Aradi Közlöny, 1923. május (38. évfolyam, 96-116. szám)

1923-05-01 / 96. szám

­1923. május 1. Wolff Károly.­ ­(Képkiállítás a Kultúrpalotában.) Él az­ arad megyei Pancota köz­ségben egy jeles magyar festőmű­vész: Wolff Károly, aki évekig ál­landó kiállítója volt a budapesti tárlatoknak. Szerény ember, csak a művészetének él. Meglepetés lesz Arad műértő közönségének az a kiállítás, amely május 1-én nyílik meg a Kultúrpalotában. Kva­litás tekintetében az egész anyag messze kimagaslik a vidéki kere­tekből. Oly magas színvonalon áll Wolff Károly művészete. Hogy megállja helyét bármely világvá­ros kényes ízlésű közönsége előtt. — Egy esztendővel ezelőtt a­mikor az aradi festőművészek együttes kiállítást rendeztek Ara­don, Wolff Károly is részt vett azon a közönség és a kritika osz­­■ tatlan elismerése mellett." Az ide­genből idejött festők tárlata után szinte jól esik szemlélni Wolff Ká­roly művészi termését, a terem fa­lain függő ötven olajfestményt, itt már nem a szemet hunyó jóakarat vezeti a bírálót, hanem a művészi gyönyörűség szólaltatja meg a­­tollat dicsérő jelzőkre. Wolff Károly erőssége a fi­gurális kép. Pontos rajza karak­tert­ ad minden arcnak. Harmoni­kus színei, szinteji kontrasztjai elevenné varázsolják az arcokat. Legkiválóbb alkotása a „Májusi áj­tatosság“ című templom részle­te. A templom késő délutáni bo­rongás hangulatában kiemelkedik az előtérben miséző pap és két mi­­nistráns­ gyermek gyergyával meg­világított alakja. A „Szerelmes le­vél“ cirk­ll nagyobb vászon tökéle­tesen befejezett munka, amelyen végigömlik az ágyban fekvő nőn a­ lámpa vörös reflexe. Az „Ima­­könyv“ reflexeiben címü kisebb tanulmány mestermű a maga ne­mében. 1A „Rabszolganő“ címü aktja szinte él, a hús vakító fehér­sége kidomborodik a képen. A „Kongora lecke“, „A levél“, a „Varrónő“, „Szieszta“ „Kosztai- Ynos nő“, „Nő a tükör előtt“ befe­jezett­. művészi hatású képek, ame­lyeken a művész szerencsésen ol­dotta meg a színhatást. Igen si­került, a leányáról festett finom portré. Találkozunk egy mesterien megfestett régi képpel is, amely­nek „Borban az igazság“ volt a címe, a katalógusban most „A gond“ címe­n szerepel. Ez a kép a tavalyi együttes kiállítás egyik gyöngye volt. Hozott Wolff Ká­roly tájrészleteket is, amelyek kö­zü­l a Hangulatos, finom tónusú „Tót leány’buzaföldön“ című ké­pe emelkedik ki. Néhány gyü­mölcs Csendélete is a jeles kvali­tású művészt dicsérik.­­A­ terem egyik részét ismerő­sök portréi töltik meg. Szabó Zol­tán tábornok, Messer Árminná, idr. Marsiéll Jusztin képviselő, né­hai Institóris Kálmán polgármes­­ter, néhai Kristyófy János nagy­maros, dr. ’Jegessy Károly városi főügyész, Z­ubor Andorné, Feiner Farkasné jól sikerült, élethű­ port­réi vonják magukra a szemlélő figyelmét. Az általános impresszió az, hogy Wolff Károly megállano­­­dott, biztos kezű művész, aki felett Hatástalanul vonultak el a modern áramlatok káros hatásai. Amit meglát, azt­ biztos kézzel, az ele­venség látszatával rögzíti a vá­szonra. Arad műértő közönsége bizonyára elismeréssel fog adóz­­­­ni a művésznek, aki tehetsége és tudása legjavát adja a kiállított művekben. Sebők János aradi szob­­­rász­­és iparművész három remek- J&SAM KÖZLÖNY. b­e készült agyagmintáját állította ki. (k.­­.) j bsosoiovosOBOsoiao Bethlenék elutaztak. A magyar miniszterelnök búcsúja. Budapestről táviratoztak. Gróf Bethlen István miniszterelnök és Kállay Tibor pénzügyminiszter va­sárnap délután utaztak el Pak­sba. A pályaudvaron számos képviselő jelent meg a kormányférfiak bú­csúztatására. A sajtó képviselői­nek az elindulás előtt a következő­ket mondotta a miniszterelnök: — Köszönöm, hogy szívesek voltak megjelenni és tolmácsolni jókívánságaikat. Remélem, hogy együttes erővel több eredményt fogunk elérni, mint eddig. "Remé­lem és kérem is a magyar savót, hogy távollétemben is támogasson nagy nemzeti céljaink érdekében. McDicDarctacaacDRoacarCDiSO Mulatságok A fémiskola bálja. (Táncmulatság a Fehér Kereszt­ben.)­­Az aradi fa- és fémipari szak­iskola szombaton este jól sikerült táncmulatságot rendezett a Fehér Kereszt, ez alkalommal diszbeöl­­töztetett nagytermében. Az iskola tantestülete Balteanu Constantin igazgatóval az élén heteken ke­resztül fáradozott azon, hogy a bál erkölcsi és anyagi sikerben felülmúlhatatlan legyen, ami man­den tekintetben be is következett. Az igazgatóság a növendékek fa- és fémipari készítményeiből­­ki­­állítást rendezett és tombolán a szép é­­ értékes tárgyakat a kö­zönség között kisorsolta. A bálon Robis János dr. főpolgármester is jelen volt, azonkívül az összes aradi tanintézetek igazgatói és a fa- és fémipari szakiskola tantes­­­tü­lete. A fényes táncmulatság a legjobb hangulatban éjjel 3 órakor ért véget.­­ A bálon jelen volt hölgyek név­sorát a bál rendezősége a követ­­kezőképpen állította össze: "Asszo­nyok: Dr. Robu Jánosné, Mikulin Miklósné, Crisan Askániáné, Bal­teanu Constantinné, Benkert Györgyné, Haralamb Henryné, Ungurean József­né, Kalrov Augusz­ta. Rónai Jenőné, özv. Treier Já­nosné, Hirsch­ Józsefné, Stella Tori­né, Arioca Hermina, Brebán Józsefné, Dim­itriu Jánosné, Cris­­tescu Zoe, Antonoviciu Livia, Szteics Miklósné, Fodor József­­né, Borbély Istvánné, Török Ká­­rolyné, Schmidt Ádámné, Krebsz­ Józsefné. ifi- Krebsz Józsefné, Ceglédi Károlyné, Zalai Ernőné, Bencer Józsefné, Kuborzik Jó­zsefné, Knapp Miklósné, Szab­­lóczki Ferencné, özv. Balogh De­­zsőné, özv. Gömöri Szilárdné, Schiller Mátyásné, Both Jánosné, Vidai Józsefné, Szent Győzőné, özv. Köchler Vilmosné, Muresan Flóriánné, Drinnen Jánosné, Szép Ferencné, Perhás Lászlóné. Leányok: Brebán Emma, Fo­dor Manci, Borbély Manci, Krebsz Piroska, Szilágyi Rózsi, Kuborzik Margit, Török Margit, Vidai Aran­ka, Szeidl Manci, Nádor Ilonka, Schmidt Emma, Ungurean Lukré­cia, Koehler Aranka, Koehler Mar­git, Szén Ilonka, Schiller Éva, Both Mici, Kuhl Mariska, Tomna Irén, Szirmai Emma, Treuer Ili, Madár Erzsi, Gallov Gizella és Gallov Ilonka.­­" Csempészéssel vádolt aradi úrinője. Az ítélő tábla felmentő ítélete. — Egyik birtokról a másikra szállítható élőállat Aradon sokan ismerik: a W­ei­­fer-nő­véreket. Nemrég még­­Ara­don laktak. Amikor elegáns fo­­ga­tjukön végighajtattak a korzón, feléjük fordult, az érdeklődés. Egy­­szerre azután kiestek Arad életé­ből a dúsgazdag Weilerék és a to­­rontálmegyei Valkány községben levő birtokukra költöztek. A Wei­­ler-nővéreknek három országban vannak birtokai és ingatlanai. Ara­dér, két hatalmas bérpalota és a megyében egy gazdaság a tulaj­donuk. Ezenkívül birtokuk, van Ma­gyarországon és a jugoszláviai Valkányon. Tötént egy esztendő­vel ezelőtt, hogy Weilerék aradme­gyei birtokukról marhákat szállí­tottak Valkányra. A határon le­fogták a küldeményt és csempé­szésért megindult-e a­­földbirtokos­­hölgyek ellen az eljárás. Az aradi törvényszék csempészügyekkel foglalkozó tanácsa a marhaszállí­­tásban beigazoltnak látta a csem­pészést és ezért az aradi üripőket 270 ezer lej büntetésre ítélte. Fe­lebbe­zés folytán az ügy a tiffu­soa­­rai (temesvári) ítélőtáblához ke­­rü­lt, "amely megváltoztatta az el­sőfokú ítéletet és­ az uritőket fel­mentette a vádi és következményei alól. Az ítélet indokolásában kimon­dotta a tábla, hogy Weileréknek jo­guk volt egyik birtokukról a má­sikra élőállatokat szállítani, mert bizonyára ott szükség­­volt azokra és igy nem követtek el csempé­szést. II®.ív áll a fon? Április 30-án fizettek 100 lejért. Párásban 7­05 frankot Bu­dapest SS* koronát. Beri innen 13­600 márkát. Bécsben 32500 osztrák koronát OSOIOIOICIOBOBOIC Arad­ fiatal zenészei. (Az Unser-tanítványok hangver­senye.) Vasárnap délután Unger Mór tanár tanítványainak hangverse­nyén ismételten meggyőződhet­tünk róla, hogy Unger Mór egy darab kultur-Arad. A művészetben összefoglaló kultúrerőd az ő egyé­nisége, amely jelenti egy negyed száza­d­ óta tehetségek felszínre ke­­rü­lését és kifejlődését és a töm­eg­­lél­ek zenei fogékonyságának ki­terjedését és elmélyedését. Az ő zenepedagógiai művészete jó ideje elsőrendű tényezője annak, hogy Aradot messze földön kitűnő hang­versenyközönségnek tudják Unger­ vasárnapi növendék­hangversenyének nagy közönsége valósággal szemléltető képe volt a mester társadalmi egységbefog­­laló erejének. Minden társadalmi rétegnek voltak képviselői és mint mindig, most is sokan­ olyanok, a­kik nem a szereplő gyermekek­nek, hanem a művészetnek roko­nai : kulturlelkek, akik nemes kí­váncsisággal szeretik figyelni, mi­kor a tehetségek a magasságok útján megindulnak. Az idén is mu­tatkoztak Unger tanítványai közt ilyen tehetségek. A hegedűn leg­kifejlettebb már Mély Béla, aki Corelli Kreisler—Tartini variációi­val viharos tapsokat szerzett. Fe­gyelmezett zenetudása azonban a Prohászka Istvánnal, Avramescu Oviddal és Fü­löp Frigyessel ha­tásosan előadott Rubinstein-k­var­­tettben is igen jól érvényesült. Nagy ígérettel biztató, tehetség­ként fogadta a közönség a kis Koromzay Dénes hegedű játékát. Is____________________________ , akit a tehetségben nagyra növő Vásárhelyi Gyurkával Bernot-Os­­borne hegedű-zongora kettősét meglepő technikai készséggel adta­ elő. Szép élmény­ volt a két gye­­rek lelkes játékát hallgatni. Érté­­kes tehetség a hegedűn Schwarz­ Klári, aki Bérlet 3. hangversenyé­ből játszott szép , kifejezéssel, Av­­ramescu Ovid,­ aki Grieg G-dúr­ szonátájával tett bizonyságot gya­korlottságáról és jó ritmusérzék­­ről és Prohászka István, aki Vaj­d­a Lajossal, Unger Gyu­lával és Fü­löp Frigyessel egy Haydn kvar­tettet játszott el kifogástalan biz­tossággal. Ügyes kezdő a hegedűn Simay István. A zongorán kétségtelenül a­­­ legerősebb tehetségnek a tanár lánya , Unger Juci mutatkozott. Ahogy Beethoven 3. hangverse­nyének 1. részét erőben­ és köny­­nyedségben egyaránt ragyogó technikával eljátszotta, az a m­ű­­­vészkészség kifejező ereje volt. A növendékzenekar kísérete pedig­­ a zenepedagógia mesteri diadala volt. Méltán ünnepelte a közönség nagy lelkesedéssel az apát és­ a lá­nyát. A zongorán kiváló erejű te­hetségeknek­ jelentkeztek Kovács István Bortkievic Polonais-jével és a már tavaly is elismert Deutsch Rózsi Brahms egy scherzo­iával A kis Szenes Márta Raff szonatiná­jának­ előadásában nagy fejlődésre képes technikáról és zenei tempe­ramentumról tett bizonyságot. Szorgalmas művelésre érdemes te­hetség a zongorán Vásárhelyi Ta­más is, aki Griegből játszott szé­pen. Kicsiszolt technikával tetszés­sel adta elő Rachmaninof művét Deutsch Bösk­e és Chopin balladá­ját Stern Magda. Mozart Figaro házasságának nyitányával fejezte be a negyven t­agú növendék-zene­kar a kitűnően sikerült hangver­senyt melyen a hálás tanítvá­nyok részéről Mály Béla köszönte­tette lelkes szavakkal a fáradha­tatlan zenepedagógust.

Next