Aradi Közlöny, 1924. augusztus (39. évfolyam, 162-186. szám)
1924-08-01 / 162. szám
Szerkesztőség .rad, Acser-palota. Kiadóhivatal • ulv. Regele Ferdinand 4/2. (József főherceg ut.) (Aradi Nyomda Vállalat.) Sürgönyeim: Közlöny. Arad Telefonszám: Szerkesztőség és kiadóhivata 151. Egyes példány 3 lef, vasárnap 4 lef. Aradi Közlöny POLITIKAI ES KÖZGAZDASAGI NAPILAP. * Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. * ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN ZI 600 Le ... 300 Lej ... 150 Lej „. 50 Lej Hirdetések díjszabás szerint. Megjelenik naponta reggel-Egész évre Pél évre Negyed évre Havonta Egyes szánt ára 3 Is], vasárnap 4 lej. Bucureştiben 30 beánivá több. A vörös ellenség ismét mozgolódik, megint alattomos vermet készül ásni a polgári társadalomnak, a magántulajdonnak és a kultúrának. Szinte már mindennapi témája a sajtónak a kommunisták letartóztatása, a kommunista szervezetek feloszlatása, titkos gyűlések és egyesületek felrobbantása. Az expressvonat ellen megkísérelt merénylet ijedelméből mégfel sem ocsúdhattunk, már arról kell beszámolnunk, hogy Besszarábiában partra szállni akaró orosz ,bolsevista agrárokat tartóztatott le a katonai hatóság, akik éjjel át akartak kelni a Dnyeszteren, hogy a vörös mérget elhintsék itt is, hogy lángba és vérbe borítsák a rettenetes forradalomtól még eddig szerencsésen megkímélt országot. Úgy látszik a Moszkvából jövő utasítások most már erőszakos intézkedéseket fes harcmodort ajánlanak. Legalább is erre enged következtetni, hogy a kormány által feloszlatott kommunista szervezetek egy töredéke a szigorú tilalom dacára ismét gyűlést tartott és azon úgy határozott, hogy dacára minden szigornak és tilalomnak, tovább folytatja az agitációt és a szervezkedést és nem riad vissza a direkt akciótól sem. Ez más szóval annyit jelent, hogy a felforgató elem nyíltan hadat akar üzenni a társadalmi rendnek, a békének, a konszolidációnak.Az elrendelt szigorú ostromállapotot, — tény dolog — nem üdvözölte kitörő lelkesedés, ami érthető is, mert semmilyen konszolidált állam lakossága nem szereti, hogyja a háború befejezése utáni ötödik esztendőben a háborús idők szomorú és kellemetlen állapotába helyezik vissza. A kormány részéről ez védekezési intézkedés, de a felelősség a kommunistákat terheli és ha a nyugalmában megzavart és a kivételes törvények korlátai közé szorított polgárság minden ellenszenvével a felforgatók, rendháborítók és a konszolidáció ellenségei felé fordul, ez teljesen érthető is. Legyen már egyszer vége az erőszaknak, a terrornak. Európa számtalan esetben bebizonyította. Hogy nem kér a moszkvai vörös áldásból, a bolsevista méregből. Európa békét és nyugalmat akar. És aki ennek útjában él, azt ellenségének tekinti és aki ellenség azzal úgy is bánik el. A terrorkísérletekre csak kivételes intézkedésekkel lehet felelni. És fia ez még oly kellemetlen is, szívesebben viseljük el, mint a vér és erőszak a rabnál Titkok Bratiann Vintila londoni ntfa körül Miért utazott a pénzügyminiszter az angol fővárosba Ártatlan informálódás, vagy kölcsönszerzés ? Bucurestiről jelentik: A folyton súlyosbodó gazdasági krízis hatása alatt Bucurestiben a politikai kérdések pillanatnyilag háttérbe szorultak s az egyes pártok, valamint a politikai körök figyelme a gazdasági ügyek felé koncentrálódott. Az érdeklődés középpontjában most Bratianu Vintilia pénzügyminiszter londoni utazása áll. Annál nagyobb mértékben nyilvánul meg az érdeklődés a pénzügyminiszter útja iránt, mert azt valami különös titokzatosság övezi körül. Mint ismeretes, mindenki úgy tudta, még a hivatalos kormányjelentésért is úgy adták hírül Bratianu Vintilia külföldi utazását, hogy annak első és legfontosabb célja egy külföldi kölcsön megszerzése. Mindössze néhány nap kellett csak hozzá s Britianu pénzügyminiszter útjával kapcsolatosan egészen más szelek kezdtek fujdogálni. A későbbi hivatalos kommünikékben már szó sem volt külföldi kölcsönökrők a jelentések Brittanul Vintilla Londonba való érkezését egészen ártatlan utazásnak" tüntetik fel. Politikai körökben különösen nagy feltűnést keltett az a kormánykörökből eredő híradás, amely ma került nyilvánosságra s amely úgy szól, hogy Bratianu Vintilia Titulescu londoni követ hívására utazott Angliába s e látogatásnak a célja mindössze at, hogy a pénzügyminiszter a londoni konferencia tárgyalásainak eredményei után kívánt érdeklődni s személyes tapasztalatot szerezni. Bucureşti politikai körök ezt a túlságosan egyszerű és ártatlan magyarázatot a pénzügyminiszter útjáról egyáltalán nem tartják kielégítőnek, annál kevésbbé, mert hiszen — mint ismeretes — a londoni konferencia egyetlen tárgya pusztán és kizárólag a Dawes-féle prepozíció fölött való döntés. Ez ugyan alapjában véve rendkívül nagy fontosságút és egész Európa helyzetére kiható jelentőségűi kérdés, de speciálisan Románia szempontjából mégsem annyira fontos hogy azért — puszta informálódás és tájékozódás céljából — direkt egy miniszter utazzék Bucurestiből Londonba. Nem is elégíti ki a bucuresti politikai köröket ez a magyarázat s ezért bizonyosra veszik, hogy, Bratianu Vintilla londoni utazásának, minden titkolózás oaára, csakis az lehetett a célja, hogy a pénzügyminiszter angol-szász körökkel keressen, érintkezést a külföldi tőke bevonása és együttműködése érdekében. Az idő és alkalom ennek a törekvésnek feltétlenül kedvez is, mert a békekötés óta nem történt meg, hogy az amerikai fináncköröknek és különböző érdekeltségeknek annyi jelentős és kiemelkedő képviselője legyen egybegyűlve egy helyen, mint ahogy ez most Londonban történt, ahol a világ legkiválóbb pénzügyi kapacitásai adtak egymásnak találkozót. Hogyan történik a Bakr kiürítése Négy szakaszban ürítik ki a megszállott területeket Készül a megegyezés Londonból jelentik: A londoni konferencián nagy szerepet játszanak a jogászok, akik a formulákat megszövegezik. Ez lényeges eltérés az eddigi konferenciáktól, amikor még az államférfiak a politikailag kényelmes megoldást keresték. A jogász-szakértő bizottság elkészült elaborátumával a Ruhr-vidék katonai kiürítésére vonatkozólag, amihez a franciák és belgák hozzájárultak. Az elaborátum főleg azt szögezi le, hogy a katonai kiürítést legfeljebb két évvel a Dawes-tervezet érvénybeléptetése után fejezik be. A kiürítés négy szakaszban történik és az első 1924. október 15-én kezdődik. Először a hágai, majd dortmunidi, bocheni és esseni zónát ürítik ki, feltéve, ha közben sikerül másfél millió aranymárkányi vasúti kötelezvényt elhelyezni a világpiacon. A második bizottság előterjesztése alapján a Ruhr-vidék kiürítése 1924. október 15-én kezdődik. 1 „ Londonból jelentik: Ma megérkezett a jóvátételi bizottság az angol fővárosba. Jól értesült körök híradása szerint a német delegáció meghívásának most már semmi akadálya nincs. Berlinből jelentik: A kormányhoz közel álló körök szerint a londoni konferencia valószínűleg tud arról, hogy a delegátusok el vannak arra szánva, hogy nyíltan és energikusan beszéljenek. Jóslásokba bocsátkozni lehetetlen, de valószínű, hogy kompromisszum jön létre a véleménykülönbségek dacára. A kompromisszummal rnlia és Franciaország közvéleményre ugyan elégedetlen lesz, de lényeges lépést jelent a végleges megegyezés felé. Párisból jelentik: A kamara mai ülésén az amnesztiakérdést tárgyalták. A kérdés felvetése után nagy vihar tört ki. Mozié szenátor — kérdezi Caillaux —, miért nem kapott kegyelmet?. — Ekkor, közbekiáltott a royalista érzelmű Belahay: — Mert a szive a bocheokért ver. Erre a kijelentésre oly nagy vihar és lárma támadt, hogy az elnök kénytelen volt felfüggeszteni az ülést. Poincaré el akarja gáncsolni a konferenciát. Londonból jelentik:" Poincaré a kulisszák mögött erősen dolgozik, hogy meghiúsítsa a szövetségközi konferenciát, amiben nagy segítőtársa neki Barthou, aki közeledni látja azt az időt, amikor átveheti Herriot örökét. Nyílt titok, hogy Barthou és a jogi szaktanácsadók hosszasan tárgyaltak Poincareval, majd megállapodtak, hogy Hurst és Fromageot szakvéleményét hallatlan támadásnak minősítik a jóvátételi bizottság tekintélye ellen. A jóvátételi bizottság francia tag-jai, élükön Barthouval fenyegetőzni fognak és megtagadják közreműködésüket a londoni konferencia Hozandó határozatainak keresztülvitele körül. Egyáltalán látható, hogy a letűnt francia politikusok’ erősen ragaszkodnak a jóvátételi bizottság hegemóniájához, ahoz még egyedül van némi bázisuk. Az Echode Paris értesülése szerint Dortmund kiürítésének feltétele Hatszáz, Bochumé ötszáz és Essené hétszáz millió aranymárkányi német kötelezvény elhelyezése. A Quotidien mai számában a kompromisszumos javaslatról azt írja, hogy Ha a franciák és belgák hajlandók egy év leforgása alatt a Ruhr-vidéket katonailag kiüríteni, akkor az angol kormány meghoszszabbítja a kölni zóna megszállását a francia és belga csapatok kivonulásáig. 11