Aradi Közlöny, 1923. július (38. évfolyam, 141-165. szám)
1923-07-31 / 165. szám
4 ARADI KÖZLÖNY. . Spori- Kinizsi—Glória CFR, 2:0 (1:0) (Bajnoki elődöntő.) A timisoarai bajnokcsapatnak sikerült az aradi bajnokcsapatot legyőznie. A győzelem nem volt megérdemelt, mert a Kinizsi mind a két goalját az aradi védelem handje miatt megítélt tizenegyesből rúgta. A Gloria CFR, többet volt az ellenfele térfelén, de a csatársor mindent túlkombinált, egyéni kitöréseiket a timisoarai védelem biztosan szerelte. A halfsor jól végezte feladatát, míg a védelem nem játszott fairal. A Kinizsi 3 tartalékkal játszott és ez meg is látszott a csapaton. A közvetlen védelem jó volt, a halfsor ellenben nem állott hivatása magaslatán. A csatársor a tartalékok miatt nem játszotta ki a formáját. Gloria-CFR: fölény után Tenczert Mágori faultolja, a megítélt szabadrúgás után veszélyes helyzet a Gloria-CFR. kapu előtt. Mágori kézzel menti a biztos goalt, a tizenegyest Tóth goallá értékesíti. A félidő végéig változatos mezőnyjáték. A második félidőben a Gloria-CFR erősen küzd a kiegyenlítésért, a Kinizsi csak ritkán veszélyeztet Matek révén. A 38-ik percben Husztik Handse ismét tizenegyeshez segíti a Kinizsit, melyet Tóth védhetetlenül goalba rúg és így biztosítja a Kinizsi számára a győzelmet. A Kinizsi csapatából Hoksári, Vogl, Matek, Frech I. és Tenczer, a Gloria- CFR-ből, Mágori, Czibula, Chvoika, Ferkovits és Pappváltak ki. Biró Vakler.-VMTE.tj.^Egyetértés 5:2 (0:2.) Bronzlabda-mérkőzés. Gloria-CFR, II__Viktória 5:í. (3:1.) AMIJE. I.—AMTE. comb. 1:1. A’ timisoarai ESE. ’ meg nem jelenése miatt az AMTE. egy combinált csapattal játszott egy félidőt. AMTE. ifj__Hercules 6:1 (2:1.) AAC. ÎL—USE. Î. 0:0. , USE. II.—AAC. ifj. 1:0 (0:0.) Az AAC. Targu-Mureson vendégszerepelt, ahol az MTK-val 2:2 (1:0) arányban eldöntetlenül játszott. Az ATE egy combinált csapatával Piskin játszott, ahol a Simetrát 2:1 (1:0) arányban legyőzte. — Atlétikai verseny a Margitszigeten. Budapestről táviratozzák. A Műegyetem a Margitszigeten országos atlétikai versenyt rendezett, amelynek eredményei a következők: A százméteres síkfutásban első Fenyvessy (MAC.) 11.3 mp., a súlydobásban első Eördögh (BEAC.), 13.22 m., a négyszázméteres síkfutásban első Kurunczy (KAOE.) 50.6 mp., a távolugrásban első Benő (MAC.) 649 cm.: a kétszázméteres gátfutásban első Szekeres (Rendőrség) 31.2 mp.; ötezer méteres síkfutásban első Várady (MTK.) 16 n. 6.6 mp.; diszkoszvetésben első Noun (MAC.) 40 m. 133 cm.: gerelvetésben első Straurd (MAC.) 53.80 m.; svéd stafétában első-- FTC. csapata 3 p. 12.8 mp.; 1500 méteres síkfutásban első Bejczi (MAC.) 4 p. 14.4 mp.; kétszáz méteres ,síkfutásban első Gerő (KABE.) 23.4 mp.: rúdugrásban első Brausz (FTC.) 345 cm.; négyszer négyszáz méteres stafétában első MAC. csapata 3 p. 34.6 mp. — Úszókongresszus Békéscsabán, Békéscsabáról táviratozzák. A negyedik országos úszókongresszust tegnap tartották Békéscsabán és ezzel kapcsolatban megrendezték a vidéki úszóbajnoki versenyeket. A százméteres vidéki úszóbajnokságban első Bitskey (Eger) ,1 p. 9.8 mp.; a százméteres vidéki hölgybajnokságban első Molnár Ella (Baja) 1 p. 41.6 mp.; a háromszor száz méteres vidéki staféta-bajnokságban első az egri MOVE-csapat. A nyílt versenyeken a százrométeres hátúszásban első Fröhlich (magdeburgi Hellas) 1 p. 17.4 mp.; az ezer méteres úszásban első Lukács (Tatabánya) 16 p. 26.2 mp. Zvarinyi Jancsika haláláról Budapesten lakó édesapját táviratilag értesítették, akit bizonyára mélyen le fog sújtani ez a váratlan halálhír, mert kisgyermekeit a bálványozásig szerette. Tegnap a tragédia bekövetkeztekor a házban csak a két asszony, Halászi Magda és édesanyja tartózkodtak, a szerencsétlen anya édesapja, Kavich Gyula volt főszolgabíró és Gyula nevű fivére vidéken vannak, akiket most sürgönyileg hazahívtak. A család és a tragikus végű kisfiú iránt általános a részvét. 1 O U CD ■ C3 fl C3 ■ CD ■ O ■ <=> ■ CD S9010I0IOIO1O1OI0I0IOI0I0I0I0I0IO1OI A színésznő fiának tragédiája. — Halálos végű kutyaharapás. Az utolsó nap borzalmai. — A Színház körül most másról sem folyik a szó, mint a színház egyik tagjának családjának lejátszódott kis tragédiáról. Egy esztendeje sincsen, hogy az .Aradi színháznak tagja Lovich-Halászi Magda, aki Zvarinyi Szilárd volt aradi törvényszéki jegyzőnek az elvált felesége. Két kis fiacskája van, akik közül az egyik' Szilárd nyolc a másik 'Jancsi hat éves volt. — Egészséges, eleven, szép gyermek volt mindkettő. A színház tájékán gyakran voltak láthatók édesanyjuk társaságában. Tegnap este azután elterjedt a színház környékén a híre, hogy Halász Magda kisebbik fiacskája, Jancsi este hat órakor meghalt. Hitetlenül fogadták a hírt, hogy az életerős gyermek, aki még néhány nappal azelőtt a színházban isvolt, mára már nincsen az élők sorában. A színház tagjai közül többen Halászi Magda lakására siettek és visszatérésük után csak megerősítették a tragikus hírt, hogy a gyönyörű göndörhajú gyermek halott, akinek a kis élettelen teste mellett édesanyja félőrülten zokog. Az orvosi vizsgálat még nem tudta eddig bizonyosan megállapítani, hogy mi okozta a gyermek halálát, de minden valószínűség szerint egy kutyaharapás okozta fertőzés szerezte az ártatlan gyermek néhány napos halálos szenvedéseit. Nemrégiben egy kutya harapta meg a homlokán a kis Jancsit. A harapás, miután fájdalmai akkor nem voltak a fiúcskának, nem tulajdonítottak nagyobb jelentőséget. Négy nappal ezelőtt Jancsika homloka gyöngyözni kezdett a verejtéktől és rosszullétről panaszkodott.Ágyba fektették és két orvost is hívtak mellé, akik megállapították, hogy a gyermek állapota nagyon komoly. Tegnap reggel a kis Jancsi már a fogait is vicsorgatta, valósággal dühöngő hangon beszélt félre, a víztől undorral fordult el és köpködött. Állapota egyre roszszabbodott és a délelőtti órákban már megkezdődött az agónia. Este hat órakor annélkül, hogy magához tért volna, megszűnt kis szívének dobogása, és A kutyaharapás megtörténte után a kutya eltűnt a házból. A körülmények és a beteg szimptómái azt mutatják, hogy egy veszettséggel inficiált kutya harapta meg a kisfiút és inficiálás okozta a halálát. A szerencsétlen anyának és febenmaradt kisfiának most azt tanácsolják, hogy azonnal utazzanak Kolozsvárra, hogy ott Pásti ríatással vegyék elejét minden további kellemmetlen eshetőségnek. " 1923. júius 31. Irodalom, művészet Selmeczy búcsúja. („Hazudik a muzsikaszó".) SelmeczyMihályt, az aradi színház kitűnő komikusát telt nézőtér búcsúztatta el szombaton este. Egyik legjobb szerepében, a „Hazudik a muzsikaszó“ magyar regényében mondott búcsút Arad színpadának. Az a szeretet, amelylyel ezt a kedélyes és ötletes színészt búcsúztatták, a sűrűn felhangzó tapsban és a sok ovációban jutott kifejezésre. Selmeczy, aradi öt esztendeje alatt sok szép és értékes sikert könyvelhetett el magának, sok kellemes s élvezetes estét szerzett Arad publikumának. Maszkjai örökké emlékezetesek lesznek Aradon, amelyekben utolérhetetlen alakításokat produkált. Közvetlensége, mozgékonysága, örökös jó kedve minden méretnek, amelyben játszott, valósággal a lelkévé tették. Prózák és operák komikus szerepei is szerepelnek sikereinek repertoárján, amelyekben éppen annyi ambícióval és ötletességgel tudta az együttes munkáját értékessé tenni, mint legsikeresebb operettszerepeiben. Búcsúján egy babérkoszorút is nyújtottak át neki, amely csak szerény külső szimbóluma volt annak a megbecsülésnek, amelyben pályatársai és a közönség részesítették aradi szereplése alatt. Szombaton is, mint megannyiszor jó kedvvel és derűsen adta a „Hazudik a muzsikaszó“ magyaros alakját, bár szívében biztosan a keserűség küzdött minden mosolya ellen, a bucsúzás fájó keserűsége. Selmeczy azonban jó színész, aki legbelsőbb zénjét leküzdve utoljára is szép és emlékezetes alakítást akart adni. A darab többi főszerepeiben Balogh Böske, Malmos Mici, Tompa Béla és Huszár Károly voltak jók. A többi szereplők is igyekezettel árultak hozzá a jó előadáshoz. A zenekart Gellért Pál vezényelte. • Heti műsor. Kedd: Fifi. Balogh Böske és Tompa Béla felléptével. Csak felnőtteknek. Szerda: Kis kadett. Csütörtök: Bajadér. Kovács Kató és Misoga László vendégfelléptével. Péntek: Orpheusz az alvilágban. Szombat: Tosca. * Phidias, a halhatatlan hellén szobrász becéző neve Fifi. A hellén pajzánság párosul a francia pikantériával ebben az operettben, amelyet a nagy szobrászról írtak. A Fifi minden színpadon sikert aratott nemcsak szellemes dialógjaival és ötleteivel, hanem korhű kosztümjeivel is és a darab elején szereplő modellektől kezdve a leghatásosabb jelenetig folyton fokozódik a közönség érdeklődése. A Fűtrben Sebestyén Jenő is játszik. Phidias szolgáját alakítja, Balogh Böske a nagy szobrász szeretőjét játsza, Tompa Béla pedig a csábító herceget. A darabot a tartalmánál fogva csak felnőttek nézheik meg Haladás-előadás. Riegler Margit sikerült szavalata nyitotta meg a Haladás szombati műsorát, utána Bakó Lászlóné és Neumann Erzsi játszottak kitűnő zongoranégykezesben egy opera-részletet. Bérczy Lajos tanár tudományos előadását mindvégig feszült figyelemmel hallgatta és őszinte tapssal honorálta a közönség. Szünet alatt a Haladás tragikusan elhunyt világtalan és félkezű munkatársának koszorújára a közönség soraiban nyolcszázhuszonegy lej gyűlt össze. A műsor második részében Dybszki Etus tűnt ki rokon■ szenves szavalatával, míg Szánthó , László Liszt rapszódiája és egy saját szerzeményű zongoradarabjával váltott ki hatást a közönség soraiban. Béldy Ada kedves hangja csendült meg a műsor utolsó számaként és Gellért Pál karmester zongorakísérete mellett szép sikert szerzett a Haladás szombati estélyének. * Az egzotikus dallamok sokasága csendül fel ismét a Bajadér csütörtöki előadásán. A Bajadér azok közé az operettek közé tartozik, amelyek messze kiemelkednek a sablonoperettek tömkelegéből. A darab női főszerepét Kovács Kató szubrettprimadonna játsza vendégként, a többi szerepeket a társulat elsőrendű erői alakítják. Franyó Zoltán: A világ lírája. Franyó Zoltán költői és műfordítói tehetségét jól ismerik az aradiak. Európai viszonylatokba lendült írói karierje tizennyolc évvel ezelőtt innen Aradról indult el. Azóta Franyó Zoltán páratlan nyelvkészsége és különleges talentuma a keleti nyelvek zenéjét, a keleti népek lelkét ömlesztette át a poéta vénájába. Franyó Zoltán, a német, francia, román, cseh, szerb, kínai, arab, perzsa, japán és hindu népek költészetét tíz különálló kötetben jelenteti meg „A világ lírája“ címmel Aradon, az előleges prospektusok szerint is oly művészi köntösben, amely a legelőkelőbb német kiadóvállalatok kifinomult ízlésére vall. Minden aradi irodalombarát könyvtárának büszkeségét, páratlan értékét fogja képezni ez a hatalmas mű. (Dr. M. Zs.)