Apostagi Napló, 1999 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1999-01-01 / 1. szám
1999. január APOSTAGI NAPLÓ Ifjúsági élet Kirándulás Budapestre Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy az apostagi ifjúsággal és néhány felnőtt vezetésével kirándultunk Budapestre. Úti célunk: Országház, Hadtörténeti Múzeum, a Nemzeti Színház előadásában A kőszívű ember fiai című mű megtekintése. Az Országház csúcsai ahogy ezüstösen csillogtak, tükröződtek a vén Duna vizén, már többször lenyűgözött bennünket. Ahogy beléptünk az épületbe elénk tárult a gyönyörű lépcsősor csupa bársonyban, az aranyozott oszlopok, fény és pompa. A folyosón az Országház makettjét nagyon érdekesnek találtuk, mert az anyaga gyufaszálból volt. Az üléstermet csodálva megállapítottuk, itt igazán élvezet lehet az ország ügyeit igazgatni. A másik színhely a Vár. Itt mindenki talált érdeklődésének megfelelő látnivalót. Kirándulásunk záró programjaként a Nemzeti Színházhoz érkeztünk, ahol a jól ismert, de mindig szórakoztató Jókai művet„A kőszívű ember fiait” néztük meg. A kisebbeknek új élményt nyújtott a Baradlai testvérek története. Az idősebbeknek a színházi változat külön élmény volt. Ezután a kellőképpen elfáradt 43 fős kis csapat hazaindult Apostagra. Ehhez a csodálatos naphoz nagy részben hozzájárultak: Wagner Kft., Apostagi Közalapítvány, Apostagi Ifjúsági alapítvány, ezért köszönetet szeretnénk mondani. Valamint Valaczka Jánosné Terike néninek a szervezésért. Reméljük, még sok ilyen szép kirándulásban lesz részünk! Komáromi Petra Petőfi Sándor Magyarország legnagyobb költője, a reformkorban élt. Hazánk nagyon sokat köszönhet neki. Hazaszeretetét nemcsak műveivel fejezte ki, hanem részt vett a szabadságharcban is. Ez a nagyszerű magyar, Petőfi Sándor. Most az ő életét szeretném bemutatni. Kiskőrösön született 1823. január 1-jén. Apja Petrovics István, anyja Hrúz Mária. Tanulmányai során, szinte egész Magyarországot bejárta. Először Kecskeméten, majd Aszódon, Selmecbányán és Pápán tanult. Sopronban katonáskodott. Pesten a Nemzeti Színházban segédszínészkedett, majd vándorszínész is volt. Egyik felét Debrecenben tölti, mert megbetegedett. Itt egy tarisznyányi verset írt. Meggyógyulása után, ezekkel Pestre indul gyalog. Vörösmarty segítségével kiadatja a verseket, s állást kap a Pesti Divatlapnál. Ezzel irodalmi pályafutása megkezdődött. Műveiben a népiesség és a realizmus érződik. 1846 nyarán megismeri Szendrey Júliát, beleszeret. Bár Júlia apja ellenzi, hogy egybekeljenek, megismerkedésük 1. éves évfordulóján összeházasodnak. Fiúk is született, akit Zoltánnak neveztek el. Petőfi Arany Jánossal tartós barátságot köt. Ők ketten és Tompa Mihály a népi irányzat legfőbb képviselői lesznek. Az európai szabadságmozgalmak fellángolásakor, Petőfi szívét is elönti a szabadság iránti tettvágy. Barátaival együtt harcol a szabadságharcban. Bem József hadseregében harcolt, akit apjaként szeretett. 1849. július 31-én a segesvári csatában esett el. Tagadhatatlanul a magyarság legnagyobb költője. A költészetében nekem legjobban a szerelmi költészete tetszett. Azok közül is a „Szeptember végén” című verse. Ha meghallom e nevet: Petőfi Sándor, mindenkor a szabadságharc legnagyszerűbb költője jut eszembe. Kustár Zsanett 7. ) 7 MEGEMLÉKEZÉS írónk, Nagy Lajos születésének 116. évfordulóján A képviselő-testület 4 éves programja Nagy Lajos Emléknap rendezését irányozza elő, az író születésnapjához (február 5-hez) kapcsoltan. Ennek az ünnepi rendezvénynek az előkészítése folyamatban meghívást kapott az író szellemiségét ápoló Budapesti Nagy Lajos Baráti Társaság. Az emléknap időpontját részletes programját (koszorúzás, irodalmi műsor) hirdető táblák hirdetményein olvashatjuk majd. Fotókiállítást is tervezünk az „író nyomában” című témakörben. (Fotó + kis szövegtáblákon értelmező szöveg, ha úgy tetszik, indoklás. Ez persze teljes részletességgel a kiállítási anyagban lesz olvasható.) Ezzel kapcsolatos elképzeléseket az alábbiakban tesszük közzé vázlatosan: 1. N. L. a Kiskunhalomban a védgátról ad faluképet, a falut sok akácfájával óriási széthullt zöld bokrétához hasonlítja. (Ezt választottuk annak idején a művelődési ház falán emléktáblára vésendő idézetül.) Sokan vitatták ennek a hasonlatnak az érzelmi töltését. Jómagam Kardos Pál irodalomtörténésszel értek egyet, aki így írt Nagy Lajos élete és műve című művében az ún. bokréta hasonlatról: „...a szemléletesebb, színesebb mondatokban valamilyen szégyenlős érzés bujkál: az író be nem vallott szeretete szülőföldje iránt.. ..hiába rejti száraz adatok mögé érzéseit, szereti, nagyon szereti szülőföldjét. ” Önéletrajzi művében írta Apostagról: „Rengeteg emlék fűz hozzá, ...nekem mindhalálig, megmásíthatatlanul fontosak..." A szintén falunkról írt Falu című művét ezzel a mondattal vezeti be: „...Az emlékek faluja fölött ragyog a nap... ” 2. Az író nyomában a védőtöltésről a községbe bevezető útvonalat választva a Kürt u. 4. sz. ház előtt állunk meg. Itt éltek ugyanis az író nagyszülei. A nagyapa Nagy János halála után az író nagyanyja és dédnagyanyja. Őket örökíti meg az Özvegyasszonyok című elbeszélésben. Ezzel aratta első írói sikerét, e novella után fogadták be a tekintélyes irodalmi újság a Nyugat munkatársai közé. 3. Az 1932-ben még emeletes óvodaépület keleti kis szobájában lakott a Kiskunhalom óvónője, Tettei Irma (Tóth Margit néni). Az író a Kiskunhalomban a napkeltéről írva emlékezik meg róla: Az apostagi embereknek, parasztoknak megszokott jelenség a napfelkelte... „ legföljebb Tettei Irma, az óvókisasszony" gyönyörködik a természet eme szépségében. Mivel emeletes szobájának ablaka keletre néz. 4. A falu főutcájában a paplak és az evangélikus templom. Utóbbiról az író több művében is szó esik. Önéletrajzában, illetve az Alföldi falu című írásában arról ír, hogy két alkalommal is felment a templom tornyába és nem látott mást, csak eget és a fák lombját. Napjainkra bizony megfogyatkoztak a fák, inkább fenyőfás a község, mint akáclombos. A falu álarca című szociográfiájából kiderül, hogy az evangélikus templomot, egy vasárnapi istentiszteletkor belülről is megnézte az író. A templom protestáns templom oltárképpel, az oltár előtt bekerített négyzet alakú térrel, a pap némely funkciója számára szószékkel orgonával, padokkal. A falra függesztett fekete táblán két fehér szám látszik, azoknak az énekeknek a számai, melyeket ezen a vasárnapon énekelnek majd. 5. A három boltoskisasszony boltja. Tévéfilmet is forgattak benne. Nevezetes épülete a községnek. Az író is többször megfordult benne. 6. Jelenleg Művelődési Ház a valamikori Dunaföldvári Népbank. Június. Szép ilyenkor Dunaszemes. Az ablakokban, kertekben színes virágok pompáznak. A takarék kis kertjében Vemes igazgató úr felügyelete alatt folyik a munka. Dutka bácsi öntöz, gyomlál, nyeseget. A Kiskunhalomban kemény szavakkal ostorozza a Népbankot az író: azt úja róla, hogy a falu lakosai valamennyien hűbéres jobbágyai. 7. A mai központi park az egykori piactér. Az író sokszor átsétált rajta. Bizonyára volt a piacon is, mert szemléletesen leírja a Három boltoskisasszonyban. 8. A postaépület. A hajdani községi nagyvendéglő Micsinai vendéglő. Az emeleten két szállodai szoba is volt hajdanán. A falu álarcában azt úja N. L., hogy szociográfiai művének anyagát gyűjtve a szállodai szobában szállt meg. 9. A Weisz-féle ház, ma Gólyafészek vendéglő Weisz Manó birtoka Tabányi telken a Kiskunhalomban Weisz Artúr földbirtokos az irodalmilag megörökített gólyafészekkel, melyben évről évre fészkelnek a község gólyái. 10. A Rajos-ház ma a Korona 2000 Kft. irodája. A falu álarcában a Csengeiék boltja, Rajos Endre bácsi N. L. rokona volt. Az író sokszor volt náluk vendégségben. A boltban is többször figyelte a vásárlókat, a vásárlást. A sapkavásár című tréfás írás is bizonyítja ezt Favágó János című novellájának is ez a helyszíne. 11. A községháza 1932-ben persze más volt. Azóta átépítették többször is. Szinte minden Apostagról szóló N. L. írásban említődik így vagy úgy. A Kiskunhalomban a községházára kísérik be a csendőrök a két lopással gyanúsított férfit. Maga az író többször beszélgetett a községházán a község főjegyzőjével, az adóügyi jegyzővel, adatokat kért szociográfiai írásaihoz. A napszámból nem lehet megélni - olvashatjuk A falu álarcában, amint az író a jegyző véleményét idézi. 12. Két ház a 12. és a 8. házszámmal a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Az egyikben az író nagynénje Erzsi néni lakott ez a Vörös Gyula féle épület. Ettől visszafelé számítva a faluközpont felé haladva a 2. ház, Balog Gábor tulajdona volt. Ő nyáron, néha télen is a vecsei határban lévő tanyáján lakott. Ebben a házban játszódik az üldözött című novella cselekménye (életrajzi vonatkozású) N. L. és zsidó származású felesége Swarz Berta itt húzták meg magukat, ennek a háznak az utcai szobájában a zsidóüldözések idején. Végül az apostagi Duna-partról kell szólni. Annyi sok szép dunai felvételt közöltünk már lapunkban. A legtöbbje olyan partrészletet ábrázolt, melyet 90—100 évvel ezelőtt az író bejárt. Sokat strandolt, leúszott a Dunán a Rakodótól a parti csárdáig. Szerelmese volt a romantikus apostagi Dumapartiak. Lábnyomát elmosta az idő, műveiben itt él köztünk. B.P.