Aradi Közlöny, 1923. január (38. évfolyam, 1-22. szám)

1923-01-03 / 1. szám

himnuszt, majd költemény­eket szavaltak és ünnepi beszédeket mondottak. Este hat órakor a köl­tő emlékére Budapest templomai­nak összes harangjai zúgtak. Vala­mennyi színházban díszelőadás volt, amelyeken Petőfi életét tár­gyaló darabokat a­dtak­ elő és al­kalmi költeményeket szavaltak. Egész éjszaka fényárban voltak az utcák és a­ körutak hatalmas ív lámpái egész éjszaka nappali vi­lágosságot szórtak.­­Budapest, Félegyházán, Petőfi Sándor szülőhelyén, Szilveszter éjszakáján pontosan éjfélkor, pon­tosait , akkor, amikor száz eszten­deje volt annak, hogy Petőfi meg­született, megkondult a templom nagyharangja. Petőfi szobrát pa­zar villanyfény sugározta körül és előtte ezrekre menő tömeg ál­lott. A''himnusz és több megzené­sített Petőfi-költemény eléneklése után Pest főgimnáziumi igazgató megkoszorúzta a szobrot. Újév napján folytatódtak a szobornál­ az ü üünnepségek. Budapest. Petőfi Sándor emlé­kezetét .Hágában, Hollandia fővá­rosában is megünnepelték Szil­veszter éjszakáján. cicload­oad­d­o­. Hogy áll a les? Január 2-án fizettek 100 lejért. Parisban 8 frankot Zürichben 3,10 frankot. Budapesten 1425 koronát peacolOBOio­acok­ lednyánszky festményei. Budapest. Több esztendőre visz ví'-tiniA ' -r­ .folyt a Singer és 'vkiad­ócég és Med­­­szló báró, a hires se, Mednyánszky Mar­y Czóbel Istvánné közt, vnszky után vissza ma­­rezer darab képet kitevő vb körül. Mednyánszky 1914-ben szerződést kötött a Singer és Wolfner céggel, amely­ben nemcsak magát, hanem örö­köseit is arra kötelezte, hogy ha­lála után a hagyatékában maradt valamennyi képet bizományi el­adásra kiszolgáltatják a cégnek. Mednyánszky 1919. tavaszán tör­tént elhunyta után egyetlen örö­köse, Czóbel Istvánné, a hagyaték kiadását megtagadta, sőt a szerző­dés érvénytelenségét vitatta azon az alapon, hogy Mednyánszky bá­ró az szerződés megkötése idejé­ben részben anyagi gondok, rész­ben előrehaladott betegsége miatt nem volt elhatározóképességének teljes birtokában. A budapesti ki­rályi tábla, amely előtt az örökö­söket­ Rassay Károly képviselte, a Singer és Wolfner céget másod­fokon is elutasította a hagyaték kiszolgáltatása iránt támasztott igényével és noha megállapították, hogy a cég Mednyánszky László báró szorult anyagi helyzetét nem használta ki és nem élt azzal visz­sza: nem adott helyt a cég kere­setének, az örökösökkel szemben azon az alapon, hogy Med­­nyánszky László a Singer és Wolf­ner céggel kötött szerződését a cég tudtával még életében házá­én kívül helyezte. ARADI KÖZLÖNY. 1923. január 3. Arad Szilveszterjei szokára. (A Fehér­ kereszt Gyermekvédő Egyesület estélye. — A si­ketnémák mulatsága. — Az ó-év búcsúztatása.) Az 1923. év első virradata a jó kedvnek a szertelenségnek és a boldog magamegfeledkezésnek jegyében indult. Összecsengtek éjfélkor a poharak, újévet köszöní­­öttek egymásnak az emberek és megint sugaras reménykedéssel, a jövő rózsaszín hitével indultak el az új esztendő felé. Szilveszter apó pedig hosszú botjára támasz­kodva csoszogott el 1922. minden siralmával, bajával és bánatával a vállán, úgy, hogy majdnem össze­­roska­dt alatta. Mire pedig éjfelet konditottak, össze is roskadt. Kö­rülötte csengtek a poharak, tobzó­dott a jókedv, ha csak bor mellett is, butéliában vagy kimérve, mert erről az éjszakáról , általánosság­ban azt is fel lehet jegyezni, hogy kevés pezsgő fogyott. Olcsóbban és gyorsabban lehet megszerezni a szükséges szilveszteri mámort,­­nem muszáj föltétlenül Cliquot özvegyéhez fordulni. Az aradi Szilveszter kopogtatásánál a leg­szebb „szabadot“ a Fehér Kereszt Gyer­mekvédő Egyesület újesztendei jótékonycélú mulat­sága zengte, amely rendezésénél, sikerénél és látogatottságánál fog­va a szokványos referádák sorá­ban a legelső helyet érdemli meg. Ezt úgy a publikum, mint maga a rendező egyesület Laczay En­­dréné úrasszonynak, a Fehér Ke­reszt Gyermekvédő Egyesület el­nöknőjének köszönheti, aki rend­kívüli szervezőképességével, fá­radhatatlan agilitásával és mele­gen érző szívével olyan estélyt adott, amely túlnőtt látogatottság­ban az aradi kereteken. A gyönyörű termet I.Öwinger Zseni díszítette sok ízléssel és ügyességgel. Tíz órakor este több, mint ezer ember jelenlétében kezelte meg Szendrey Mihály konferanszát, a­mely csillogó ötletességgel és de­rűs lélekkel kísérte végig az egész műsort. A Programm, amelyet Szendrey konferált, éppúgy meg­érdemelte a konferansziét, mint a konferanszié a műsort. Adler Marcsa tánca frenetikus elragad­tatást keltett. A fiatal urileány igazolta Bradát a pesti Opera bal­letmesterét, aki eddig oktatta. Salacz Lili és Ifjabb Hady Antal lejtettek ezután egy angol táncot sikkel, finom eleganciával. Demian Babynak kétszer is pálmát nyúj­tott a siker. Először néhány san­zont énekelt végig, bájosan, nagy rutinnal, majd pedig ifjabb Szen­drey Mihállyal lejtett egy olyan­­szalontáncot, amit a­ közönség az ismétlésig, tapsolt, tombolt. A pa­lotást, amely ezután következett, ujjongó elismeréssel honorálta a közönség és nem tudjuk, hogy ki volt ügyesebb. A pompás táncot Benkert Ida és Klári, Müller Bös­­ke, Fiedler Márta és Klári, Deutsch Jolán, Adler Béla, Helis Béla, Ken­deressy László, Pataky József, Prohászka István és W­eichelt Al­fréd sejtették.­­­­A műsor után természetesen, tánc indult, amely a reggeli órá­’­kig tartott. A terem valósággal, szűknek bizonyult arra, hogy a párok a kényelem szempontjait is érvényesíteni tudják a táncban. Körül ruletteztek a játékosked­­vű­ek, ezzel is szaporítván a jóté­kony célra vont mulatság jöve­delmét . Gyönyörű volt a szilveszteri felvonulás, amely az éjféli lámpa­oltás után vette kezdetét. Ebben a következők szerepeltek­: Újév: dr. Justh Jánosné és Hargittay Bertalanné. Frankkévé: dr. Már­cius Mihály­né. Fehérpor­ókás hölgy: Pucher Zoltánné. Jancsi és Juliska, Klein Magda és Hehis Béla. Hollandi lányok: Gráf Vil­ma, Brünner Gizi. Tiroli lány: Gráf Gizi. Spitzbuch: Adler Eszti. Piroska: Brunner Klári. Sylvesz­­ter: ifj. Szendrei Mihály. Divat: Weiszberger Irén és Pollák Anny. Madam Harlekin: Beretz Baba. Monsieur Harlekin: Ficker Ká­roly.­­Spanyol lányok: Paso’* Ily, Pucher Magda Bohóc: J­anzu Bubi. Indián nő: Franki Laura. Indián fia: Thau Ernő. Mefiszto: ‘Atsgisfie László. Cigány lány: Ele­mér Manci.­­Cigánylegény: Ken­­deressy Nándor. Pattogatott kuko­rica: Házi Marcsa. Nagy légy: Albics István. Diabolo: Győrfy Iván és Braun Manci. ’Angol pár: Salatz Lili és Hady László. Pie­­rott: Lőw­inger Tibor és Komlósi Péter. Csoportok: Télkirályné: Popa Cons­tant­in­né, ródli: Wei­­ninger L'oncL­ angyal: Haász Bös­­ke, tavasz: Rózsa: Kvirini Médi, gyöngyvirág: Háy Leonka,B­ibo­ Iva: We­ttberger Bözsi, Deiutsch Teri és Adler Stefi. Nyár: Aarató lányok: Katona Erzsike, Bérczi Tsonka, Dénes Klári, Braun Ella, Meer Duci, Schwarz Klári, Hanza Nusi, Gruber Etelka. Arató fiúk: Laczay Péter, Nádray Andor, Leitner Kálmán. Margaret: Rajz Magda. Strand: Mihályi­­ Magda. Rózsa: Kovács Mariska, ősz: Szü­retkirálynő: dr. Beles Jenőné, szü­retelő lányok: Szabióczky Magda Beregszászy Hana, Assael nővé­rek’, Beregs­zás­zy Mária, Klein Lili, Liprich Nóra. Szüretelő fiuk: Török­ Károly, Lefkovics Jenő, Linger Gyula, Fábián Jenő, Stei­­nátzer Jenő, Komlósi Péter, öreg szüretelő: Laczay Antal. Az estélyen különböző sátrak­ban látták el a­ közönséget minden féle lóval és ezekben a következő urhölgyek és urleányok működ­tek közre: a cukrászdában: Win­­ternitz Jenőné, özv. Csillag Lajos­né, Müner Mártonné, Szendrei Miihályné, Kornis Mártonné, Fesz­ler Károlyné, Holländer Emilné, Kriszhaber Böske, Münz Magda és Rosengarten Tuso szolgáltak finom süteményekkel. A pezsgősá­torban: Stauber Józsefné és dr. Stauber Andorné voltak a házi­asszonyok, a malachü­ffében Fa­ragó Gyuláné, Bossányi Kálmán­­né, Sorbán Jánosné, Szablóczky Jánosné, dr. Dénes Jakabné, Fá­bián Józsefné, dr. Szalay Károly­né, Benedicty Imréné és Bene­­dicty Nusika traktálták finom éte­lekkel a közönséget. A tranksá­­torban kitűnő szivarokat és ciga­rettát árusítottak dr. Falus Lajos­n­é, Farkas Lily, Grosz Magda, Kalmár Baba, Lőwinger Zseni és Braun Manci. A rulettet Winkier Józsefné a tombolát Molnár Lászlóné és Hartiman Gyuláné vezették. Arad város előkelőségei kö­zül a következőket jegyeztük fel, akik családtagjaikkal együtt je­lentek meg a Szilveszter estélyen Luischieviciu és Manu tábornokok, dr. Beles Jenő alispán, dr. Robu János polgármester, Zima Tibor országgys­ülők,ép­viselő, dr. Mar­cus Mihály volt prefektus, dr. An­­gel Iastván polgármester, dr. Mol­dovan Silvius törvényszéki elnök, dr. Demian Aurél egészségügyi felügyelő, gróf Porcsa Lajos, Gar­­galicianu József, báró Bohus Zsig­mond, báró Neuman Károly, Pau­­sesti, dr. Justh János, Meculescu Sándor, Ghitescu Tódor, Nas­ta Victor, Gutzjahr Mihály, Cama­­rasescu Sándor, Popa Constantin, Lőwinger Miksa dr., Horváth Já­nos, Hargittay Bertalan, Dörner János, Vigyázó László, Bene­­dicty Imre és még többen.­A szereplők és az elárusító he­lyeken elfoglalt hölgyeken kívül felírtuk még a következő Hölgyek és leányok neveit: özv. Kossuth Pálné, Kossuth nővérek, dr. Lu­kács Jenőné, dr. Kardos Gézáné, Vermes Jenőné, dr. Lőwinger Mik­sáné, Vajda Zsigmondné, Lózsa Zsigmondné, Lőwinger Dusi dr. Robu Jánosné, Moldovan Silviu­­­né, dr. Angel Istvánné, Horváth Jánosné, Kossuth Bianka és Mag­da, Feszler Baba, Martzy Béláné, Martzy Hajnal, Vigyázó László­né, Nachtnéber Lászlóné, Szath­­máry Etelka, Hermes Sándorné, Dörner Jánosné, Fiedler Imréné, Dolga Imréné, Földes Józsefné, Institoris­­Antalné, Institoris nő­vérek stb. Különös Szilvesztert volt az aradi siketnémáknak a Kis Kereszt vendéglőben. Össze­gyűlt 43 aradi siketnéma és vagy ugyanannyi hozzátartozójuk és jóakarójuk. A hangtalanok újévi estje szintén kitűnően­­sikerült, a­mi főleg lovag Vulpe József he­lyettes szigurancafőnök és Blédy Boldizsár törekvésének eredmé­nye volt. Siketnémák szavaltak és beszéltek az ő különös módju­kon és vacsora után a megjelent közönséget lendületes beszéddel köszöntötte Fekete Tivadar hír­lapíró. Aradi kávéházak és vendég­lők egyébként zsúfolásig megtel­tek közönséggel és mindenütt a hajnali órákig voltak együtt az újévet várók. OIOBOIOIOIOBOIOSO Mulatságok.­ ­ Nagy sikerrel tartotta meg a Pancotai Torna Club dec. 30-án rendezett táncmulatsággal egybekö­tött műkedvelői előadását, melyen a Próbaházasság című énekes népszín­művet adták elő, a főszerepekben Pecho Lujzika énekével, Lannert Fe­renc ügyes alakításával. Markocsányi Sándor és Balogh Mancika táncaik­kal arattak nagy sikert, Lannert Já­nos és Kaiser Manika az öreg gazda­pár szerepében, kiket a közönség már megjelenésükkor óriási tapssal fogadott, biztosították az előadás sikerét. De a többi szereplők is, Hermle Antal, Henny Gizike, Sebők József, Schmidt Bezaike, Pántya Jó­zsef, Berenyi István, Reinmüller An­tal, Reinmüller Maca, Jakobovits Béla ügyes alakításukkal állandó de­rültségben tartották a közönséget. A rendezőséget és a szereplőket a ki­tűnő előadáson meleg ünnepléssel és virágokkal, ajándékokkal jutalmazta meg a lelkes közönség. Az előadás után már a nappali órákig tartó táncmulatság volt, melyen általános jókedv és pezsgős hangulat uralkod

Next