Aradi Közlöny, 1924. április (39. évfolyam, 71-92. szám)
1924-04-16 / 82. szám
Arad, XXXXL évf. 82. szám. Arad lej. Szerkesztőség ,rad, Aesev-palota. Kiadóhivatal pttiv. Regele Perdinaut iffft (József főherceg*ut.) (Aradi Nyonytra Vállalat.) Sürgönyeim: Közlöny, Arad telefonszám: felkes?(cség és kiac’énívak 151. Aradi Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. * Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. * Szeret a PL 0 FIZ E T E S HELYBEN ÉS VIDÉKIEN : jogási évre................. 800 Lej Fél évn .................. 300 Lej Negyed évre ...........150 Lej Bevonta ................. 50 Lej. Hirdetések díjszabás szerint Megjelenik naponta véggé! Egyes szám ára 3 lej, vasárnap 4 lej. Bucureştiben 50 'janival több. Kosztba adta a pénzt az állam pénzét, az adóhivatal trezorjaiban heverő milliókat Danilescu kolozsvári pénzügyi tanácsos. Úgy nyúlt hozzá a hivatalos pénzhez, mintha csak a sajátja sied volna és amikor felfedezték a hiányt, revolvert szegzett a szivének és egy tompa dörrenéssel akarta elintézni az állammal támadt közel ötmilliós differenciáját. A dörrenés elhangzott ,de a halál nem jött e, ehelyett a rendőrség kopogtatott a halál rászánt ember ajtaján. Megindult a nyomozás kidieriten, mi történt a halál más összeggel. A nyomozás mesélilapította, hogy Danilescut holmi költséges passziók űzésére a szó szorosan vett értelmében nem vukkaszított el a hivatalos pénzt, nem kosztba adta Dick Jakab kolozsvári nagykereskedőnek. Ez az leset a maga szürkeségében az úrban nemcsak egy törvényeket ütkööző bűncselekmény, ezt minden frázis nélkül a mai társadalom hű tükrének lehet nevezni. Danilescut a gyors meggazdagodás vágya késztette arra, hogy az állam pénzével spekuláljon. (Így gondolta, hogy a milliók a páncélszekrényben úgyis kamatozatlanul hevernek, miért is ne kamatoztassa azokat. Nem követ el sikkasztást, mert hisz a pénzt a terminusra az erdélyszerte ismert nagy cég úgyis visszafizeti, ehhez kétség nem férhet, a busás kamatot pedig miért is szalasztaná el. egyszóval Danitescu pénzügyi tanácsos rövid uton, könnyű szerrel vagyont akart szerezni. Nem kitartó szorgalmas munka útján akart elérkezni a jómódot és kényelmet biztosító tőkéhez, hanem máról-holnapra, hasonlatosan a merész tőzsdejátékoshoz és szerencselovaghoz. Danilescu a vagyonszerzés első állomásán azonban megcsúszott, mert a sokmilliós cég nem tudta terminusra viszszafizetni a tőkét és ilyen esetekben vág.on helyett mindig a rendőrség és a vizsgálat szökött pontosan beérkezni. Dick Jakab esete szintén hű visszatükröződése a mai egészség teren közgazdasági helyzetnek. Dick Jakab óriási, igazi nagyvárosi áruház tulajdonosa, aki évente sok-sok milliót forgalmaz. Nagyüzeméhez azonban állandóan pénzre van szüksége és pénzt a bankból, a pénz tulajdonképpeni forrásából képtelen kapni. Pénz pedig kell, tehát szerez onnan, ahonnan tud. A sors összehozza Danilescuval és a kereskedő kénytelen megfizetni a magánembernek a hatalmas kamatot, mert a bank sem kis, sem nagy kamat mellett nem ad pénzt. Tehát az egészségtelen közgazdasági élet a kereskedőt az uzsorás karjaiba kergeti, az anyagi zavarokkal küzdő főtisztviselőt pedig arra bírja, hogy kosztoltatni legyen bátorsága a rábízott hivatalos pénzt. Lehet, hogy normális körülmények között ez a két különböző társadalmi állású ember talán sohasem kerül egymás mellé. Így azonban egymás mellé kergette őket az 1924-es esztendő. Ha valakit el fog a furcsa vágy elmélkedni a mai viszonyok felett, nem kell hatalmas könyvtárakat bújni — lapozza csak végig a napilapokat és a Daniescuk és Dick Jakabok esetén keresztül meglátja a nagy fájdalomtól vonagló szerencsétlen társadalom igaz arcát. ciókra válaszolva Macdonald miniszterelnök kijelentette, hogy az angol-orosz konferencia célja a két ország között fennálló vitás ügyek elintézése. Ezért idegen államok nem vesznek részt a konferencián. Közölte továbbá, hogy nem kapott semmiféle jelentést arról, mintha Japán és Románia szerződést kötöttek volna. A szakértő bizottságok jelentésére vonatkozólag bevárja a megindult tárgyalások befejezését és csak azután ismerteti álláspontját. Megkezdődött az angol-orosz konferencia (Rendezik a két ország gazdasági és politikai viszonyát, Macdonald a román— japán szerződés híréről.) Londonból jelentik. Tegnap kezdődött meg az angol-orosz értekezlet Macdonald miniszterelnök elnökletével. A miniszterelnök az értekelet megnyitása előtt beszédet tartott, amelyben kijelentette, hogy a kölcsönös alkalmazkodás és megértés szellemének végre létre kell jönnie. Az angol sajtó hoszszan foglalkozik a konferencia jelentőségével. A konferencia legfontosabb kérdése az új kereskedelmi szerződés megkötése. Londonból táviratozzák. Az angolorosz konferencia napirendjén a következő kérdések szerepelnek: A régi angol-orosz szerződések revíziója, új szerződések kötése és két ország politikai és gazdasági viszonyának rendezése. A konferenciát Macdonald miniszterelnök nyitotta meg, üdvözölve a szovjet delegátusokat. Kijelentette Macdonald, hogy a britt kormány Oroszország elismerését olyan reális és produktív dolgokká akarja fejleszteni, amelyek a két nemzet viszonyát kedvezően befolyásolják. Az angol kormány teljes figyelmével fordul Oroszország újjáépítése irányában, de az Oroszország által kért kölcsönre vonatkozólag leszögezi, hogy a kölcsönt az állam nem nyújthat, hanem csak a magántőke, de ez is csak akkor lehetséges, ha az angol nép bizalomra tett szert az oroszországi viszonyokat illetőleg. Rakovszky az orosz delegáció nevében köszönte az üdvözléseket és a szovjet kormány készségét hangoztatta a két ország közötti jóviszony kimélyítésérek Londonból táviratoztak. Macdonald angol miniszterelnök az angolorosz értekezleten azt javasolá, hogy politikai és gazdasági bizottságokat alakítsanak. Majd közölte, hogy elfoglaltsága miatt nem elnökölhet a bizottságok ülésein, legfeljebb a közös üléseken. Rakovszky válaszában elsősorban azt jelentette ki, hogy a szovjet kormány nem szándékozik hódítópolitikát folytatni. Hangsúlyozta, hogy a béke megszilárdításának egyik első feltétele, hogy a versaillesi és az ezzel összefüggő békeszerződéseket sürgősen vgyék revízió alá. Londonból táviratozzák. Az angol pénzvilág vezetői memorandumot intéztek a kormányhoz, melyben közük azokat a feltételeket, amelyeknek ellenében hajlandók kölcsönt folyósítani Oroszország számára. A feltételek a következők: — Oroszország háború előtti állami és magánadósságainak elismerése, az idegen állampolgárok elkobzott vagyonának visszaadása, speciális polgári perrendtartás bevezetése független bírók vezetésével, a szerződések respektálása, a magántulajdon elkobzása elvéről való lemondás, a kereskedelem szabadsága és végül a többi államok intézményei ellen indított propaganda megszüntetése. A memorandum azzal végződik, hogyha Oroszország elfogadja a feltételeket, akkor a londoni pénzpiac hajlandó a kölcsönt folyósítani. Londonból táviratozzák: Az alsóházban elhangzott interpella Görögország — köztársaság (Kétharmad többséggel győzött A köztársasági mozgalom.) Athénból táviratozzák. A legnagyobb érdeklődés közepette tartották meg Görögországban az államforma megválasztásáról a népszavazást. Három napon keresztül tartottak a tüntetések, a szavazás és a szavazatok összeszámlálása. Vasárnap kezdődött a szavazás a népakarat megnyilvánulásairől, hogy a királyság megtartását kívánják-e vagy pedig a nemzetgyűlésnek a köztársaság kikiáltására vonatkozó határozatát fogadják el. Napokon keresztül nem csak a fővárosban, hanem a vidék városaiban is óriási tömeg hullámzott azuccákon és a szavazási tevékenységen kívül lesték a népszavazásról beérkező jelentéseket. A kormány minden intézkedést megtett, hogy az esetleges rendzavarásokat megakadályozza. A főváros és a vidék nagyobb városainak helyőrségeit megerősítették, a csendőrséget a központokban egyesítették, azonban a preventív intézkedések szükségteleneknek bizonyultak, mert mindenütt a legnagyobb rendben folyt le a szavazások megejtése. A mai napon állapították meg a végleges eredményt, amely szerint a köztársaságiak jelentékeny többséggel győztek. A népszavazás során majdnem egy millió szavazatot adtak le. A leadott pontosan 930 ezer szavazatból 1130.010 szavazat a köztársaság mellett szólott és így Görögország a mai nappal véglegesen átalakult köztársasággá. Érdekes, hogy Tráciában és az Égei tenger szigetein a lakosság 95 százaléka szavazott a köztársaságra. Athénből táviratozzák. A kormány dekrétumot ad ki, amelyben szigorúan megtiltja a sajtónak, hogy olyan cikkeket hozzanak, amelyek kormányellenes célzattal bírnak. Megtiltja a köztársaság és a kormány elleni bírálatot is. A rendelkezés hatálya öt éven keresztül áll fenn