Aradi Közlöny, 1924. augusztus (39. évfolyam, 162-186. szám)

1924-08-01 / 162. szám

Szerkesztőség .rad, Acser-palota. Kiadóhivatal • ulv. Regele Ferdinand 4/2. (József főherceg­ ut.) (Aradi Nyomda Vállalat.) Sürgönyeim: Közlöny. Arad Tel­efon­szám: Szerkesztőség és kiadóhivata 151. Egyes példány 3 lef, vasárnap 4 lef. Aradi Közlöny POLITIKAI ES KÖZGAZDASAGI NAPILAP. * Főszerkesztő: ST­AUBER JÓZSEF. * ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN­ ZI 600 Le ... 300 Lej ... 150 Lej „. 50 Lej Hirdetések díjszabás szerint. Megjelenik naponta reggel-Egész évre Pél évre Negyed évre Havonta Egyes szánt ára 3 Is], vasárnap 4 lej. Bucureştiben 30 beánivá több. A vörös ellenség ismét mozgolódik, megint alatto­mos vermet készül ásni a polgári társadalomnak, a magántulajdon­nak és a kultúrának. Szinte már mindennapi témája a sajtónak a kommunisták letartóztatása, a kommunista szervezetek feloszla­tása, titkos gyűlések és egyesüle­tek felrobbantása. Az expressvo­­nat ellen megkísérelt merénylet ijedelméből még­­fel sem ocsúd­hattunk, már arról kell beszámol­nunk, hogy B­esszarábiában partra szállni akaró orosz ,bolsevista ag­­­rárokat tartóztatott le a katonai hatóság, akik éjjel át akartak kel­ni a Dnyeszteren, ho­gy a­ vörös mérget elhintsék itt is, hogy láng­ba és vérbe borítsák a rettenetes forradalomtól még eddig szeren­csésen megkímélt országot. Úgy látszik a Moszkvából jövő utasítások most már erőszakos intézkedéseket fes harcmodort ajánlanak. Legalább is erre enged következtetni, hogy a kormány ál­tal feloszlatott kommunista szer­vezetek egy töredéke a szigorú tilalom dacára ismét gyűlést tar­tott és azon úgy határozott, h­ogy dacára minden szigornak és tila­lomnak, tovább folytatja az agitá­­ciót és a szervezkedést és nem riad vissza a direkt akciótól sem. Ez más szóval annyit jelent, hogy a felforgató elem nyíltan hadat akar üzenni a társadalmi rend­nek, a békének, a konszolidáció­nak.­­Az elrendelt szigorú os­tromállapotot, — tény dolog — nem üdvözölte kitörő lelkesedés, ami érthető is, mert semmilyen konszolidált állam lakossága nem szereti, hogy­­ja a háború befeje­zése utáni ötödik esztendőben a háborús idők szomorú és kellemet­len állapotába helyezik vissza. A kormány részéről ez védeke­zési intézkedés, de a felelősség a kommunistákat terheli és ha a nyugalmában megzavart és a ki­vételes törvények korlátai közé szorított polgárság minden ellen­szenvével a felforgatók, rendhábo­­rítók és a konszolidáció ellenségei felé fordul, ez teljesen érthető is. Legyen már egyszer vége az erőszaknak, a terrornak. Európa számtalan esetben bebizonyította. Hogy nem kér a moszkvai vörös áldásból, a bolsevista méregből. Európa békét és nyugalmat akar. És aki ennek útjában él, azt ellen­ségének tekinti és aki ellenség az­zal úgy is bánik el. A terrorkísér­­letekre csak kivételes intézkedé­sekkel lehet felelni. És fia ez még oly kellemetlen is, szívesebben vi­seljük el, mint a vér és erőszak a rabnál Titkok Bratiann Vintila londoni ntfa körül Miért utazott a pénzügyminiszter az angol fővá­rosba Ártatlan informálódás, vagy kölcsönszerzés ? Bucurestiről jelentik: A foly­ton súlyosbodó gazdasági k­rízis­­ hatása alatt Bucurestiben a politi­kai kérdések pillanatnyilag háttér­be szorultak s a­z egyes pártok, valamint a politikai körök figyel­me a gazdasági ügyek felé kon­centrálódott. Az érdeklődés közép­pontjában most Bratianu Vintilia pénzügyminiszter londoni utazása áll. Annál nagyobb mértékben nyilvánul meg a­z érdeklődés a pénzügyminiszter útja iránt, mert azt valami különös titokzatosság övezi körül. Mint ismeretes, min­denki úgy tudta, még a hivatalos korm­­ányjelentésért is úgy adták hírül Bratianu Vintilia külföldi uta­zását, hogy annak első és legfon­­tosabb célja egy külföldi kölcsön­ megszerzése. Mindössze néhány na­p kellett csak hozzá s Britianu pénzügyminiszter útjával kapcso­latosan egészen más szelek kezd­tek fujdogálni. A későbbi hivata­los kommünikékben már szó sem volt külföldi kölcsönökrők a jelen­tések Brittanul Vintilla Londonba való érkezését egészen ártatlan utazásnak" tüntetik fel. Politikai körökben különösen nagy feltű­nést keltett az a kormánykörök­ből eredő híradás, amely ma ke­rült nyilvánosságra s amely úgy szól, hogy Bratianu Vintilia Titu­­lescu londoni követ hívására uta­zott Angliába s e látogatásnak a célja mindössze a­t, hogy a pénz­ügyminiszter a londoni konferen­cia tárgyalásainak­ eredményei után kívánt érdeklődni s szemé­­lyes tapasztalatot szerezni. Bucu­reşti politikai körök ezt a túlságo­san egyszerű és ártatlan magyará­zatot a pénzügyminiszter útjáról egyáltalán nem tartják kielégítő­nek, annál kevésbbé, mert hiszen — mint ismeretes — a londoni konferencia egyetlen tárgya pusz­tán és kizárólag a Dawes-féle prepozíció fölött való döntés. Ez ugyan alapjában véve rendkívül nagy fontosságút és egész Európa helyzetére kiható jelentőség­űi kér­dés, de speciálisan Románia szem­pontjából még­sem annyira fontos hogy­ azért — puszta informáló­dás és tájékozódás céljából — di­rekt egy miniszter utazzék Bucu­­restiből Londonba. Nem is elégí­ti ki a bucuresti politikai köröket ez a magyarázat s ezért bizonyosra veszik, hogy, Bratianu Vintilla lon­doni utazásának, minden titkoló­zás oaára, csakis az lehetett a célja, hogy a pénzügyminiszter angol-szász körökkel keressen, érint­kezést a külföldi tőke bevoná­sa és együttműködése érdekében. Az idő és alkalom ennek a törek­vésnek feltétlenül kedvez is, mert a békekötés óta nem történt meg, hogy az amerikai fináncköröknek és különböző érdekeltségeknek­ annyi jelentős és kiemelkedő kép­viselője legyen egybegyűlve egy helyen, mint ahogy ez most Lon­donban történt, ahol a világ leg­kiválóbb p­énzügyi kapacitásai ad­tak egymásnak találkozót. Hogyan történik a Bakr kiürítése Négy szakaszban ürítik ki a megszállott területeket Készül a megegyezés Londonból jelentik: A londoni konferencián nagy szerepet játsza­nak a jogászok, akik a formulákat megszövegezik. Ez lényeges elté­­rés az eddigi konferenciáktól, a­mikor még az államférfiak a poli­tikailag kényelmes megoldást ke­resték. A jogász-szakértő bizott­ság elkészült elaborátumával a Ruhr-vidék katonai kiürítésére vo­natkozólag, amihez a franciák és belgák hozzájárultak. Az elaborá­­tum főleg azt szögezi le, hogy­­ a katonai kiürítést legfeljebb két év­vel a Dawes-tervezet érvénybe­léptetése után fejezik be. A kiürí­tés négy­ szakaszban történik és az első 1924. október 15-én kezdő­dik. Először a hágai, majd dort­­munidi, bocheni és esseni zónát ürítik ki, feltéve, ha közben sikerül másfél millió aranymárkányi vas­úti kötelezvényt elhelyezni a vi­lágpiacon. A második bizottság előterjesztése alapján a Ruhr-vi­dék kiürítése 1924. október 15-én kezdődik.­­ 1 „ Londonból jelentik: Ma megér­kezett a jóvátételi bizottság az angol fővárosba. Jól értesült kö­rök híradása szerint a német de­legáció meghívásának most már semmi akadálya nincs. Berlinből jelentik: A kormány­hoz közel álló körök szerint a lon­doni konferencia valószínűleg tud arról, hogy a delegátusok el van­nak arra szánva, hogy nyíltan és energikusan beszéljenek. Jóslások­ba bocsátkozni lehetetlen, de való­színű, hogy kompromisszum jön létre a véleménykülönbségek da­cára. A kompromisszummal r­n­­lia és Franciaország közvélemé­nyre ugyan elégedetlen lesz, de lé­nyeges lépést jelent a végleges megegyezés felé. Párisból jelentik: A kamara mai ülésén az amnesztiakérdést tár­gyalták. A kérdés felvetése után nagy vihar tört ki. Mozié szenátor — kérdezi Caillaux —, miért nem kapott kegyelmet?. — Ekkor, köz­bekiáltott a royalista érzelmű Be­­lahay: — Mert­ a szive a bocheok­­ért ver. Erre a kijelentésre oly nagy vihar és lárma támadt, hogy az elnök kénytelen volt felfüggesz­teni az ülést. Poincaré el akarja gáncsolni a kon­ferenciát. Londonból jelentik:" Poincaré a kulisszák mögött erősen dolgozik, hogy meghiúsítsa a szövetségközi konferenciát, amiben nagy segítő­­társa neki Barthou, aki közeledni látja azt az időt, amikor átveheti Herriot örökét. Nyílt titok, hogy Barthou és a jogi szaktanácsadók­ hosszasan tárgyaltak Poincareval, majd megállapodtak, hogy­ Hurst és Fromageot szakvéleményét hal­latlan támadásnak minősítik a jó­vátételi bizottság tekintélye ellen. A jóvátételi bizottság francia tag-­­jai, élükön Barthouval fenyege­tőzni fognak és megtagadják köz­reműködésüket a londoni konferen­cia Hozandó határozatainak ke­resztülvitele körül. Egyáltalán lát­ható, hogy a letűnt francia politi­kusok’ erősen ragaszkodnak a jóvá­tételi bizottság hegemóniájához, a­­hoz még egyedül van némi bázi­suk.­ Az Echo­­de Paris értesülése sze­rin­t Dortmund kiürítésének felté­tele Hatszáz, Bochumé ötszáz és Essené hétszáz millió aranymár­kányi német kötelezvény elhelye­zése. A Quotidien mai számában a kompromisszumos javaslatról azt írja, hogy Ha a franciák és belgák hajlandók egy év leforgása alatt a Ruhr-vidéket katonailag kiüríteni, akkor az angol kormány meghosz­­szabbítja a kölni zóna megszállá­sát a francia és belga csapatok ki­vonulásáig. 11

Next