Aradi Közlöny, 1924. augusztus (39. évfolyam, 162-186. szám)
1924-08-01 / 162. szám
2 KüZ és a WTi ’MÉH"»?! Weltner ellen beszüntették a nyomozást A rendőrség nem tudott terhelő adatot produkálni ellene Budapestről jelmtlt. Az ügyészség tndvalevőleg újból megindította Weitner Jakab Isen a nyomozást. i Wcittier első ügye, az úgynelveszett plattform aláírásának nyomozása már be van fejezve. Ebből nem sikerült megállapítani, hogy Weltner tényleg bűncselekményt követett volnael. Ezalatt az ügyészségen megállapították, hogy 1919-ben a szovjetek kongresszusának megnyitó ülésén Weltner Jakab felszólalt és a felszólalásában állítólag olyan tényeket mondott el, amelyi dít miatt az ügyészség véleménye szerint, most hat esztendő múltával komoly eljárást tehetne ellene indítani. Az ügyészség vezetője ezen az alapon átiratot intézett a főkapitánysághoz, melyben megbízza a rendőrséget, hogy nyomozzon az összes szovjetek kongresszusán elhangzott Weltner-féle beszédi ügyében és állapítsa meg, hogy váljon azok a szavak, amelyek a Népszavában másnap megjelentek, tényleg úgy hangzottak-e el, ahogy megjelentek? Az ügyészség megkeresne alkján szombat délután és vasárnap délelőtt nyolc tanút idéztek be a főkapitányságra. A nyolc tanúk közül mindössze hatan jelentekmeg. Ketten: Peger Károly, nemzetgyűlési képviselő és Vanczák János, a Népszava szerkesztője nem jelentek meg a kihallgatáson azzal az indokolással, hogy mindkettőjüknek Budapesttől távol van elfoglaltságuk. A hat kihallgatott csaknem egyöntetűen; azt vallotta, hogy a hat esztendővel* * ezelőtt elhangzott kijelentésekre ma már nem tudnak visszaemlékezni, mindössze csak azt tudják megállapítani, hogy a kommün egész tartama alatt Weltner Jakab maga is állandóan üldözött volt. A tanúvallomások mind olyan negatívumot tartlmaztak, hogy a rendőrség nem látta további szükségességét fentexrogm araiak, hogy a Weltner Jakab-féle ügyben a nyomozást folytassa. A rendőrség hétfőn küldte át az ügyészségre az ügy iratait azzal a jelentéssel, hogy a nyomozás nem tudott Weltner Jakabra terhelő adatokat produkálni. Hétmilliós vámbírságot sújtott aradi kereskedőcég A halmit vám elkobozott szát és fél nagyon állati bért . Milyen bőröket szabad külföldre exportálni'/ (Saját tudósítónkUHJ Érdekes csempészési ügy foglalkoztatja most a vámhatóságokat. A Monitord Oficial március 14-iki számában megjelent exportrendelet szabályozza a különböző bőrök kivitelét; ezek között megengedi a kecskebor kivitelét is. A rendelet folytán Gottlieb Adolf és Fia aradi cég Csehszlovákiába exportált két és fél vagyon kecskebort, körülbelül két millió lej értékben. Azonban néhány nappal ezelőtt kellemetlen meglepetés érte az aradi kereskedő céget. Végzést kapott, amelyben értesítették, hogy a 2 és fél vagyon árát lefoglalták és elkobozták a halmi-i határállomáson levő vámközegek, ezenkívül pedig vámkihágás címén hét millió lej pénzbírsággal sújtották. A súlyos büntetés oka pedig az, hogy az említett rendelet csak a nyírott bőrök kivitelét engedélyezi, ellenben nincs megengedve a kecskeszőr kivitele is, már pedig a bőrökön kecskeszőr volt és így a cég csempészést követett el. A kereskedő megfelebbezte abírságot, azzal az érveléssel, hogy neki nem volt szándékábankecskeszőrt kivinni az országból. Ezeket a bőröket így vette és a miniszteri rendelet értelmében ki akarta, szál illatni, tehát ő a maga részéről teljesen szabályszerűen járt el. Kereskedői körökben élénk érdeklődéssel kísérik az ügy fejleményeit annál is inkább, mivel éppen a napokban hozott az aradi törvény. 1924 aguisztus is. szék hasonló ügyiben elmarasztaló Végzést Elhalasztották az arad* 'Városi ssapldásasok kínél verését A vármegyei tisztviselők vizsgáztatása. (Saját tudósítónktól.) Sóvárogva, nagyon nehezen várták Arad város napidijasai az augusztusi első napokat, amikor megkellettvolna történnie e napidíjasok tisztviselőkké való kinevezésének. A boldog, remegő reménykedést azonban a véletlen keresztülhúzta, a tömeges tisztviselő-kinevezés nem történhetik meg augusztus- ban. A kérdést előkészítő bizottság ugyanis a főtisztviselők most folyó szabadsága miatt nem ülhet össze, s így a napidíjasok átminősítése így körülbelül szeptember közepére marad. Sérelem azonban semmi tekintetben sem éri ez© két az új tisztviselőket, mert — Robu János dr. főpolgármester kijelentése szerint — mindazokat, akik eddig is Arad város kötelékében dolgoztak, augusztus 1-től visszamenőleg nevezi majd rá a főpolgármester. Aradvármegye vezetőségét is a tisztviselők kérdése foglalkoztatja. Az új, tisztviselő-státusról szóló törvény ugyanis a tisztviselők vizsgáztatását rendeli el, annakmegállapítására, várjon az illetők képesek-e megfelelni a hivatásukkal járó követelményeknek. Arad megye tisztviselőinek vizsgáztatása augusztus 20-án kezdődik, amikor is a kezelőszemélyzet fogja az előírt vizsgát letenni. W /Mifro Az angol főváros legújabb botránypere 300 millió frank kártérítés házassági ígéret miatt. Londonból jelentik: Nagy, érdeklődés mellett tárgyalta le a londoni bíróság Frances Mendham asszony kártérítési perét, amely a benne szereplő egyének folytán és a kereset furcsa megokolása miatt máreleve szenzációsnak ígérkezett. Az amerikai hölgy ugyanis nem kevesebb, mint 300 millió frankot követel az ismert francia milliomostól, Robert Lebaudy-tól házassági ígéret megszegése miatt. A tárgyalás két napon keresztül tartott, de mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét. Mendham asszony, mint előadta, első férjének, valami Curtis nevű vállalkozónak halála után Parisba költözött, ahol énektanul. Hiányokat folytatott. Két eszendővel később visszatért hazájába , és feleségül ment egykori gyámjához, Mendhamhez. Amikor 1916- ban ez is meghalt, újra Európába jött át. Ebben az időben ismerkedett meg Lebaudy-val A francia nagytőkés, Mendham asszony állítása szerint, már az első találkozásnál nagy érdeklődést mutatott iránta, valamivel később pedig meleg barátság fejlődött ki köztük, annyira, hogy Lebaudy az asszony minden, kiadását magára vállalta. — A háború után, 1918-ban — tért rá Mendham asszony a lényeges mozzanatra — ügyeim rendzésére Ameriikába kellett utaznom. Lebaudy úr ekkor levelet írt, amelyben arra kérte, hogy művésznői pályafutásomról mondjak le s legyek a feleségé. Ezzel hatalmas levélváltás kezdődött. A levelekben megbeszéltük jövőnket s általában lépten-nyomon közeli esküvőnkre céloztunk... Az elegáns Lebaudy, aki addig nyugodtan hallgatta az aszszony előadását, itt már elvesztette hidegvérét s közbekiáltott: — Egy szava sem igaz! Hol vannak a levelek? A tanács elnöke természetesen nyugalomra intette Lebaudyt s a művésznő észrevehetően remegő hangon folytatta: — Később megbetegedtem s kórházba kerültem. Felgyógyulásom után megdöbbenve fedeztem fel, hogy a levelek eltűntek. Lebaudy azonban megvigasztalt, hogy nem fontos a dolog, mert úgyis nőül veszi. Megegyeztünk, hogy 1923 szeptemberéiben tartjuk meg az esküvőt. Az idő elérkezett, de ekkor már mit sem akart tudni elhatározásáról. — S ezek után mi a jól megfontolt végső igénye? — kérdezte az elnök. — Én kérem — felelte Mendeham asszony — Lebaudy kifejezett kívánságára hagytam abba művészi pályafutásom s az e réven szenvedett veszteségem legkevesebb ötezer font sterling. Lebaudy házassági ígérete folytán lemondtam második férjem hagyatékáról s ennek értéke 15.000 font, összesen tehát 20 ezer font sterlinget követelek... A bíróság ezután kihallgatta Lebaudy-t, akit a leghatározottabban tagadta, hogy bármikor is házasságról szólt volna. A megidézett tanuk azután meglepő vallomást tettek. — Lebaudy már két évvel ezelőtt panaszkodott, — mondotta az egyik — hogy Mendham aszszony meg akarja zsarolni. A hölgy maga is kijelentette egy izben előttem, hogy a port valószínűleg elveszti, de Lebaudy nem fogja engedni a reá fölöttébb kényes ügy szellőztetését. Az igazi meglepetés azonban csak ekkor következett. — A bíróság — tetemette be az elnök — a maga hatáskörében is igyekezett ellenőrizni a kereset adatait. Ennek során megállapította, hogy Mendham asszony régebbi tartózkodási helyeire vonatkozóan hamis címeket diktált be, kétségkívül azért, hogy meg- akadályozza az igazság kiderítését. Az igazságot azonban nem lehet elnémítani. Megállapítottuk, hogy Mendham asszony második férje semmi vagyont sem hagyott hátra, amiről a felperes lemondhatott vel, na, sőt annyi rendezetlen ügy és adósság maradt utána, hogy felperes ma Amerikában nem kívánatos elem. — Asszonyom — fordult éles haragon az elnök Mendhamnéhoz !— az ön keresete feléjétől a végéig szemeraszedett hazugság! A zsűri pár pere múlva meghozta ítéletét s amikor a bíróság ismét elhelyezkedett, mindenki tisztában volt a döntéssel. —őfelsége bírósága — mondta az elnök — elutasította Frances Mendham asszony keresetét s megfontolás tárgyává fogja tenni, váljon átadja-e a tudatosan hamis keresetet benyújtó felperes ügyét a büntetőbíróságnak.