Aradi Friss Ujság, 1925. május (8. évfolyam, 98-120. szám)

1925-05-02 / 98. szám

Ara 4 lei. VTNiL évfolyam, 98. szám.______________ TELEFON* 505.____________ 1925. május 2. Genta hadianyagkonferencia kezdődik. Genf. Május 4-én kezdődik meg a genfi nemzetközi konferencia, amely a fegyver- és hadianyagke­­reskedés ellenőrzéséről fog tanács­kozni. A konferencián résztvevő államok száma 41 Köztük van az amerikai Egyesült­ Államok, Német­ország és Törökország kormánya is, ellenben Szovjet-Oroszország vissza­utasította a meghívást. A nemzetközi konferencia előtt olyan javaslat fekszik, amelynek értelmében minden állam csak a saját szükségleteire állíthat elő fegy­vert és hadianyagot, a kereskedelem tilos és nemzetközi ellenőrző szerv létesül, amelynek minden ország tartozik beje­lenteni, ha kiviteli engedélyt ad fegyver és hadianyag szál­­lításra, éppen úgy, mint ahogy a nemzet­közi ópiumegyezmény is ellenőrző szerv segítségével a kivitelnek min­den legkisebb tételéről tudomást szerez. Japán tudósok külföldön. Japán a maga elszigeteltségében már rég­óta érzi, hogy a világról csak úgy vehet tudomást, ha ki­váló embereit tanulm­ányutakra küldi. Már a Kr. utáni hatodik szá­­zadban elküldte embereit az akkori kultúra középpontjára, Kínába, a tizenötödik században pedig már Olaszországban járnak a japán tu­dósok. A legújabb időkben rendsze­resen küldik a világ minden ré­szébe a japán tudósokat, hogy 2—3 esztendei külföldi tanulmányokat végezzenek és gazdag tapasztala­­­­taikat azután otthon értékesítsék.­­ A japán közoktatási minisztérium­­ jelentéséből kitűnik, hogy 1875 óta j minő rendszeresen és céltudatosan­­ végzik a japánok a külföldjárást. j Eleinte csak 10—12 embert küld­­­­tek ki évenként, de ez a szám ha­­­­marosan felemelkedett a duplájára, s a háború után pedig 1919-ben már 1­110-et, 1920-ban 129-et, 1921-ben­­ 174-et, 1922-ben 216-ot, 1923-ban­­ 154-et küldtek ki, úgy, hogy 1924 március havában 4­49 japán tudós volt külföldi tanulmányúton és pe­dig a legtöbb, 136 Németországban, 123 Nagybritánniában, 66 Francia­­országban, 33 az Egyesült­ Államok­ban. A legtöbben bölcsészeti-irodal­mi tanulmányokat végeznek, szám­szerűt 92-en, de 88- an technikai, 67-en orvosi, 59-en nemzetgazda­sági, 51-en mezőgazdasági és 44-en természettudományi stúdiumokkal foglalkoznak. A kiküldendők kivá­lasztása nagyon szakszerűen, meg­bízhatóan történik, úgyhogy a kül­földről hazakerületek a legtöbb esetben valóban kitünően értékesí­tették hazájukban külföldi tanul­mányaik gazdag eredményeit. Románia új jegyzéket intéz Németországhoz a konfliktus ügyében. , Bucuresti. A kormány elhatározta, hogy a német—ro­mán konfliktus ügyében uj jegyzéket intéz Németországhoz. A jegyzék hivatkozni fog arra, hogy Románia a méltányos­ság és a türelmesség jegyében kezelte ezeket az ellentéte­ket. Románia, miután teljes jóindulatáról biztosította Né­metországot és közölte a konfliktus elintézésére vonatkozó előterjesztéseit, joggal elvárta volna, hogy Németország a maga részéről is közli az ebben ez ügyben elfoglalt állás­pontját. Románia elhatározta, hogy ezt az ügyet a legsürgőseb­ben elintézi és jogainak érvénye szerez. A román kormány ezért elvárja, hogy Németország múlhatatlanul érintkezésbe lép a román kormánnyal, amely egy német—román tár­gyaló bizottság kiküldését javasolja. Érvénybe lépett az új vasúti tarifa Az összes nemzetközi vasúti jegyek Aradon kaphatók. Tegnap május elsején életbe lépett a­z új vasúti tarifa, amely harminc százalékkal emeli a vasúti jegyek árait. Mi­után ez a dátum ünnepnapra esett, a tarifa emelése nem látszódott meg a zsúfolt vonatokon. A vasúti pénztáraknál már csütörtök éjfél után drágábban árusították a vasúti je­­­­gyeket. • Aradon különben érdekes újítást vezettek be. A menet­­­­jegyiroda az­ összes külföldi vonalakra kiszolgáltat vasúti­­ jegyeket. Eddig Bucurestiből kellett elhozatni, a külföldi vo­­­­­nalakra érvényes jegyeket. Most az aradi menetjegyirodában­­ meg lehet váltani Európa összes vasútvonalaira a jegyeket. A volt aradi kormányt felmentették az anyagi felelősség alól Hazafias okokból tudomásul vették a zárszámadásait. Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés zárszám­adási bizottságainak jelentéseit kinyomatták és a nemzet­gyűlés elé terjesztették. A bizottság a volt aradi kormány működéséről a következőket mondja : A zárszámadási vizsgálóbizottság az Aradon, majd Sze­geden alakult nemzeti kormányok működésére nézve meg­állapítja : habár az illető kormányok törvényes felhatalma­zás nélkül működtek is, de kétségtelen, hogy működésükben hazafias érzésektől­­ vezéreltettek, az állami élet jogfolyto­nosságának helyreállítására törekedtek, éppen ezért java­solja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a m. kir. legfőbb szám­vevőszék által az Aradon, majd Szegeden működött magyar nemzeti kormánynak a kormányzata alatt álló terület pénz­ügyi gazdálkodására vonatkozó és 1919 májusától augusz­tusig terjedő időről beterjesztett kimutatásait, az ezzel kap­csolatos jelentéseit tudomásul venni méltóztassék. i egújabb valutakurzusok. (ZÜRICHI NYITÁS) április 1. Berlin — — — — 12290 Amsterdam — — — — 20710 Newyork — — —­ — 51618 London — — — —250175 Páris • — — — —­­ 2707 Milen ő — — — — —212250 Prága — — —­ — — 1530 Budapest _____ 7225 Belgrád ______ 835 Bucuresti — _ — — 23375 Varsó — _ • _ — 9940 Sees — — — — — 7270 ? ­— Hfül ® Ki tette tönkre a buda­pesti Andrássy-palotát? Budapest. Mintegy két év óta folyó perben talon ma érdekes tárgyalást a központi járásbíróság. Ez a per gróf Andrássy Sándor és a kincstár között folyik. A per előz­ményei még a Károlyi-forradalom idejére nyúlnak vissza. Akkor történt ugyanis, hogy a budapesti rendőr­főkapitányság elrekvirélt a gróf Andrássy Sándornak az Andrássy út 58. szám alatt levő palotáját. Ebben a palotában a főkapitányság közigazgatási osztályát helyezték el. A múlt év őszén a közigazgatási osztály ismét a Zrínyi utcai főkapi­tányság épületébe került vissza. Ez év februárjában pedig a főkapitány­ság a palota tulajdonosának gróf Andrássy Sándornak felmondotta az Andrássy úti épület bérletét. A per azonban már régebben megin­dult. Gróf Andrássy Sándor beperelte m Lmnoait»«' UvivauiC' ben előadja a gróf, hogy a rend­őrség hivatalai annyira tönkretették az Andrásy úti palotát, hogy azt jelenlegi állapotában nem tudja át­venni. Az épület restaurálása és tatarozása több százmillió koronába kerülne, ennek az összegnek a megtérítéséért perelte be a gróf az államkincstárt A járásbíróság több ízben tartott már tárgyalást s legutóbb szakértő bizottságot küldtek ki. Ez a bizott­ság megbecsülte a károkat. Nemré­giben elkészült a szakértői véle­mény és a járásbíróság a mai tár­gyalást s helyszínre, vagyis az Andrássy út 59. számú ház palotá­jába tűzte ki s ma délelőtt a já­rásbíróság a beidézett tanukkal, valamint gróf Alarássy Sándor jogügyi képviselőjével, dr. Poós Miklós ügyvéddel ott megjelent. A palota teljesen üres és megle­hetősen szomorú képet mutat. A hatalmas ablakokat szinte átláthat­a tatlan vastag porréteg fedi. A gyö­nyörű termek tapétái mindenütt le vannak szakadozva, a mennyezet füstös, poros, a csilérokat rozsda marja, a pad­ozat igen sok helyen el van rothadva, a falak le vannak töriedezve. A megtekintés alkalmá­val a megjelent rendőrtisztviselő tanúk mindenütt azt hangoztatták, hogy hét esztendővel ezelőtt, ami­kor a rendőrség az épületet átvette, akkor sem volt különb állapotban a kétemeletes palota. A megtekintés után megkezdőd­tek a tanúkihallgatások. Dr. Radák György rendőrfőtanácsos, aki 1918 végén, amikor a palotát a rendőr­ség átvette, a rendőrség gazdasági osztályának vezetője volt, tanúval­lomásában előadta, hogy Dietz Károly akkori főkapitány utasítására ő vette át a palotát, amely akkor

Next