Aradi Közlöny, 1924. július (39. évfolyam, 136-161. szám)

1924-07-01 / 136. szám

mm M . 9. f 5.­­ Arad, XXXIX. évf. 136. szám. Ara­d tej. 1924. július 1. Kedd Szerkesztőség Arad, Acsev-palota. Kiadóhivatal Bulv. Regele Ferdinand 4/22 (József főherceg«ut.) (Aradi Nyomda Vállalat.) Sürgönyeim: Közlöny, Arad ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN : Egész évre ... . .600 Lej Fél évre ... ... ... 800 Le, negyed évre . ... 150 Le/ Havonta ... ... 50 Lej ► / Hirdetések díjszabás szerint Megjelenik naponta reggel. Szerkesztőség és feladóhivata, 151.­­ maiMAL Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. # * * 4 *eJ- BimrestHw» 80 m­úlva A miniszterelnök a Székelyföldre megy (Bucureşti, június 30.) Vasárnap délelőtt minisztertanács volt, a­melyen el­hatá­rozták hogy, a par­lamenti ülésszakot július elsején túl is, a szükséghez képest néh­ány nappal meghosszabbítják. Valószí­nűnek tartják, hogy a jövő hét szerdájáig. Addig elintéznek­ még néhány kisebb jelentőségű és­ sür­gősebb javaslatot. Bratianu Jones miniszterelnök bejelentette, hogy a Székelyföldre fog menni az ot­tani kerületek liberális képvise­lőinek, Steanunak, Stefan Bogdán­nak és Hivatalos személyeknek a kíséretében. Útjénak célja, hogy részletesen megvizsgálja a széke­lyek panaszait és sérelmeit. Numerus clausus-ügy a semmitőszék előtt. Zsidó csak zsidó hullát boncolhat s­zelebb a legfőbb semmitőszék. Egy numerus­­clausus-ügyben kell dönteni, mert a sassyi egyetem ki­mondotta, hogy a zsidó orvosnö­­vendékek az évégi vizsgát csak zsidó hullán végzett kísérletekkel tehetik le. Ez ellen az egyik egye­temi hallgató panaszt adott be a semmitőszékhez, mint alkotmány­ellenes tény ellen. A panaszt De­­metrie Dobrescu a bucureştii ügy­védi egyesület elnöke képviseli. A döntést jogászi és politikai körök­­ben nagy érdeklődéssel várják. Mégis meglesz a nagy fúzió (Bucureşti, júniuss 30.) Macha­­lache, a parasztpárt vezére ma nyilatkozott a Közlöny tudósítójá­­nak és nyilatkozatában hangsú­lyozta, hogy a fúzió létrejöttében feltétlenül hisz. Nem olyan nagyok az ellentétek a­ nemzeti és a pa­­rasztpárt között, hogy azokat ne lehetne áthidalni, hát a fúziós tár­gy­alások még ma sem fejeződtek be véglegesen. A parasztpárt vég­rehajtó bizottsága el­tára­zta, hogy javasolni fogja, hogy amíg a szervezkedést teljesen be nem fejezik, addig az ideiglenes v­eze­tő­ség tagjai Michalache és Maniu Gyula legyenek. Vasárnap "délután hat órakor a nemzeti párt képvise­lői és a párt vezetősége értekez­letet tartottak, amelyen erősen el­határozták, hogy a fúziót minden körülmények között keresztülvi­­szik. "Azonban az értekezleten olyan újabb kérdés merült fel, a­melyre vonatkozólag a paraszt­­pártnak még nyilatkozni kell. A­ parasztpárt azt kívánja, hogy a végleges kongresszust legkésőbb október tizenötödikéig tartsák A Mateoffi-ügy aradi szereplője Trei­tschalsiCok kalandos élete Aki RatShenau jobb­kese volt. Rómából jelentik: Rehdkivin! érdekes egyéniség a Ma’teoM ügy­gyel kapcsolatban letartóztatott Otto­­Cherclo, akiről kiderült, hogy Trebitsch-'Uncóinak hívják és mi a gyár álampolgár. Trebitsch­ai vizs­gálóbiró előtt elmondotta, hogy Nagyváradon született sokáig ’élt "Aradon is. A hirtelen meg­g­azda­­godás útjait kereste s hamarosan rendezetlen ügyei támadtjaik, amien fytek' elől Amerikáiba kellett mene­külnie. Valószínűleg 'Amerikában is í.-­író lett a kaki*,** mert csakha­mar Angliában tűnik feli, ahol a liberális párthoz­ csatlakozik és si­kerül magát belopnia még a­z an- Rómából jelentik. A miniszter retk­e és az államtitkárok­ felajánlot­ták a lemondásukat. Az uij kor­mány valósziiniyegi keddett alakul ■ - rmr» » vp­­yr­a■? V* meg. —­gol parlamentbe is. A háború, alatt azonban megfosztották a mandátuu­mától, mint csakhamar Kínában­ tűnik felt,­rtó mandarin. A béke­kötés után Bet­linben tűnik fel és Rathenaa­­jobbkezévé válik, de ré­szese volt a Kapp-puccsinak, sőt bizalmas embere Bauer fajv­édő ezredesnek. Semmi csodáb­i való nincs azon, hogy most Mateotti­­n­g ügyel kapcsolatban letartóztat­ják s cs­ak az sajnálatos, hogy magyar állampolgárnak tüntetik föl a külföldi lapok, holott ma­gyar állampolgárságát még a há­ború előtt angolra változtatta. éti már azonban még­­ párti vezérek között. A kettős­re"­ Változtattak az iskolatörvényei. Részben honorálták a kisebbségek kívánságát — Hol lehet kisebbségi iskolát felállítani — Sándor beterjeszti az egyházak memorandumát, meg. it­­t.. . . ezt a határidőt is korainak tartja. Ma ífjabb tárgyalások voltak a parlamentben Maniu Gyula, Vajda Sándor, Pop­ovics Mihály nemzeti és Michalache és Ilupu paraszt-­Bucureşti, június 30. A Kamara vasárnap délutáni és éjjeli ülésé-­ben­ szarkaszoltként elfogadták az elemi oktatás reformjáról szóló tör­v­ényjavaslatot. Az egyetlen lénye­ges módosítás a hetedik szakasz­nál történt. A szakasz eredeti­ és a szenátus által elfogadott szöve­ge k­imondja, hogy a különböző nyelvű népek által lakott területe­ken a közoktatásügyi miniszter az illető kisebbségek tannyelvével ál­íthat fel állami iskolákat. Ebben a kérdés­ben Roth­­Ottó Hans szász, dr. Kiss Géza aberálé és­­Reitter sváb képviselő meg­beszélé­seiket folytattak Tatarescu kisebb­ségi, Duca külügyi és Anghelescu közoktatásügyi miniszterrel. A tárgyalások eredményét a vasár­napi minis­ztertanács is jóváhagy­ta. A tárgyalások során megállap­­o­dtak a szöveg következő módo­sításában: — Azokban a közsé­gekben, amelyeknek a lakossága vegyesnyelvű, a közoktatásügyi miniszter köteles az illető lakosság nyelvén, mint előadó tannyelvvel állam­i iskolákat felújítani, ha az illető anyanyelvű gyermekek szá­ma elér azt az arányt, amelyet a romám gyermekek számára előír a törvény. Vagyis ha az illető anya­nyelvű gyermekek száma a har­mincat eléri. Ezekben az iskolák' «5* - ”0«^017/j mraíztparti ja Hítványt a nemzetiek elfogathat. Vannak még apró elintézetlen kér­dések, ezek azonban a fúzió lét­­rejövetelét nem befolyásolják. den a román nyelvet, mint külön tantárgyat kell tanítani. Ezt a módosítást a vasárnapi ülésen Bogdán Stefan terjesztette elő és m­­tázna úgy a közokittatásügyi pi­l­szíttesz, mint a többség elfogad­­ta. Kiss Géza azt kérdezte, hogy a módosítás vonatkozik-e a jelen­leg fennálló általai magyar nyelvű iskolák és magyar tagozatok fenn­tartására is? "Anghelescu minisz­ter válaszában kijelen­tette, hogy ezeket fenntartják, ha a törvény követelményének megfelelnek. — Emintsch Rudolf szászt a m­ódosu­­­lás nem elégíti ki, d­e abban mégis haladást lát.­­Javasolta, hogy a ki­sebbségi atlanni iskolákban a ro­mán nyelvet csak az ötödik osz­tálytól tanítsák. Ezt a javaslatot n­em fogadták el. Épen így nem fo­gadták el a harmadik szakasznál Reit­­er sváb képviselőnek azt a­z indítványát, hogy a köz­ségi isko­láik jogosultak legyenek felekezeti iskoláikká átalakulni. Sándor­­Jó­zsef, a Magyar Párt képviselője is­­felszólalt és beterjesztette az egy­házak tiltakozó memorandumát a törvényjavaslat ellen. Sándor Jó­zsef elmondotta, hogy besz­élgetést folytatott 'Anghelescu közoktatás­­ügyi­ miniszterel, aki megígérte, hogy" a javaslat rész­­­­les tárgy­alá­sainál figyelembe fogja vesíni az egyházak kérelmeit is, „linket belekényszerítettek I üdícs as államba16 Óriási botrány a cseh pariancsin^ Prága, június 30. Botrányék, jelenetek játszódtak l­e a cs­ehszlo­­v­ák partement tegnapi ülé­sien egy­ német képviselő szelkimonicháisja miatt és a parlamenti darabontok is bevonultak az ülésterelmbe. Schiö­tick német­ képviselő kijelentette,, hogy 1920-ban a csehszlovák par­lementben Krammár azt mondotta, hogy a csehek lazították fel az osz­trák-magyar hadsereget és lehető­­vé tették ezzel az olasz frotit meg­bontását. Scholick­ ezután kilétetí­­tette, hogy:­ — önök titokban tették ezt, mi meg megmondjuk nyíltan, amit ér­zü­nk. Ez a világnézeti különbség közöttünk. Erre a kijelentésre óriási zaj keletkezett a cseh pad,sorokban­­ egy cseh képviltulő Scholich felét kiáltotta. — De a saját álamunkban va­gyunk! —­­Minket belekényszerítettek ebbe az államból. ~ válaszolta­­Scholich­.­­—Ha nem tetszik, tessék kimen­ni Innen! — repliká­zott a cseh’ kép vasielő. — Kimegyünk, de a földünkkel és a vagyonúnkkal együtt! — mon­dotta ’Scholich­ Az elnök megvonta a szót ek­kor Scholich Kill, aki azonban nem­­ akart a szónoki emelvényről tá­vozni, sőt tovább akart beszélni. Az elnök erre a német képviselőt kiét ülésről kizár­ta, amit a néme­tek­ gúnyos nevetéssel és tapssal vettek tudomásul. A kommunisták óriási zajban törtek ki, a csehek a szónoki emelvény felé siettek, egy német és egy cseh képviselő majdnem összeverekedtek, mire bevonult ez ülésterembe negyven egyenruhás parlamenti őr, meg­szállották a miiszteri padsorokat ,és körülkerítették a szónoki emel­vényen levő Schottchot. Majd négy markos teremőr megragadta a kép­viselőt és kivonszolta a teremből.. A nemzetek is kivonultak a magyar, képviselőkkel együtt, akik közül egy német képviselő szünet után visszatért, folytonos elnöki rendre utasítás köziben tiltakozott az e elnö­ki eljárás ellen, azután ismét és bugyija lass ülésermet. V -%13.t .

Next