Anyagi Érdekeink, 1876 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1876-08-31 / 8. szám
Számos tárgy látható, melyek minden tekintetben jelesek, de egyeseknél látszik az erőlködés valami kiváló jót előállítani anélkül, hogy az illető saját fantáziáján kívül más segédeszközre támaszkodhatnék. Nem szólunk az egyes kiállítókat kiemelni, de mégsem hallgathatjuk el, hogy valamennyi asztalos munka között magasan kiemelkednek Thék Endre kiállítmányai, főleg egy ágy és szekrény, melyek minden tekintetben figyelemre méltók. Az ágy talpfalazatán és a szekrény ajtain has-relief faragások vannak, melyek nemcsak a maguk nemében művészi kivitelűek, hanem egyszersmind igen szerencsésen eltalálják azt, mikép kell a nagyobb területű lapokat faragással díszíteni. Rendkívül nehéz ez, hogy a faragás ne legyen se nagyon tömör és egyszerű, se nagyon czikornyás és törékeny. Ezen bas-reliefekből, valamint a tükrös szekrényen levő két angyalfejből megláthatja minden asztalos, hogy milyen kivitelűnek kell lenni az emberi alakot ábrázoló faragványoknak, ha azt akarjuk, hogy díszítést képezzenek, ne pedig torzítást. Kiemelendőnek tartjuk még, mint igen tiszta, és szerencsésen stilizált műveket Rainer Károly szegedi asztalos munkáit. Ezekben párosulva látjuk a nemes egyszerű és mégis művészi értékű rajzot a kifogástalan kivitellel. Általában véve Szeged asztalosai becsülettel megállnák helyüket nemcsak Szegeden, hanem bárhol is, de vannak igen jó és részben szép bútorok más vidéki városokból pld. Verseczről, Rimaszombatból sat. Figyelmet keltett mint a maga nemében egyetlen Gura Károly iglói asztalos ivó-szekrénye, melynek külseje igen igénytelennek és stíl tekintetében avultnak látszik, de belseje oly pontos, szabatos és szép munka, hogy minden szemlélet méltán elragad. Az asztalos munkákon kívül a kárpitos munkák is figyelmet keltenek, és általában arról tanúskodnak, hogy a hazai asztalosság, mely mint láttuk — a külfölddel minden tekintetben versenyképes (kivévén tán a vásári potomáru hitványságok előállításában), és lendületes haladásnak indult — méltó segédet bir az ízléses és előre törekvő kárpitosságban. Kiemelhetők itt Kramer Samu munkái, melyek egyébiránt mint asztalos munkák is kiválók. Egy harmadik ága a bútoriparnak, az aranyozás, kevés, de annál kiválóbb kiállító által van képviselve. A látható keretek, tükrök stb., a legkényesebb és legelőbbre haladott ízlést is kielégíthetik. Valamennyi figyelemre méltó e nembeli kiállítmány Budapestről van; ez ágban tehát a vidék még nem lépett a főváros nyomdokaiba. Figyelmet keltettek továbbá a több helyről, (Budapest, Szeged, Pécs, Brassó, Kassa) kiállított talajkockák is, melyek arról tanúskodnak, hogy hazánkban ez iparág szép lendületet vett. Igaz ugyan, hogy ez iparág inkább mellék- mint főipar, amennyiben előnyösebben űzhető, mint mellékipar, midőn a nagyobb és értékesb tömegeket fogyasztó iparágak hulladékait értékesíti, sem mintha a használható jó fa egészéből kénytelen darabolni; mindazonáltal nem megvetendő az, és hazánkban jelentékeny szerepre van hivatva. A vas- és fémipar közt nem akarunk éles válaszvonalat vonni, s ezért együtt szólunk róluk. A kiállításon e csoportnak főleg két ága emelkedett ki: a lakatosság, (értvén a műlakatosságot) és a műöntés; ezek mellett azonban a vas és fémipar többi ága is haladást tanúsít. Valamennyi ágban jeles telepeink vannak, nemcsak a fővárosban, hanem az ország különböző részein. Mint egyetlent a maga nemében kiemelhetjük Vágó Ignácz műlakatos saját találmányu hornyolt vasszekrényét, mely a vasmegdolgozás igen magas tökélyét tünteti fel. Oly specialitás ez, mely Londonban vagy Párisban is feltűnnek. Általánosabb kaszálhatósága a kovácsolt vasból készült rácsozat. Örömmel láttuk, hogy iparunk követi a kor irányát, mely a régebben felkapott öntött vas rácsozatoktól elfordulva — ismét a néha drágább de határozottan jobb és czélszerűbb kovácsolt vasrácsozatokat kezdi kultiválni, sőt ez irányban egyszersmind teljes képességgel is bír olyat előállítani , ami a műszlés igényeinek megfelel, és iparunknak becsületére válik. Aki Korompay Ágoston (Budapest) és Citye Demeter (Nagyvárad) ebbeli kiállítmányát figyelmesen szemléli, erről teljes meggyőződést szerezhet. A műlakatosság egyéb tárgyaiból is számos díszes példány van kiállítva; helylyel közzel szembeötlő azon igen helyes irány, mely a legközönségesebb használati tárgyakban a jó ízlés a stilszerűség felé törekszik. A műöntés terén egész sorozata a szép tárgyaknak tűnik fel. Az osztrák államvasút vasgyáraitól és a Ganz-féle gyártól eltekintve, melyeknél a műöntés aránylag mellékes szerepet játszik, a fővárosból két czég érdemel különös figyelmet: az Oetl-féle öntöde, mely nagyobb vastárgyakat állított ki, valamennyit igen tiszta öntéssel és stilszerű alakítással és a Schlick-féle öntöde, mely Schuk és Schlick ez ég alatt főleg mérlegeket állított ugyan ki, de azonkívül két bronz szobrot és más bronz öntvényeket. Ami e gyárnak különös specialitását képezi, a horganyöntés a gyárnak saját kiállítmányai közt nem tűnt fel, noha ép ez azon iparág, melyben e gyár hazánkban még egyedül áll, s melyben a világhírű berlini készítményekkel is versenyez. Igaz ugyan, hogy a horganydíszítmények iránt újabban főleg azok tűzveszélyessége miatt bizonyos reactió kezd beállani, mindazáltal azok jelentékeny currens czikket képeznek és műipari szempontból azért is nevezetesek, mert gyártásuk bizonyos tekintetben előiskoláját képezi a nehezebben előállítható bronz és más fémöntéseknek. Műipari fokon állónak van bemutatva a bádogosság is több kiállító által. Ezen iparág, amint azt például Zellerin és többen bemutatták, már rég kilépett azon körből, melyben a régibb fogalmak szerinti bádogosság mozog és világos tanúságot tesz arról, hogy bátran halad azon az úton, melyet előtte a legelőbbre haladott nemzetek iparosai nyitottak.Ép az újabb kor előszeretettel látszik például függő lámpák és más hasonló műipari tárgyak előállításában azon modorok felé fordulni, melyek a műbádogosság határába esnek, s ezért ez iparágnak szép jövőt lehet ígérni, ha a megkezdett irányban lankadhatlanul tovább halad. A vasbútorgyártás és takaréktűzhely gyártás számos jelentékeny kiállító által van képviselve. Ez iparágak tulajdonképen nem igen tartanak igényt arra, hogy művészeti szempontból vétessenek bírályt 117