Aradi Közlöny, 1924. április (39. évfolyam, 71-92. szám)
1924-04-18 / 84. szám
Arad, XXXXI. évf, 84. szám. Ar& 3 lej* 1924. április 18 Péntek Szerkesztőség Arad, Resev-palota. Kiadóhivatal Gutv. Regele Ferdinann 4/% (József főherceg-ut.) (Aradi Nyomda Vállalat.) Sürgönyeim: Közlöny, Arad Telefonszám: Szerkesztőség és kiadóhivata 151. Arad Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. itt Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. * előfizetés HHLYBJfíN ÉS VIDÉKEN : filgész évre......... .. 800 Lej fél évre ... ... ... 800 Lej. negyed évre ... ... 150 Lej Havonta ................ 50 Lej. Hirdetések díjszabás szerint. Megjelenik naponta reggel Egyes szám ára 3 lej, vasárnap 4 lej, Bucureştiben 50 bánival több. Brüsszelbe is ellátogat a román királyi pár, Párisból jelentik. Emlékezetes még az a diplomáciai konfliktus, amely a román királyi pár külföldi elutazása előtt a spanyol és a román kormány között felmerült és amely annyit foglalkoztatta a romániai és külföldi sajtót. A román diplomáciának arra a kérdésére, hogy a román királyi pár ellátogathat-e Madridba, a spanyol kormány udvarias formában elutasítói választ küldött és emiatt a bucureştii spanyol követnek el is kellett hagynia helyét. Egy párisi lap spanyol jelentések alapján a mostani párisi királylátogatás alkalmából érdekesen világítja meg a madridi visszautasítás hátterét. A román királyi pár látogatását — írja a lap— tulajdonképpen Zita exkirályné hiúsította meg, aki a vele rokonságban levő Alfonz királynál interveniált a látogatás lemondása végett, mert Zita a román királyi párt is felelőssé teszi azért, hogy Károlynak a második puccs alkalmával el kellett hagynia Magyarországot. A párisi lap cikke diplomáciai körökben nagy feltűnést keltett. Brüsszelből jelentik: Hymans külügyminiszter és Cartargi brüszszeli román követ végleg megállapodtak a román királyi pár brüszszeli látogatásának összes részleteiben. Közel félmilliárdos katonai repülőgép megrendelés Aradon. Bucurestiből jelentik: A minisztertanács 420 millió lejt szavazott meg a katonai aviatika fejlesztésére. De ez az összeg nem a Franciaországban rendelt repülőgépek kifizetésére, hanem az aradi Astra műveknél eszközölt rendelések fedezésére fog szolgálni. Franciaországból csupán motorokat rendel Románia, a hazai gyárakban készült repülőgépekhez. Felemelik a vámtarifát. Bucurestiből jelentik. A legfelsőbb vámbizottság tegnap esti ülésén a vámtarifák módosítását tárgyalták. Az ülésen szóba került a textilipari cikkek vámtarifájának módosítása is. Hosszas vita után kimondotta a bizottság, hogy minden olyan textil ipari cikk behozatali vámját felemelik, amelyet az országban is előállítanak. A bizottság végleges határozatot nem hozott, de elvben kimondotta, hogy a vámtarifákat az egyes árucikkeknél 20 százalékkal felemelik, a termelési költségeket véve alapul. A tervezetet tanulmányozás céljából a pénzügyminisztériumhoz teszik át. Fokozódik a japán—amerikai konfliktus. (A diplomáciai összeköttetés megszakítását várják. — A szenátus is elfogadta a japán bevándorlók kizárását.) I Londoniból táviratozzák. Tokiói jelentések szerint egészJapánban Óriási izgalom uralkodik az EgyesültÁllamok japánokat kizáró bevándorlási korlátozása miatt. Általános a vélemény, hogy a diplomáciai összeköttetés a legrövidebb időn belül megszakad 'Japán 'és az EgyesültÁllamok között. A japán sajtó erélyes hangú cikkírekben utasítja vissza az amerikai lapok Japán ellen intézett támadásait. A Washington Centrale News jelentése szerint a japán bevándorlást megtiltó határozat komoly politikai válságot idézett elő az Egyesült Államokban és ezért Hughes külügyi államtitkár lemondását isvárják. Washingtonból távilatozzák:A szenátus mai ülésén a japán bevándorlók kizáratásáról szóló törvényjavaslatot 71 szavazattal4 ellen újból elfogadta. Bethlen válaszol az ellenzéki vádakra. (A román-magyar viszony. — Az emigránsok ellen. Véget ér a szanálási javaslatok vitája.) Budapestről táviratozzák." A nemzetgyűlés mai ülését reggel hét órakor nyitotta meg Szcitovszky házelnök. Gróf Bethlen István miniszterelnök szólalt fel elsőnek, aki beszédében reflektálni kívánt az ellenzéki oldalról felhozott bírálatokra és kijelentésekre. — A kritika élessége, — mondotta a miniszterelnök — külpolitikai szempontból úgyszólván végigment a hangnemek minden skáláján az objektív kritikától a hazaárulás vádjáig. Ne gondolják azt, hogy a kormánynak örömet szerez az, hogy most csak ellenőrzés mellett juthatunk kölcsönhöz. Azokat a felszólalók sok helyt kerestek. Az egyik rész helyesen megtalálta külpolitikai helyzetünkben és a nemzetközi viszonylatokban, amelyek ma Európában általánosan uralkodnak. A másik rész pedig mindenütt csak az ellenséget. Ami külpolitikai helyzetünk felfogását illeti legjobban meggyőződésem szerint Apponyi fejezte ki, amikor azt mondotta, hogy a mai helyzetet az eseményeket, valamint akciónk gyümölcsét a szőnyegen levő törvényjavaslatokat két erőforrás eredőjének tekinti. Az egyik azoknak a hatalmaknak a törekvése, amelyek azt akarják, hogy Középeurópában új konszolidáció alakuljon és újból állíttassék helyre a gazdasági és pénzügyi egyensúly és ezáltal a jóvátétel kérdésének fokozatos félretételével újabb békét adjanak. Ezzel szemben állott azoknak a törekvése, amelyek nem tudnak megfeledkezni a múltról és maguk részéről az egoisztikus törekvéseket továb folytatják . Mindent elkövetnek, hogy Középeurópában a jóvátétel kérdésével és ennek segélyével a helyzet szanálását tegyék lehetetlenné. Andrássy Eki úgy fejezte ki, hogy nagy bizalmatlansággal állottunk szemben az egész vonalon és ennek a bizalmatlanságnak a következménye az az eredmény amellyel a maga részéről nincsen megelégedve. — Rá kell mutatni arra, hogy ellenőrzés nélkül képtelenek vagyunk kölcsönt szerezni. Rossz tanácsadója, a nemzetnek az, aki külpolitikai körülményektől elvonatkoztatva azt hiszi, hogy a nemzet más utakon nem járhat, mint amelyeken járt, amikor egy nagy hatalomnak volt a része. — Lelkiismeretlenség volna olyan politikát folytatni, mint az a magyar ember, akinek nincsen lelki bátorsága tönkrejutását bevallani és az utolsó percekig úgy él, mint gazdag korában. Ennek a következménye azután. Hogy utolsó garasának elfogytával golyóval fejezi be az életét. (Közbekiáltások jobbfelől: Igen! Úgy van!) Ezt megtehetik egyes emberek, de a nemzetet ilyen útra vezetni lelkiismeretlenség. — Mi volt a helyzet, amelylyel a kormánynak meg kellett küzdeni, h ha a szanálási akciót keresztül akarta vinni? Összehasonlítások történtek itt Ausztriával, Bulgáriával s Németországgal. Az Ausztriával való összehasonlítás igen nehéz, mert Magyarország esélyei ebben a tekintetben sokkal rosszabbak voltak, mint Ausztriáé. Amikor kimentünk, olyan érvekkel állottunk szemben, hogy Magyarország gazdag nyerstermelő és hogy képesek vagyunk önmagunkat ellátni, fizethetünk jóvátételt és ha momentán kellemetlen helyzetben vagyunk is, túlesünk rajta és akkor a jóvátételt mégis megfizethetjük. Még nagyobb nehézségek mutatkoztak politikai téren. A’ legnagyobb bizalmatlanság' gal állottunk szemben, mert Magyarországot a külföldök nemzeti érzéstől túlfűtöttnek tekintik. Ismerik katonai és egyéb teljesítményeit a Háborúban és ezért nagyobb a bizalmatlanság vele szemben, mint Ausztriával szemben Hozzájárult még ehhez Franciaország félelme. Hogy a magyar jóvátétel elintézése prejudikálna a német jóvátételnek. Egy évvel ezelőtt Magyarország a jóvátétel tekintetében igen nagy veszélyben volt. Komolyan foglalkoztak a jóvátétel összegének kirovásával és ha ez megtörténik, akkor nem kölcsönről és szanálásról, Hanem szánkóikéról lett volna szó velünk szemben. Bulgária helyzete is más mert először ugrott le a szövetségesek közül a Háborúból és meg tudott egyezni végleges összegben, amelyet kiváltságos helyzeténél fogva megfizethető összegre tudott lealkudni. Ha szemünkre vetik, hogy húsz éves évenkénti tíz milliós összegben egyeztünk ki, ami 179 milliót jelent, akkor nem lehet felhozni Bulgária példáját, amely noha kisebb, mégis 556 milliót fizet. Ugyanakkor, amikor a jóvátételi bizottság Magyarország kérdésével foglalkozott, bizonyos Határincidensek miatt majdnem háborúba sodródtunk. Minthogy a két jelenség között esetleg bizonyos öszszefüggés volt, konstatálhattuk. [Hogy veszteni való időnk nincsen és a jóvátételi kérdés elodázására irányuló régi politikánk nem folytatható és az Magyarország terhjére magas összeg megállapítására vezethet, szankciók következhettek volna és második Ruhrpolitikától kellett tartani. Zsilinszky közbekiált: Olaszország nem engedett volna megszállás! Bethlen: Bizonyos tekintetben számíthattunk olasz segítségre, így a jóvátétel terén. Azonban Magyarország legnagyobb hitelezője épen Olaszország, neki tehát pénzügyi érdeke volt a jóvátételi összeg kivetése. A nagyhatalmak képviselői megmondották, hogy akcióm nem vezet.