Aradi Friss Ujság, 1923. március (5. évfolyam, 48-74. szám)
1923-03-23 / 67. szám
*OS3 I • ««■■■■« ^^SSSSSM m tmammmm »b. • _____ • wmmam • mmmmmm • gmmmmmk <* Hmü • PMAtsumtm^ SSmmm* ^«jjjjaj Si^SS •k» ^y***3i cs^csP •"CSSS V. évfolyam. 67. szám TELEFON: 503. 1923. március 23. TÉT*“ ^BMWiÉk WTWM WWhW A assasautr »hn.. Jgf., ^t. JtMJBm^£ xJKiMWf~50 lett. tóSjKzss Brigik VA flAJw JTA JWMP^ ii"£ü.r i2far"J222S SM wfflJmr mW ákWm&jwm mS W8WF oTM»»»» «w. ■Snn^MnnM^mnnranES&nE^Sa^^L műk Távirati jelentések. Nem jelent meg az ellenzék a parlamentben. Nem használhatják anyanyelvüket a kisebbségek a bíróságok előtt. Bucuresti. (Rador.) A tegnapi képviselőházi ülést Orleanu elnök nyitotta meg. Erről az ülésről az elenzék távolmaradt és egy ellenzéki képviselő sem jelent meg a kamarában, hogy részt vegyen a vitában. A bírák egyenjogusításáról szóló törvényszakaszt tárgyalták. Filian Montescu és Janu a régi alkotmánynak az erre vonatkozó rendelkezéseit kiváltják feltartani. Vladimir Atademovics hozzászólása után ezt a törvényszakaszt változatlanul elfogadták. Bucuresti. A szenátus ülését Ferenide elnök nyitotta meg. A harmincötödik szakasznál Schuller száz nemzetiségű képviselő által előterjesztette a tegnap elvetett indítványát, amely az alkotmányba bevenni hajtja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgárok a közigazgatási hatóságok és a bíróságok előtt saját anyanyelvüket használhassák. Az elnök figyelmezteti az előadót hogy Románia nemzeti állam ahol a nemzeti nyelvnek kell minden korlátozás nélkül érvényesülnie. lleasan kifogásolja, hogy ennek a kérdésnek a megvitatását az elnök megengedi akkor, amikor az elmúlt napon ezt az indítványt egyszer már elutasították és így a szenátus végleges állást foglalt. Pancret kijelenti, hogy elfogadja a nemzeti kisebbségeknek azt a jogát, hogy gyermekeiket saját anyanyelvükön taníthassák, de azt ellenzi, hogy a kisebbségek saját anyanyelvüket használhassák a hatóságok és bíróságok előtt. Ez államot jelentene az államban — úgy mondotta. — Romániában mi vagyunk az urak és azok leszünk mindég. Constantinescu földmivelésügyi miniszter kijelenti, hogy a szász képviselő kiváltsága teljesen abszurd. Ezután a szenátus elfogadja a 35. szakaszt, kis jegyzőkönyv feküdt, amelyet Lapusin nyomban zsebébe tett. A vihar elmúltával a legközelebbi csendőrőrshöz ment, ahol a vizsgálatot nyomban megindították. A jegyzőkönyvből és a vizsgálat adataiból kitűnt, hogy borzalmas háborús drámával állnak szemben A sziklához láncolt nőt Frisch Magdalénának hívták. A petracofi gyógyszerész messze hires szép leánya volt. Amikor az orosz csapatok a lengyelországi Petracofot is elfoglalták, Lavrov Mihály daliás gárdistakapitány megismerkedett a gyógyszerény leányával. Az ismeretségből oly szoros barátság lett, hogy Magdaléna nem hagyta el többé a gárdakapitányt. Az orosz forradalom kitörése után Lavrov az ukrán hadsereghez szegődött. A kalandos hajlamú tiszt azonban nem maradt a becsület utján, kémkedni kezdett. Denikin és Wrangel tábornokok legféltettebb titkait be árulták Moszkvának. Denikin és Wrangel eltűnése után Petljura-hadsereg operált rövid ideig a vörösök ellen. Lavrovék ennek is a háta mögé kerülek s ennek a mozdulatairól is pontosan értesítették a moszkvai vezérkart. A ePdljura-hadsereg megsemmisülése előtt Lavrov is megsebesült. Az ápolónő, aki levetkőztette kiszedte a zsebéből a jegyzőkönyveket és az írásokat. Ahogy futólag a jegyzetekbe belepillantott, meglepetten szólott: — De hiszen ez áruló! . . . A körülötte álló tisztek meghallották a megjegyzést, odamentek hozzá és tudakozódtak, miről van szó. Amikor látták, hogy Lavrov valóban kémkedett, rögtön agyonlőtték. Frisch Magdalénát börtönbe vetették, de a leánynak sikerült megmenekülnie. A szép leány ekkor Hotinban telepedett le. Nagy házat itt, több gazdag udvarlója akadt és ünnepelték. Egy román földbirtokos volt a legtüzesebb udvarlója. Ez feleségül akarta ve tnni, már az eljegyzést is megtartották. 1921 szén néhány Petljura-tiszt érkezett a városba, ezek véletlenül találkoztak Magdalénával az utcán — Te, — szlott az egyik a másikhoz — hiszen ez a leány annak a kémkedő orosz tisztnek a barátnője . . . A tisztek elhatározták, hogy boszujukat Magdalénán is kitöltik. „Hadbíróságot“ alakítottak maguk közül és ez a bíróság halálra ítélte a kémnőt. Október 24-én éjszaka behatoltak Erisei Magdaléna lakására, az alvó leány száját bedugták, kezeire összekötözték, s azután magukkal cipelték. A hotini kerületben lévő Lateacova község közelében egyik barlangba vitték. Itt a derekát és a lábait a sziklához láncolták. A leány szivszaggatóan könyörgött, sírt, jajveszékelt, de a tisztek kérlelhetetlenek voltak. Megrugdosták, leköpték, azután pedig sorsára hagyták. Frisch Magdaléna ezeket a jeleneteket mind részletesen leírta a kis jegyzőkönyvébe. és kérvényeket. A zugirászatot nagyon szigorúan üldözi az új törvény, amely az ügyvédi kamaráknak kötelességükké teszi, hogy az ismert zugirászok neveit közölje a törvényszék elnökével s az ügyészség vezetőivel. A törvényszék elnöke eltilthatja ezeket a zugirászokat attól, hogy a bírósági épületekbe belépjenek. Ha egy ilyen kitiltott zugírász mégis beteszi a lábát a bírósági épületbe, azonnal le kell tartóztani és bbróság elé állítani. Az ügyvédekkel szemben is szigorú kikötéseket tartalmaz a törvény. Kimondja, hogy az ügyvédeknek szigorúan tilos a kliensszerzés akár közvetlenül, akár közvetítő útján. Ha bebizonyul, hogy egy ügyvéd kliensszerző ügynök révén jutott együk vagy másik ügyféljéhez, akkor a közvetítő ügynököt három hónapi fogházbüntetésre kell ítélni, az ügyvéd működési jogát pedig egy évre fel kell függeszteni. Okiratokat, kérvényeket csak ügyvédeknek szabad szerkeszteniük, jogi tanácsot is csak ügyvéd adhat a közönségnek. Hat hónaptól egy évig terjedő büntetés éri azt az egyént, aki ezt a tilalmat áthágja. | A német kormány jegyzéket intézett a franciákhoz a letartóztatások ügyében. Berlin. A Wolff-ügynökség jelenti: A párisi német ügyvivőt uta tották, hogy az esseni katonai parancsnok részéről a túszként letartóztatott Quatz képviselő, Wolfer törvényszéki elnök, Pecholt biodalmi bank igazgató és más tíz tekintélyes esseni polgár ügyében nyújtson be tiltakozó jegyzéket a francia kormányhoz. A jegyzékben a német kormány rámutat arra, hogy a parancsnok olyan rendelkezéseket hajt végre, amelyek csakis háború esetén indokolhatók, mert a történtekért, melyek teljesen felderítetlenek, a hatóságokat teszi felelőssé a francia parancsnok. A német kormány tiltakozik a letartóztatások ellen és követeli, hogy a letartóztatottakat azonnal bocsássák szabadon és azt az ajánlatot teszi, hogy úgy az esseni, mint a bueri eseteket egy nemzetközi vizsgálóbizottság vizsgálja ki. Érdekes interpellációk a magyar nemzetgyűlésen. Budapestről jelentik. Az erdészeti javaslat letárgyalása után Reisinger Ferenc szocialista képviselő interpellációt terjesztett elő a nemzetgyűlés ülésén a zalaegerszegi internáló táborra. Rámutat arra, hogy az internáló táborban rosszul ruházzák az ott sínylődő embereket és főleg rosszul táplálják őket. Csöndes éhezésnek vannak kitéve a szerencsétlen emberek és ezért akad köztük olyan sok beteg. Csak egy gyors segítség oldhatja meg a bajokat, ha a tábort a lehető legrövidebb idő alatt feloszlatják. Fábián Béla az Oroszországból visszatért túszok ügyében terjeszt elő interpelációt. Majd Rupert interpellált egy megvont orvosi diploma ügyében. Elmondta, hogy dr. Paizs Mártont politikai okokból fosztották meg orvosi diplomájától. Ezután Kiss Menyhért a lakáshivatalról, Kéthly Anna szocialista képviselőnő pedig a folytonosan emelkedő drágaságról interpellált. Sziklabarlangba láncoltak és éhhalálra ítéltek egy kémnőt. A háború borzalmainak feltárása még egyre tart s a feltárás talán még igen sokáig el fog húzódni. E borzalmak egike most került napvilágra. Egy egyszerű besszarábiai parasztember, Nikola Lapusin, Sataceva nevű falujából a szomszédos községbe akart menni. Február vége felé volt, hatalmas hóvihar dühöngött azon a tájékon. A szél olyan erősen fújt, hogy Lapusina nem tudott a lábán megállni. Behúzódott tehát egy barlangba. Ahogy a barlangban körülnézett, egyszerre csak borzadva egy hullát pillantott meg, amelyen még rongy maradékok voltak. A női holttest erős lánccal egy sziklához volt láncolva. A holttest mellett «gy Antiszemita verekedések a budapesti egyetemeken. A zsidó hallgatókat nem engedik tanulni. Budapesről jelentik. Az egyetemi ifjúság tizenkettes bizottsága tegnap este értekezletet tartott, melyen elhatároza, hogy Rakovszky Iván belügyminiszter tegnapelőtti nyilatkozatát nem tekinheti elfogadhatónak. Elhatározták, befogják várni a rendőrségi vizsgálatot és az ifjúság egy küldöttségének a miniszterelnöknél történő kihallgatását. Felmerült az a terv is, hogy a tizenkettes bizottság, miután nem tudott elég célt elérni, mondjon le megbízásáról, de erről is csak a miniszerelnöki kihallgaás utáni gyűlésükön fognak határozni. Az egyetemi és főiskolai hallgatók szövetségének elnöke ma nyilatkozik a lapokban és a nyilatkozat szerint a legajánlatosabb volna, ha a zsidó hallgatók nem jönnének az előadásokra mig a túlfűtött napok hangulata tart, meaint ő hiába igyekszik a rendet fentartani, nem garantálhatja azt az elkeseredet hangulat miatt. Az előadásokat egyébként tegnap több helyen megkezdték és majd mindenütt kisebb-nagyobb incidensek játszódtak le. A tudományegyetem gyógyszerészi fakultásán megvertek egy zsidó hallgatót, a műegyetem épületében négyet, az állatorvosi főiskolán szintén többet és a volt pozsonyi egyetemen egy zsidó diákot vertek meg az antiszemita diákok. Megérkezett Aradra az uj ügyvédi rendtartás. Az uj törvény üldözi a zugirászatot és a kliensszerzést. A napokban érkezett meg a Moiomil Oficialnak azon szánta Aradra, amely az uj ügyvédi rendszabályról szóló törvényt tartaltartalmazza. Az uj törvény, amely már szentesítést is nyert, nagyon sok érdekes rendelkezést is tartalmaz. Elsősorban kimondja, hogy az ügyvédet azokban az ügyekben amelyekben felei érdekében eljár, a köztisztviselői jelleg illeti meg. Ha az ügyvédet hivatása teljesítése közben megsértik, vagy tettleg bántalmazzák, azt hatsági személy elleni erőszak esetének tekintendő. Az uj törvény megtiltja a jegyzőknek és mindenki másnak, hogy kérvényeket, okmányokat készítsenek. Kimondja a törvény hogy a törvényszékhez és a biróságokhoz csakis ügyvéd ellenjegyzésével ellátott kérvényeket és periratokat nyújthatnak be. Ezeken a helyeken az érdekelt felektől nem fogadnak Szöktetés a szerályból. Mozart, mint operszerző, nem szerepel sűrűn a színházak repertorijában. A számtalanszor hallott és úgyszólván hangról-hangra ismert Puccini és Verdi operák közben ritka, de mindig szívesen látott vendég egy Mozart-kompozíció. És ezek közül a darabok közül is az Ártatlan Don Juan a legismertebb, így történt az, hogy ezerkilencszázhuszonhármat kell írni dátumnak a Szöktetés a szerályból első aradi bemutatójának kritikája alá. ■ Az operai bemutató mindig ünnepet jelent a színháznak és a színházi közönségnek. És a tegnapi bemutató méltó bizonyságot tett a színház őszinte törekvéseiről, hogy csakugyan ünneppé akarta avatni a tegnapi estét. Hosszú és fáradságos munka után a szereplők legjavát állították a zenekar elé, hogy a nálunk először felcsendülő finom Mozartmuzsika méltó interpretátorokra találjon. Egy-két zökkenést — a kisebb szerepekben — leszámítva, a bemutató csakugyan egyik legsikerültebb estélye volt a színháznak. Kertész Vilmos precíz szép tenorja egyike volt a siker komoly tényezőinek, úgyszintén Rácz Imre is, (ki mint vendégjátékban és énekben nagyban hozzájárult az eisit emeléséhez. Constanza szerepét Várady Margit énekelte szépen és Halmos Misi megjelenésével és énekével kellemesen kapcsolódott az együttesbe. Talán elsősorban, kellett volna Csányi Mátyást említenünk, mint egyik legfontosabbját azon oszlopoknak, melyeken a tegnapi siker nyugodott. Ölvégezte a betanítás nehéz, fáradságos munkáját és a filharmonikusokkal kibővített zenekar játéka is őt dicsérte. A közönség — skyl Wteen, a harmadik felvonása nyitánya után — melegen ünnepelte a derék karmestert. A színházat — dacára a magas helyáraknak — megtöltötte a közönség bizonyságául annak, hogy Aradinak megvan a maga kulturközöntsége, amely azonban, a szédületes helyárak miatt, csak ilyen kivételes alkalmakkor engedhet meg magának egy-egy színházba menést. A pulikátusokat tapsolt és a felvonások után sokszor hívta a szereplőiket Csányival együtt a függöny elé. Az előadás kezdete előtt Sipos Zsigmond méltatta Mozartot és a tegnapi darabot. i r. k. I m Ir i CHl i m