Aradi Közlöny, 1924. április (39. évfolyam, 71-92. szám)

1924-04-26 / 90. szám

Arad, XXXXI. évf. 90. szám, 1924. április 26. Szombat Szerkesztőség /.rád, Resev-palota, Kiadóhivatal Uolv. Besele Ferdinand 4/2* (József föberceg-ut.) (Aradi j'igeaida Válalat.) Sürgönyeim: Közlöny, Arad Telefonszám­:Amin Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadóh­ivata 151. $ Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. * ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN ■ Egész évre.................300 Lei Fél évre ................. 300 I.e4. Negyed évre él. 150 Lei Havonta ... ... 50 Lej Hirdetések díjszabás szerint. . Megjelenik naponta reggel Egyes szám ára 3 lej, vasárnap 4 lej, Bucureştiben 50 bániva több. Bérfeladják a monopolt , mert végre-valah­ára rájöttek ar­­ra, hogy az állam a maga nehéz­kességével semmiképpen sem le­het jó kereskedő. A trafikáru, gyufa, só, geológiai termék mind­ elsőrendűen fontos napi szükség­leti cikkek és ezeknek előállítási jogát és forgalombahozatalát az állam a maga részére tartotta fenn. A hatalmas hasznot azonban csökkentette a bürokratikus keze­lés, a rubrikaemberek a maguk pe­dáns aktacsomóikkal és Hivatalos sablonjukkal odaékelődtek a fo­gyasztó és a termelő állam közé, meglassították a gyorsan forduló gépkerekek forgását és megaka­dályozták az üzembővítést és a produkció intenzívebbé tételét. Az állam most az egyszer jó kereske­dőnek akar bizonyulni és Hogy a legteljesebb mértékben kihasznál­ja a t.tó,.cpr’ cikkekből­: eredő hasznot, bérbe ad­ja a­ monopoljo­­got. Hatalmas tőkékkel részvény­­társaságok alakulnak, ezeknek részvénytöbbségét kapja majd az állam bérösszeg fejében és men­nél többet termel majd a bürokrá­ciával meg nem terhelt magántár­saság, annál nagyobb lesz a hasz­na az államnak. Emellett felszaba­dul egy egész hivatalnok-dandár, mert a magántársaságoknak sem­mi szükségük sem lesz szinekurás emberekre. Példákat fölösle­ges felsorakoztatni, a városvezető­ség és a közönség egyaránt tudja, hogy a városi közüzemek nem a legbrilliánsabb üzletek. Az üze­mek nehézkes, bürokratikus keze­lése, és az a tény, hogy sokszor nem szakértők, hanem csak köz­igazgatási erők vezetnek egy-­egy szaktudást igénylő vállalkozást, már előre kizár minden rentabili­tást. Nehézkessé teszi még a váro­si közüzemek produktív működé­sét az is, hogy Ha nagyobb tőke­­befektetés szükséges üzembővítés céljából, akkor előbb bizottságok­nak és tanácsoknak kell határozni afelett és ha­ meg van a városban a jóakarat, akkor is még Hátravan a minisztérium jóváhagyása, ami bizony sokszor hónapokig is késik­. A városnak, hasonlóképpen az államhoz, magántársaságok kezé­be kell adnia üzemeit és fenntar­tani saját maga részére a rész­vénytöbbséget. Egy ilyen tőkével rendelkező társaság azután min­den bizottsági tanácsi és minisz­teri jóváhagyás nélkül fejlesztheti az üzemet és fokozhatja a produk­ciót és a város sem lesz kénytelen rengeteg tisztviselőt lekötni üze­meinek a vezetésére. Nem jó ke­reskedő az állam és rossz keres­kedő a város. A város maradjon meg a közigazgatás mellett. Az üzletet bízza a kereskedőkre ! Az útlevél és vizum ellen. gHL? (A Közlöny b­écsi szerkesztő­ségétől.) A népszövetségi ligák nemzetközi uniója június végén tartja idei kongresszusát Lyon­ban. Az unió osztrák osztálya a kongresszusra nagy jelentőségű tervezetet dolgozott ki az útlevél és vizum eltörlése érdekében. A Közlöny bécsi szerkesztőségének alkalma van ezt a tervezetet a kö­vetkezőkben főbb pontjaiban is­mertetni : 1. A szerződő államok egymás polgárai számára biztosítják az útlevél nélkül való be- és kiuta­zást. Az útlevélkényszer visszaál­­lítása csakis gazdasági krízis, vagy háborús vesz­ély eseteiben­ le­hetséges. 2. A szerződő államok­ az ide­­gen állampolgárok tartózkodását sem külön engedélytől, sem pedig adóktól nem teszik függővé. A ho­ni ipar és kereskedelem védelme csakis a rendes adózási törvények­ben biztosítható. 3. A szerződő államok fentart­­ják maguknak a nem kívánatos idegen elemek kiutasításának jo­gát. Retorzióktól eltekintve azon­ban­ nem alkalmazhatják ezt a rendszabályt bizonyos államok polgáraival szemben.­­4. A szerződéshez való csatla­ko­zás minden állam számára nyit­va áll. 5. A szerződő államok ezeket a határozatokat nemcsak egymás­sal szemben alkalmazzák, hanem az első három esztendőben a töb­bi államok polgáraira is kiterjesz­tik. Fentartják maguknak azonban azt a jogot, hogy a három év le­telte után az egyezményben részt nem vevő államok polgáraival sz­emben visszaállítsák az útlevél­es vízum­kényszert. . Ezt az indítványt fogja beter­­elésként­ az osztrá­k­ liga a júniusi lyoni kongresszuson és egyúttal javasolni fogja, hogy a konferen­cia a tervezetet tegye át a Nép­­szövetséghez, amelynek köteles­sége lenne azonnal külön bizottsá­got kiküldeni az egyezmény meg­­valósítására. . Üzletté szervezik a monopóliumokat. (Tomulescu képviselő érdekes nyilatkozata a kor­­mány munkaterviről és kisebbségi politikájáról.) s Saját tudósítónktól: A bucua­resti parlament most csöndes, de lámnál lázasabb készülődés folyik az egyes minisztériumokban. Új törvényjavaslatok készülnek, fon­tos tervezeteket beszélnek meg bizalmas tanácskozásokon: a kor­mány az új parlamenti ülésszakra a törvényjavaslatok és rendeletek egész tömegével a­karja meglepni a ka­marát A készülő munkáról eddig csak nagyon is általános jel­legű­l és meglehetősen Homályos kommünikék láttak napvilágot, pe­dig a polgárságot ugyancsak ér­dekli, hogy milyen új törvények­hez lesz szerencséje a közeljövő­ben. Ez a nagy­ kiváncsiság most kielégül, a Közlöny munkatársa beszélgetést folytatott az Aradon időző Tomulescu Cristiannal, a radmnai kerület­ kamarai képvise­lőjével, a liberális párt egy érté­k­es és számottevő tagjával, aki nagy vonásokban vázolta a ké­szülő törvényjavaslatokat és — ha csak távolról is — bepillantást engedett nyerni abba a nagy s­zóba­, aminek közönségeset a kor­mány a neve. (A monopóliumok átszervezéssé.) — A parlament új ülésszaká­ban a legelső dolga lesz a kor­mánynak, hogy beterjessze a mo­nopóliumok kommercializálására vonatkozó törvényjavaslatát. Régi tapasztalat bizonyítja, hogy az állam rossz kereskedő. Ezért tart­ja a kormány szükségesnek, hogy a monopol-cikkek gyártását szak­emberek kezébe adja. Elsősorban a gyufamonopóliumot szervezi át. A monopol-cikkek gyártásiá­ra részvénytársaságok alakulnak­­é­s a Kormány részvényekkel vesz részt a gyárak financí­r­oz­ásában, azonkívül igazgatósági tagokat küld, akik részt vesznek a gyárak vezetésében. —­­Mikor engedi meg a kor­mány Arad városának. Hogy az Arad alatt létező nagymennyisé­­gű földgázt kihasználhassák ?­­— A geológiai termékek, a szén, a földgáz, kőolaj és fémek mono­­polzálását szintén átszervezi a kormány. Ezek után tisztán Arad városától függ, hogy a földgázát, amely milliós jövedelmeket hajt­hat, kihasználhassák. Meg kell ala­kulnia Aradon­­egy részvénytársa­­­­­ágnak, a földgáz kihasználására , és akkor a kormány nemcsak­­ hogy akadályt nem gördít a mun­­­­ka elé, hanem minden tekinteetben­­ támogatja. (Egységes vám-, bélyeg- és szeszadó törvény.)­­ Szintén sürgősen megvaló­­sí­tandó programmjához tartozik a kormánynak a szeszadók, a bé­­lyeg és vámtörvények egységesí­tése. Az új szeszadó törvény, a­mely egyforma lesz Erdélyben, Besszarábiában, a Bánátban és a Regátbaffl, elsősorban az alkoholfo­gyasztás redukálását fogja céloz­ni. A kormány mindent elkövet, hogy a lakosság, érdekeit szem előtt tartva, az alkoholfogyasztás a legminimálisabbra redukálódjék. Az új vám­törvénynél elsősorbann a belföldön gyártott cikkek és Ro­mánia fejlődő iparát veszi figye­lembe a kormány. Különösen a tex­til és vasipar termékeiket sújtja nagyobb behozatali vámilletékkel, mert ezekkel az ipari termékek­kel a belföldi gyárak el tudják lát­ni Románia lakosságának egy részét. Azokat az ipari produktu­­mokat, melyeknek a behozatala múlhatatlanul szükséges a kor­­­­mány minden korlátozás nélkül engedélyezni akarja, vagy a leg­­minimálisabb vámilletékekkel sújtja. (Törvényjavaslat az államadósság kifizetésére.)­ ­ Érdekes programja a kr­mánynak a Banca Nationalanál levő tizenkét milliárdnyi adósság kifizetése. Erre vonatkozólag tör­vényjavaslatot szavaz meg a ka­mara és az állam tizenkét milliárd adósságát húsz esztendő alatt fi­­zeti vissza a nemzeti banknak. Ez­ a pénzügyi akció, amely lényege­sen csökkenti az államadósságot és a Banca Naţionala pénzkészle­tét gyarapítja, feltétlentől magával hozza a lej emelkedését. A képvi­selőház új ülésszakában teljesen befejezi a földreform végrehajtá­sát. Kivétel nélkül minden község megfelelő erdő­területet kap az ag­rár­törvény értelmébe®.

Next