Anyagi Érdekeink, 1875 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1875-01-25 / 1. szám
Uj folyam. V. kötet. Budapest, 1875 január 25. I. füzet. ANYAGI ÉRDEKEINK IPAREGYESÜLET KÖZLÖNYE. Megjelen havi füzetekben. Szerkeszti: Murtony Soma. Szerkesztőségi iroda és kiadó-hivatal az orsz. m. Iparegyesület helyiségében. Pest, Országút 7. sz. I. emelet. Az országos magyar iparegyesület tagjai e lapot ingyen kapják. Nem tagokra nézve az előfizetés egész évre 3 ftt., félévre frt. 50 kr. Tartalom s A talánoe rész . Havi szemle. — A Bécsben tervezett iparmuzeum ügye. — Az uzsora tárgyában tartott ellen létéről. — A fővárosi ipar adózása. — Hazai ipartelepek ismertetése: Magyar testvérek nyomdászati telepe; Zsolnay Vilmos pécsi edénygyára. — Gyakorlati iparűzés: Ajtópántok külső ajtók számára; Festés és fényezés tartóssága. — Vegyesek. Iparegyesüléti ügyek: A kézműipari szakosztály jan. 3-iki ülése. — A nemzetgazdasági szakosztály jan. 18-iki ülése — és adóügyi nyilatkozata. — Vámügyi albizottság. — Nyugtázások. AZ ORSZÁGOS MAGYAR Havi szemle. A közfigyelmet már most is erős mértékben foglalkoztatja közelgő országgyűlési választások ügye. Nem csoda. A jövő választások által megalkotandó országgyűlésre nem kisebb feladat vár, mint Magyarország közgazdasági újjászervezése, úgy látszik, hogy a közvélemény ezt ösztönszerűleg érzi, s ezért az eszmék mozgalmában mindenütt előtérbe nyomulnak az úgynevezett nemzetgazdasági érdekek. — Országszerte azt hangoztatják jobbra balra, hogy elsősorban a nemzetgazdasági érdekeket kell felkarolni, mert ha ez most meg nem történik, hazánk elveszett. Nem tartjuk szükségesnek ezen kívánalom felett ítéletet mondani. Régen kimondottuk és hangoztattuk ugyanezt. De mi nem állapodunk meg ez általánosságnál, mely mindent mond, s épen ezért semmit sem mond. Hogy Magyarországnak nemzeti közgazdasági politikát kell követni, ez magától érthető; a kérdés az, hogy mi legyen ezen közgazdasági politikának czélja? — A felelet rövid: az ipart emelni, az industrialismus szellemét meghonosítani és fejleszteni, s ezáltal az országot az úgynevezett cultur- államok sorába emelni. Ezen czélra látszik irányulni, a fővárosi polgárok közt megindult eszme mozgalom, mely e napokban „Budapest választópolgáraihoz“ intézett felhívásban talált kifejezést. E felhívásból, mely 90 tekintélyes fővárosi polgár aláírásával jelent meg, a következő részletet emeljük ki a törekvési czél jellemzésére: „Néhány résztermés elegendő volt arra, hogy a teljes béke idejében államgépezetünket felakaszsza, a polgárokra elviselhetlen terheket rójon, a kamatlábat a kulturnépeknél példátlan magasságra szöktesse, az ipart és kereskedelmet állandó pangásba hozza, s a legmunkásabb polgári osztályokat mindinkább teherviselésre képtelen proletariátussá sülyeszsze. Ám küzdjenek a nagy alkotmányos pártok a többség fentartása vagy elnyeréséért, az eddigi kormányzási rendszer állandósításáért vagy megváltoztatásáért , a mireánk azon elodázhatlan feladat vár, törvényhozásunkban végre valahára szóhoz juttatni azon érdekeket, melyeknek elhanyagolása máris oly iszonyúan megboszulta magát: az ipar és kereskedelem érdekeit. Magyarország sorsa nem függhet továbbra a felhők járásától; egy szűk termés, vagy jó termés esetében is kedvezőtlen kiviteli viszonyok nem gyakorolhatnak továbbra is döntő befolyást a nemzet sorsára; nem lehet továbbra is visszafojtott lélegzettel csüggnünk az időjárás szeszélyein, egy késő fagytól, vagy a rozsdától féltenünk egy évtized fáradságos munkájának és küzdelmeinek gyümölcsét! Valamint a franczia nemzeten egy pusztító háború és 5 milliárd hadisarca nem volt képes halálos sebet ejteni, és egy két rövid év alatt a franczia ipar megteremtette az eszközöket a veszendőbe ment milliárdok helyrepótlására és a kimerült nemzeti erő teljes épségében felélesztésére, vagy nálunk is az éghajlati viszonyoktól független termelésre és folytonos munkásságra, tehát mindenekelőtt az ipar és kereskedelem öntudatos gyámolttá-