Aradi Közlöny, 1924. május (39. évfolyam, 93-115. szám)

1924-05-01 / 93. szám

­ 193$ fil­jus It ROZSONY 3 Óriási lopás egy aradi vállalkozónál. 200 ezer lej értékü fémet lógtak el Kohn József bádogostól. — Letartóztattak két munkást. — Előkelő orgazda.) voltak a lappásokban. Ma délután (Saját tudósit­ónkt­ól.) Évek óta tartó, nagyarányú lopásoknak jött nyomára az aradi állam­rend­őrs­ég. Kohn József aradi nagyvállalko­zót károsították meg alkalmazot­­tai, akik nagymennyiségű mint gépszijat és egyéb gépalkatrésze­­k­et loptak el a nagyiparos műhe­lyéből. A húz az eddigi megállapi­remetőrség kiszállt Ilogovácon, a­hol a gyrár több alkalmazottjánál házkutatást tartott. A házkutatás eredménnyel járt, mert szintén más szerint felülmúlja a kétszáz­­ezer lejt. A lopásokkal kapcsolat­ban megindult a rendőrségi eljá­rás egy dúsgazdag aradi nagyke­reskedő ellen is, aki azzal van­ vá­dolva, hogy a lopott holmik nagy részét összevásárolta. A nagysza­­bású leleplezésekről a rendőrség a következőket közli a Közlöny munkatársával: Kohn József nagyiparosnak a b­tr. Consistorului (Batthyány)-uc­cában, saját házában van a bádog árai gyára. A gyár művezetője már régebben észrevette, hogy ál­landóan tűnnek el a műhelyekből különféle gépalkatrészek és cintár­gyak. A művezető eleinte egyedül akarta leleplezni a titokzatos tol­vajt,­­de a legnagyobb körültekin­tés is sikertelennek bizonyult. A tolvaj­ások mindig merészebbek lettek és traprólmapra tűntek el a legértékesebb holmik. Az esetről tegnap tettek jelentést az első ke­rületi rendőrségen, ahol a legna­gyobb körültekintéssel indult meg a nyomozás.­­Mamovici és Petri­­sor rendőrtisztek vették kezükbe az ügyet és csakhamar sikerült a hatalmas arányú lopásokra vilá­­gosságot deríteni. A rendőrtisztek a gyárvállalat egyik tanulóját vették vallatás alá, aki eltnondotta, hogy amióta a cégnél van alkalmazva állan­dóan tapasztalja, hogy az ott dol­gozó munkások különféle tárgya­kat hordanak el a munkaidő után. A gyermek vallomása alapján ház­kutatást tartott Ter­yán Tódor­­és Prezsa János munkásoknál és nagymennyiségű bűnjelet foglal­­tak le. A két embert letartóztat­ták. . Eleinte mindent tagadtak, ké­sőbb azonban beismerték, hogy két év óta folytatják üzelmeiket. A lopott árukat Hartmann Sámuel Bid. Regele Ferdinand (Boros Bé­ni-téri) kereskedőnek adták el. Az értékes cintárgyakat a kereskedő kiló számra vásárolta. Régebben három lej ötven bánit adott kilójá­ért, de amikor nagy tömegben kezdték szállítani a vásárlási árat leszállí­totta kilónként egy lej­re. A "kereskedőt előállították a rendőr­ségein és azt vallotta, hogy nem tudott róla, hogy az áruk lopot­tak. “Az eljárás orgazdaság vétsé­ge miatt megindult ellene. A további nyomozás megálla­pította, hogy a régebben eltrocsá­­ntott napszámosok szintén részesek nagy mennyiségű bűnjelet foglal­tak le. Az eddigi megállapítások szerint a lopásokban mintegy ti­zenketten vettek részt. A nyomo­zás a legnagyobb aparátussal fo­lyik tovább és valószínű, hogy a nagyszabású lopás összes tette­sei holnap a rendőrség kezeiben lesznek. "—I—HiTTr­imni|-i,(rAi­hlmiiwiiniin~iimiT»|iVii ii'imiiв nMw i . 1 1 .ufijijn imjvi Bizonytalan a német nyolcszáz milliós kölcsön« Morgan még nem éri rá foglalkozni a kérdéssel. — Bel­gium elsimítja az olasz—francia ellentéteket. — A német külügyminiszter kemény beszéde. (Saját tudósítónktól.) A nem­zetközi gazdasági helyzet szaná­lása még mindig óriási nehézsé­gekkel küzd. Párisi távirati jelen­tés szerint Morgan amerikai ban­kár, aki kölcsönügyletek lebonyo­lításával kapcsolatban jött át Euró­pába, holnap már visszautazik Lon­donból Newyorkb­a. A világ egyik legjelentékenyebb pénzembere Morgan, aki kijelentette, hogy még eddig nem volt abban a hely­zetben, hogy a Németországnak nyújtandó 100 milliós kölcsönnel foglalkozzon. Morgan kijelentései mögött olyan okok rejlenek, ame­lyek Amerika bizalmatlanságát fe­jezik ki az örökké nyugtalan Euró­pával szemben. Egyes európai ál­lamok állig felfegyverkezettsége és a Háborús politika folytatása, a­­mit főképpen Poincaré kormánya reprezentál, nem teszik alkalmas­sá az európai országokat arra,­­hogy dolgozhassanak és a nekik adott kölcsön visszafizetését bizto­sítsák. Morgan ennek is határo­zott kifejezést adott, amikor azt mondotta, hogy a nemzetközi köl­csön megvalósulása attól függ, hogy­ e képesek-e az európai nemze­tek állandó és tartós békében élni egymás mellett. Az angol—orosz tárgyalások ülé­seit bizonytalan időre elnapolták és így valószínű, hogy az a jóslás, a­mely szerint a konferencia egy évig is eltarthat, be fog teljesedni. A két ország megbízottai akkor ülnek ösz­­sze ismét tárgyalásra, ha a két or­szág között fennállott szerződések tanulmányozására kiküldött bizott­ság jelentéseit elő fogja terjeszteni. A bizottság munkája pedig valószí­nűleg több hónapig fog tartani. A római Volta távirati iroda jelen­tése szerint Theunis belga miniszter­elnök és Hymans, Theunis kormá­nyának egyik tagja még május hó­nap közepe előtt Milanóba utaznak, hogy Mussolini olasz miniszterel­nökkel tanácskozzanak. A belga kor­mányférfiak úgy látszik az olasz és a francia kormányok között keletkezett ellentéteket akarják elsimítani, hogy a jóvátétel kérdését mégis Poincaré szellemében oldhassák meg. Ugyan­­aikkor, amikor Poincaré látszólag a szakértői javaslatok mellett foglalt állást, de valójában továbbra is a Németországot földretépelni szán­dékozó politikáját folytatja, dr. Stre­­semann, a német birodalmi kormány külügyminisztere, aki eddig mérsé­kelt magatartásáról volt ismert, egy magdeburgi néppárti gyűlésen a né­met jobboldaliak pártjára kelt. A miniszter többek között a következő­ket mondotta, ami Poincaré erősza­kos politikájára akar válasz lenni: — Teljesen megértem a német faj­védő mozgalmat! Külföldön is erő­sen érzik a mozgalom jogosságát­amit bizonyít Macdonald angol mi­niszterelnök minapi yorki beszéde is, amelyben a német nacionalista mozgalmat a külföldi politika követ­kezményének mondja! cínnek a kije­lentésnek nagy jelentősége van, ami­ről a külügyminisztérium sem fog megfeledkezni, amikor arra a jegy­zékre fog válaszolni, amelyben sze­münkre vetik, hogy miért tűrjük meg az úgynevezett nacionalista szerve­zeteket. Meggyőződésem azonban, hogy­ a német külügyminiszternek nem áll jogában, hogy fajvédő érzel­meknek engedjen. Az aradi (Kik kerülnek sorra május 5-ikén.) Az aradi speciális adókivető* bizottság május 5-én a következő ré­szvénytársaságok, ■ szövetkeze­tek és vállalkozók adóit tár­gyalja: Cooperativa Dumbravita, Coop. d­e consum Socodor (Szék­udvar), Institut de credit, Cerm­ei (Csermő), Coop, de explorarea de lemne Cladova, Coop, Tovarasia seteasca Varsatidul nou (Ujvar­­sánd), Coop, de consum Macea, Coop, de consum Silind­ia, Coop, plugul Chisindia, Banca Cinciim"­scriptei Nadlac, Banca Economi­ca, Semlac, Nadlacul coop. (Nagy­lak), Cassa de pastrare Nagylak, Zsófia malom Nagylak, Institut de credit Buteni (Körösbökény), Cas­sa de pastrare Zerindulmare (Nagyzerénd), Coop, de consum. Zimándköz, Banca populara Trato­­salmic (Kisiratos), Hangya szö­vetkezet Kiepereg, Hörigesz Nán­dor Nagyhalmásgy. Ujj. Vály és Hajnal Erdeis, Coop, de consum Curtici, Coop. „Curticeana“ Cur­­tici, Jovin Traian Curtici, Soc. Furnica RomaruPécska, „Pecica* na“ cassa de pestrare (Magyar pécska), Cassa Economica Ma­­gyar-Pécska, Gizella malom Ma­­gyar-Pécsika, Hangya szövetke* zet Magyar-Pécska, Coop, de aju­torare MagyarPécska, Fabrica de Sigla Barzava, Coop. „Ineuana“ (Borosjenő), özvegy Ehrenwald V.-nlé, Radna, Cassa de pastrare Siria, Institut de credit Kisjenő, Coop. Minisana (Ménes), Institut de credit Pankota, Agraria S. A. Chisineu, Cassa de pastrare „Chi­­sineana“ (Kisjenő), „Paulisana“ coop. Paulis, Banca populara Pau­lis, Prima cassa de pastrare Gro­­govácz, Coop. Lartoria­­Chisi-­j Egy ismert magyar tudós halála. (Meghalt az aradi víztorony építője.) (Saját tudósítónktól.) A ma­gyar műszaki világot és mérnöki társadalmat súlyos veszteség érte Zielinszk­y Szilárd dr. a Magyar Mérnöki Kamara első elnökének halálával. Zielinszk­y­ Szilárd­ 1860- ban született s középiskoláinak el­végzése után a­ budapesti József t. műegyetem hallgatója lett. Mint fiatal mérnök évekig időzött kül­földön, majd haza­jött és részt vett az ungvölgyi- bródi, küküllővölgyi és a temesvári—radnai—lippai vas­utak építésében, valamint Magyar­ország és Erdély összes vashídjá­­nak tervezése az ő nevéhez fűző­dik. Zselinszky építette az aradi víztornyot is, ő hozta be először Magyarországon a vasbetonépít­­kezést és alig volt műszaki alkotás ahol közre ne működött, volna, mint a budapesti József műegye­tem tanára nevelte az ifju mérnök generációt. Évtizedeken keresztül harcolt a Magyar Mérnöki Ka­mara létrehozása érdekében, míg most néhány hónappal ezelőtt si­került ez és annak ő lett az első elnöke. Nagyarányúi munkásságát­ derékban törte ketté halála. Egy esztendő óta szívbajban­ szenve­­dett, amely az utóbbi hetekben el­­h­atalmasko­dott rajta és vasárnap éjszaka Budapesten meghalt. Az elhunytat intim barátság fűzte Sármezey Endréhez az Acsev, volt helyettes igazgatójához, aki­nek kedvéért jött Ztelinszky Arad­ra. Temetése ma volt a Műegye­tem aulájából. Béthferi István ma­gyar miniszterelnök meleghangú részvéttáviratot intézett az el­hunyt családjához és koszorút kül­dlett a tudós mérnök ravatalára. Pe­tőfi-ünnepély Páduába­.* (Olasz képviselő beszéde a magyar­­ságról.) Páduából táviratoztak. A pá­­duai egyetem tegnap rendezett nagysikerű ünnepélyben hódolt Pe­tőfi Sándor, a nagy magyar költő szellemének. Az ünnepélyen hatalmas és előkelő közönség je­lent meg, amely mindvégig a leg­nagyobb figyelemmel adózott a magyar költőnek és hosszasan ünnepelt minden előadóművészt, akik Petőfi költeményeit interpre­­tálták. A Petőfiről tartott előadá­sokon kívül Petőfi számos olasz nyelvre fordított költeményét sza­valták és több m­egzenésített köl­teményét énekelték.­­A megnyitó beszédet Bodrero fascista képvi­selő mondotta, aki mély rokont, szenvvel emlékezett meg a világ egyik legzseniálisabb költőjéről, Petőfiről. Az egész olasz sajtó hosszasan foglalkozik a legrégibb olasz egyetem Petőfi-ünnepélyé­­vel és melegen méltatja nemcsak’ Petőfit, hanem vele kapcsolatban ■/. egész magyarságot is

Next