Aradi Közlöny, 1924. február (39. évfolyam, 23-45. szám)
1924-02-01 / 23. szám
KOZdONY 1924 február 1. a francia-csehszlovák szerződés szövege (Megegyezés közös védelemre és egymás érdekeinek biztosítására, 'Prágából rettentik. A cseh-szlovák külügyminisztérium a sajtóiroda utján ma közölte a lapokkal a francia—csehnszátváík szövetségi szerződés következő szövegét: A francia köztársaság kormánya és a cseh-szlovák köztársaság kormánya a népszövetségi paktumban foglalt ünnnepes nemzetközi kötelezettségek respektálásának alapján szilárdan állva egyaránt gondoskodni akar a békeszerződések megotohnázásáról, amelyeknek fenntartása szükséges Európa politikai stabillitása és gazdasági megfullkodása szempontjaiból, azzal az e határozással, hogy biztosítsák ama nemzetközi jogi és politikai rend iránt való tiszteletet, amelyet azok a szerződések alapoztak meg s úgy ítélvén meg a heyzetet, hogy eme céloknak eléréséhez szükség van az esetleges támadássok ellen valló és a közös érdekeik megvédeknezésére szükséges biztosítékokra, megbízták meghatalmazott képviselőiket és pedig a francia köztársaság elnöke Poincaré Raymond miniszterelnök urat, a cseh-szlovák köztársaság enöke Benes Eduard dr. külügyminiszter urat, akik meghatalmazásaikat kicserélve és azokat jó és illendő alakban lévőknek találva megállapodtak a következő rendelkezésekben:" 1. A francia köztársaság és a Cseh-Szlovák Köztársaság kormányai kötelezik magukat, hogy meg fognak állapodni ama külügyi kérdések fölött, melyek oly természetűek, hogy lényegétig biztonságukat és kárára vannak ama békeszerződések által megalapozott rendnek, amelyeknek egyik hatalom is és a líusák is szignatáriusa. 2. A magas szerződő felek megállapodnak a kellő intézkedésekben közös érdekek biztosítása céljából arra az esetre, ha azok veszélyeztet volnának. 3. A magas szerződő felek teljesen egyetértve ama jelentőségről, amellyel az általános béke föntartása tekintetében az 1919 szeptember 10-én ikelt saint-germain szerződés 88. cikkében tartalmazott és az 1922. évi október 4-én kelt genfi jegyzőkönyvben foglalt politikai rend alapelvei bírnak, amelyeknek signatáriusa mind a kinti kormány, kötelezik magukat, hogy megállapodnak azokra az intézkedésekre nézve, melyeket tenni fognak az esetben, ha ezeknek az elveknek biztonsága veszélyeztetve volnának. 4. A magas szerződő felek megfontolás tárgyává téve különösen úgy a nagyköveti konferenciának 1920. évi február 3-án és 1921. évi április 1-én kelt ama deklarációt, amelyekhez politikájuk a jövőben is igazodni fog, mint a magyar kormánynak a szövetségesek diplomáciai képviselői előtt 1921. évi november 10-én tett deklarációját, kötelezik magukat, hogy megállapodnak arra az esetre, ha érdekeik veszélyeztetve volnának ezekben a különböző deklarációkban kifejezésre jutott alapelvek megsértése öttel. 5. A magas szerződő felek kijelentik, hogy teljes mértékben egyetértenek abban, hogy a béke fentartása érdekében közös álláspontot fognak elfoglalni a Hohenzottern-dinasztia Németországban való restaurálásának esetleges kísérlete esetében és kötelezik magukat, hogy meg fognak egyezni az ebben az esetben teendő intézkedések tekintetében. 6. A népszövetségi paktumban kifejezés:a jvttó alapelvekkel összhangba a magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy az esetben, ha a jövőben közöttük vitás kérdések merülnének fel, amelyeket barátságos megállapodással és diplomáciai utám nem lehetne elintézni, a vitát vagy az állandó nemzetközi bíróság, vagy pedig egy, illetőleg több döntőbíró elé fogják utalni. 7. A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy kölcsönösen egymás tudomására fogják hozni középeurópai politikájukra vonatkozó szerződéseiket, amelyeket régebbien kötöttek és kölcsösen tanácskozni fognak egymással, mielőtt ilynemű új szerződéseket kötnek. Kijelentik, hogy e vonatkozásban a szerződésben semmi sincs, ami ellenkeznék a fent említett megállapodásokkal, különben a francia—lengyel szövetségi szerződéssel és a cseh-szlovák köztársaságnak az osztrák szövetséges köztársasággal, Romániával,a szerbek, horvátok és szlovének királyságával kötött szövetségekkel vagy szerződésekkel, hasonlóképp az olasz és a cseh-szlovák kormányok között 1921. évi február 8-án történt jegyzékváltásban, fegtelt megállapodással. 8. Ezt a szerződést a paktum 18 ik cikkével összhangban fogják a népszövetségnek tudomásul vétel céljából előterjeszteni. E szerződést ratifikálják és a ratifikációs olklmányokat minél előbb kicserélik Parisban. Mindkét meghatalmazott ennek hiteléül a szerződést aláírta és saját pecsétjével látta el kiállíttatott két példányban Párisban, 1924. január 25-én. Renes Eduard dr. s. k. Poincaré Raymond s. k. OBOnCBrslBOSOBOSOSO sr^HF-zgc^masa achiwaw Sport — Baleset a chamontei olimpiászol.. Chamonixból táviratoztak: Az 50 kilométeres síversenyben első: Haig (Norvégia) 3 óra 5 perc 42 mp., 2. Strohstadt (Norvégia), 3. Groifengbatten (Norvégia), 4. Maathaien (Norvégia), 5. Person (Norvégia) A hockey mérkőzések során Anglia győzött Belgium felett 19-3 arányban, Kanada Svájc fölött 30:0 arányban, Amerika Franciaország fölött 22:0 arányban. A bobsleigh pályán tréning közben baleset történt. A francia csapat kapitánya lezuhant és kettős kartörést szenvedett. A courling verseny (jégcéllövés) eredménye 1. Anglia, 2. Svédország, 3. Franciaország. Az eddigi eredmények alapján a nemzetek közül 1. Norvégia 71 pont, 2. Finnország 67 pont, 3. Amerika 20, 4. Svédország 19, 5. Anglia 16, 6. Ausztria 15, 7. Svájc 14, 8. Franciaország 11, 9. Csehország 6, 12. Kanada 1 ponttal. Aradi újságírók jelmezestélye február 2-án a Központi szálló nagy termében. A spiritizmus kérdése. (Babinski professzor szerint a hívőket nem lehet kiábrándítani.) Marcel Prévost, a kiváló francia író, a Reve de France-ban azt a gondolatot vetette fel a leleplezés kapcsán, hogy a spiritizmus kérdését tisztázni kell. Szólaljanak meg a tudósok, akár mellette, akár ellene s ebből a vitából hámozzák ki az igazságot. Marcel Prévost felhívására igen érdekesen válaszolt Babinski orvostudós. Nyilatkozatának egyes részeit itt közöltük: Babinski mrindenekelőtt azt állapítja meg, hogy a spiritizmus terén nincs meg az a tárgyilagosság, amelyet általában a tudományosság talaján tapasztalni lehet. Azt lehetne mondani, itt alig vannak érvek — pusztán hívők állanak szembe hitetlenekkel. — Éppen ennél az oknál fogva — úgymond — valószínűtlennek tartom, hogy a Marcel Prévost által felvetett gondolat eredményre vezethessem. Tegyük fel, csakugyan megtartják a tervezett kísérletteket , tegyük fel, ezek a kísértetek nem járnak eredménnyel. Ebben az esetben a hívők azt mondják majd, hogy . . . „ha a légkör nem volt alkalmas a médium számára, a médiumnak nem volt jó napja, hogy a spatiszta fenoméneket nem lehet kommandóra megrendelni s hogy egyetlen egy negativ estett még nem döntheti meg azt a sok pozitív eredményt, amelyet feljegyeztek“, így fognak beszélni a hívők. *— Ha pedig a kísérlet eredménnyel jár, vagyis az összes jelenlevők azt állítják, hogy a médium nem csalt, a szellemek csakugyan megjelentek, — a hitetlenek továbbra is megmaradnak hitetleneknek. — Azt fogják ezek mondani — folytatta Babinski, — ha a médium bizonyosan olyan fortélyt talált ki, amelyet eddig kinyomozni nem lehetett. A hitetlenek tehát továbbra is kételkedni fognak. Mi tehát a teendő? Az én nézetem szerint az, hogy olyan próba alá kell fogni a madámsot, amely minden kétséget kizárjon. Csakhogy a médiumok nem vetik magukat alam ilyen kísértetnek. Az én orvos barátom, Charpentier, nagy összeget kínált a médiusoknak, ha olyan kísérletnek vetik magukat alá, amelyeket ő rendez. Egyetlen egy sem fogadta el a kitűzött nagy céjat. Babinski szerint nem szabad azon csodálkozni, ha a médiumokat szorosan dzenorizni akarják. Hiszem az utóbbi időbeni — itt László médiumra célzott — úgynevezett bevált és viláig híres médiumokat lepleztek le. Azok, akik a médiumok ellenőrzésére vállalkoznak, csak hitetlenek lehetnek, mert csak a kételkedő ember képes igazán szemmel tartanni ezeket a minden hájjal megkent egyéneket. Nem elég, hogy a kísérlet alatt jobbról és balról fogja valaki a médium kezét. Ezenkívül írtéig minden mozdulatát is figyelemmel kell kisérni, nem szólva arról, hogy társaik is lehetnek sesztek hozhatják létre a széizmosságot. — Pedig jó volna — ha úgymond — végére járnának ennek a dolognak. Leghelyesebb tenniv, ha először az egyszerűbb kísérleteket ellenőrizték. Egyelőre hagyják békéjen a naterializációkat, mert ezek meglehetősen bonyolultak. Egyszerűbb például az Öscsówjedd-féle ásítás. Ez az össew jecki például azt mondja, hogy a sxtri tékán keresztül tudja olvasni a borítékba zárt levelet. A varsói orvoskongresszuson álítólag meg is tette ezt Nos, ha valakinek csakugyan megvan ez a képessége, akkor ezt be is lehet bizonyítania. Az én nézetem szerint legcélszerűbb, ha, mondjuk, ötviem borítékot helyeznek fel egy kosárban. Minden borítékban egy szelet papirost helyeznek el s a szeleteken más és más szavak, vagy jelek annak felírva. Ezeket a borítékokat összekeverik s azután hármat közülük kihúznak. Ezziel biztosítva volna, hogy a jelenlevők közül senki sem tudná, mit tartalmaz a három boríték. Ha a médium, ennek ellenére, eltalálná mi van a három borítékban, akkor a kísérletet sikerültnek lehetne mondani. — Az ilyen egyszerű kísérlettről azután áttérhetnének a hernyó híltabbak. ' J' — 'De — fejezte a nyilatkozatát Babinski, — nem szabad azt hinni, hogy ezek a kísérletek a vitát lezárnák. Hatvani év óta vitattkoznak ezekről a dolgokról s egy lépést nem tettek előre. A hívőiket nem lehet kiábrámdítani. Legfeljebb arról lehet szó, hogy az eufe’’ geferttemságra törekvőknek’ szilárd talajt adjunk a lábuk alá