Aradi Közlöny, 1923. július (38. évfolyam, 141-165. szám)

1923-07-31 / 165. szám

4 ARADI KÖZLÖNY. . Spori- Kinizsi—Glória CFR, 2:0 (1:0) (Bajnoki elődöntő.) A timisoarai bajnokcsapatnak si­került az aradi bajnokcsapatot le­győznie. A győzelem nem volt meg­érdemelt, mert a Kinizsi mind a két goalját az aradi védelem handje miatt megítélt tizenegyesből rúgta. A Gloria­ CFR, többet volt az ellen­fele térfelén, de a csatársor mindent túlkombinált, egyéni kitöréseiket a timisoarai védelem biztosan szerelte. A halfsor jól végezte feladatát, míg a védelem nem játszott fairal. A Ki­nizsi 3 tartalékkal játszott­ és ez meg is látszott a csapaton. A közvetlen védelem jó volt, a halfsor ellenben nem állott hivatása magaslatán. A csatársor a tartalékok miatt nem játszotta ki a formáját. Gloria-CFR: fölény után Tenczert Mágori faul­tolja, a megítélt szabadrúgás után veszélyes helyzet a Gloria-CFR. kapu előtt. Mágori­ kézzel menti a biztos goalt, a tizenegyest Tóth goallá ér­tékesíti. A félidő végéig változatos mezőnyjáték. A második félidőben a Gloria-CFR­ erősen küzd a kiegyen­lítésért, a Kinizsi csak ritkán veszé­lyeztet Matek révén. A 38-ik percben Husztik Handse ismét tizenegyeshez segíti a Kinizsit, melyet Tóth védhe­­tetlenül goalb­a rúg és így biztosítja a Kinizsi számára a győzelmet. A Kinizsi csapatából Hoksári, Vogl, Matek, Frech I. és Tenczer, a Gloria- CFR-ből, Mágori, Czibula, Chvoika, Fer­kovits és Papp­­váltak ki. Biró V­akler.­­-VMTE.­­tj.^Egyetértés 5:2 (0:2.) Br­onzlabda-mérkőzés. Gloria-CFR, II__Viktória 5:í. (3:1.) AMIJE. I.—AMTE. comb. 1:1. A’ timisoarai ESE. ’ meg nem jelenése miatt az AMTE. egy combinált csa­pattal játszott egy félidőt. AMTE. ifj__Hercules 6:1 (2:1.) AAC. ÎL—USE. Î. 0:0. , USE. II.—AAC. ifj. 1:0 (0:0.) Az AAC. Targu-Mureson ven­dégszerepelt, ahol az MTK-val 2:2 (1:0) arányban eldöntetlenül ját­szott. Az ATE­ egy combinált csa­patával Piskin játszott, ahol a Sime­­trát 2:1 (1:0) arányban legyőzte. — Atlétikai verseny a Margitszi­geten. Budapestről táviratozzák. A Műegyetem a Margitszigeten orszá­gos atlétikai versenyt rendezett, a­melynek eredményei a következők: A százméteres síkfutásban első Feny­­vessy (MAC.) 11.3 mp., a súlydo­­básban első Eördögh (BEAC.), 13.22 m., a négyszázméteres síkfu­tásban első Kurunczy (KAOE.) 50.6 mp., a távolugrásban első Benő (MAC.) 649 cm.: a kétszázméteres gátfutásban első Szekeres (Rendőr­ség) 31.2 mp.; ötezer méteres síkfu­tásban első Várady (MTK.) 16 n. 6.6 mp.; diszkoszvetésben első Noun (MAC.) 40 m. 133 cm.: gerelvetés­­ben első Straurd (MAC.) 53.80 m.; svéd stafétában első-- FTC. csapata 3 p. 12.8 mp.; 1500 méteres síkfu­tásban első Bejczi (MAC.) 4 p. 14.4 mp.; kétszáz méteres ,síkfutásban el­ső Gerő (KABE.) 23.4 mp.: rúdug­rásban első Brausz (FTC.) 345 cm.; négyszer négyszáz méteres stafétá­ban első MAC. csapata 3 p. 34.6 mp.­­ — Úszókongresszus Békéscsabán, Békéscsabáról táviratozzák. A ne­gyedik országos úszókongresszust­­ tegnap tartották Békéscsabán és ez­zel kapcsolatban megrendezték a vi­déki úszóbajnoki versenyeket. A százméteres vidéki úszóbajnokság­­ban első Bitskey (Eger) ,1 p. 9.8 mp.; a százméteres vidéki hölgybajnok­ságban első Molnár Ella (Baja) 1 p. 41.6 mp.; a háromszor száz méteres vidéki staféta-bajnokságban első az egri MOVE-csapat. A nyílt verse­nyeken a százrométeres hátúszásban első Fröhlich (magdeburgi Hellas) 1 p. 17.4 mp.; az ezer méteres úszás­ban első Lukács (Tatabánya) 16 p. 26.2 mp. Zvarinyi Jancsika haláláról Buda­pesten lakó édesapját táviratilag értesítették, akit bizonyára mélyen le fog sújtani ez a váratlan halál­hír, mert kis­gyermekeit a bálvá­nyozásig szerette. Tegnap a tra­gédia bekövetkeztekor a házban csak­ a két asszony, Halászi Mag­da és édesanyja tartózkodtak, a szerencsétlen anya édesapja, Ka­vi­ch Gyula volt főszolgabíró és Gyula nevű fivére vidéken vannak, akiket most sürgönyileg hazahív­tak. A család és a tragikus végű kisfiú iránt általános a részvét. 1 O U CD ■ C3 fl C3 ■ CD ■ O ■ <=> ■ CD S9010I0IOIO1O1OI0I0IOI0I0I0I0I0IO1OI A színésznő fiának tragédiája. — Halálos végű kutyaharapás. Az utolsó nap borzalmai. — A Színház körül most másról sem folyik a szó, mint a színház egyik tagjának családjának leját­szódott kis tragédiáról. Egy esz­tendeje sincsen, hogy az .Aradi szín­háznak tagja Lovich-Halászi Mag­da, aki Zvarinyi Szilárd volt aradi törvényszéki jegyzőnek az elvált felesége. Két kis fiacskája van, a­kik közül az egyik' Szilárd nyolc a másik 'Jancsi hat éves volt. — Egészséges, eleven, szép gyermek volt mindkettő. A színház tájékán gyakran voltak láthatók édesany­juk társaságában. Tegnap este az­után elterjedt a színház környékén a híre, hogy Halász Magda kiseb­bik fiacskája, Jancsi este hat óra­kor meghalt. Hitetlenül fogadták a hírt, hogy az életerős gyermek, aki még néhány nappal azelőtt a színházban is­­volt, mára már nin­csen az élők­ sorában. A színház tagjai közül­ többen Halászi Magda lakására siettek és visszatérésük után csak megerősítették a tragi­kus hírt, hogy a gyönyörű gön­dör­­hajú gyermek halott, akinek a kis élettelen teste mellett édesanyja félőrülten zokog. Az orvosi vizsgá­lat még nem tudta eddig bizonyo­san megállapítani, hogy mi okozta a gyermek halálát, de minden va­lószínűség szerint egy kutyahara­pás okozta fertőzés szerezte az ár­tatlan gyermek néhány napos ha­lálos szenvedéseit.­­ Nemrégiben egy kutya harapta meg a homlo­kán a kis Jancsit. A harapás, mi­után fájdalmai akkor nem voltak a fiúcskának, nem tulajdonítottak na­gyobb jelentőséget. Négy nappal ezelőtt Jancsika homloka gyön­gyözni kezdett a verejtéktől és rosszullétrő­l panaszkodott.­­Ágyba fektették és két orvo­st is hívtak mellé, akik megállapították­, hogy a gyermek állapota nagyon ko­moly. Tegnap reggel a kis Jancsi már a fogait is vicsorgatta, való­sággal dühöngő hangon beszélt félre, a víztől undorral fordult el és köpködött. Állapota egyre rosz­­szabbodott és a délelőtti órákban már megkezdődött az agónia. Este hat órakor annélkül, hogy magá­hoz tért volna, megszűnt kis szívé­nek dobogása, és A kutyaharapás megtörténte után a kutya eltűnt a házból. A kö­rülmények és­ a beteg szimptómái azt mutatják, hogy egy veszettség­gel inficiált kutya harapta meg a kis­fiút és inficiálás okozta a ha­lálát. A szerencsétlen anyának és feb­enmaradt kis­fiának most azt tanácsolják, hogy azonnal utazza­nak Kolozsvárra, hogy ott Pás­ti r­í­atással vegyék elejét minden további kellemm­etlen eshetőségnek. " 1923. júi­us 31. Irodalom, művészet Selmeczy búcsúja. („Hazudik a muzsikaszó".) Selmeczy­­Mihályt, az aradi színház kitűnő komikusát telt né­zőtér búcsúztatta el szombaton es­te. Egyik legjobb szerepében, a „Hazudik a muzsikaszó“ magyar regényében mondott búcsút Arad színpadának. Az a szeretet, amely­lyel ezt a kedélyes és ötletes szí­nészt búcsúztatták, a sűrűn fel­hangzó tapsban és a sok ováció­ban jutott kifejezésre. Selmeczy, aradi öt esztendeje alatt sok szép és értékes sikert könyvelhetett el magának­, sok kellemes s élvezetes estét szerzett Arad publik­umának. Maszkjai örökké emlékezetesek lesznek Aradon, amelyekben utol­érhetetlen alakításokat produkált. Közvetlensége, mozgékonysága, örökös jó kedve minden m­éret­­nek, amelyben játszott, valósággal a lelkévé tették. Prózák és operák komikus szerepei is szerepelnek sikereinek repertoárján, amelyek­ben éppen annyi ambícióval és öt­letességgel tudta az együttes mun­káját értékessé tenni, mint legsike­resebb operettszerepeiben. Búcsú­ján egy babérkoszorút is­ nyújtot­tak át neki, amely csak szerény külső szimbóluma volt annak a megbecsülésnek, amelyben pálya­társai és a közönség részesítették aradi szereplése alatt. Szombaton is, mint megannyiszor jó kedvvel és derűsen adta a „Hazudik a mu­zsikaszó“ magyaros alakját, bár szívében biztosan a keserűség küz­dött minden mosolya ellen, a bu­­csúzás fájó keserűsége. Selmeczy azonban jó színész, aki legbelsőbb z­énjét leküzdve utoljára is szép és emlékezetes alakítást akart adni. A darab többi főszerepeiben Ba­logh Böske, Malmos Mici, Tompa Béla és Huszár Károly voltak jók. A többi szereplők is igyekezettel árultak hozzá a jó előadáshoz. A zenekart Gellért Pál vezényelte. • Heti műsor. Kedd: Fifi. Balogh Böske és Tompa Béla felléptével. Csak felnőtteknek. Szerda: Kis ka­­­dett. Csütörtök: Bajadér. Kovács Kató és Misoga László vendégfel­­léptével. Péntek: Orpheusz az alvi­lágban. Szombat: Tosca. * Phidias, a halhatatlan hellén szobrász becéző neve Fifi. A hellén pajzánság párosul a francia pikan­tériával ebben az operettben, ame­­lyet a nagy szobrászról írtak. A Fifi minden színpadon sikert ara­tott nemcsak szellemes dialógjaival és ötleteivel, hanem korhű kosztüm­jeivel is és a darab elején szereplő modellektől kezdve a leghatásosabb­ jelenetig folyton fokozódik a kö­zönség érdeklődése. A Fűtrben Se­bestyén Jenő is játszik. Phidias szol­gáját alakítja, Balogh Böske a nagy szobrász szeretőjét játsza, Tompa Béla pedig a csábító herceget. A darabot a tartalmánál fogva csak felnőttek nézheik meg Haladás-előadás. Riegler Margit sikerült szavalata nyitotta meg a Ha­­ladás szombati műsorát, utána Bakó Lászlóné és Neumann Erzsi játszot­tak kitűnő zongoranégykezesben egy opera-részletet. Bérczy Lajos tanár tudományos előadását mindvégig fe­szült figyelemmel hallgatta és őszin­te tapssal honorálta a közönség. Szünet alatt a Haladás tragikusan elhunyt világtalan és félkezű munka­társának koszorújára a közönség soraiban nyolcszázhuszonegy lej gyűlt össze. A műsor második ré­szében Dybszki Etus tűnt ki rokon­­■ szenves szavalatával, míg Szánthó , László Liszt rapszódiája és egy sa­ját szerzeményű zongoradarabjával váltott ki hatást a közönség sorai­ban. Béldy Ada kedves hangja csen­dült meg a műsor utolsó számaként és Gellért Pál karmester zongora­­kísérete mellett szép sikert szerzett a Haladás szombati estélyének. * Az egzotikus dallamok sokasága csendül fel ismét a Bajadér csü­törtöki előadásán. A Bajadér azok közé az operettek közé tartozik, ame­lyek messze kiemelkednek a sablon­­operettek tömkelegéből. A darab női főszerepét Kovács Kató szubrett­­primadonna játsza vendégként, a többi szerepeket a társulat elsőrendű erői alakítják. Franyó Zoltán: A világ lírája. Franyó Zoltán költői és műfordítói tehetségét jól ismerik az aradiak. Európai viszonylatokba lendült írói karierje tizennyolc évvel ezelőtt in­nen Aradról indult el. Azóta Franyó Zoltán páratlan nyelvkészsége és kü­lönleges talentuma a keleti nyelvek zenéjét, a keleti népek lelkét öm­lesztette át a poéta vénájába. Franyó Zoltán, a német, francia,­­ román, cseh, szerb, kínai, arab, perzsa, ja­pán és hindu népek költészetét tíz különálló kötetben jelenteti meg „A világ lírája“ címmel Aradon, az elő­­leges prospektusok szerint is oly mű­vészi köntösben, amely a legelőke­lőbb német kiadóvállalatok kifino­­mult ízlésére vall. Minden aradi iro­dalombarát könyvtárának büszkesé­gét, páratlan értékét fogja képezni ez a hatalmas mű. (Dr. M. Zs.)

Next