetem Orvosi Karán 1917- től két és fél évig orvoshadnagynak tanult, 1920-ben orvosdoktorként végzett. 1921-ben Kórbonctani Intézetben volt szövettani laborvezető. 1921-től Stomatológiai Klinikán volt 65