Aradi Közlöny, 1925. február (40. évfolyam, 25-47. szám)
1925-02-01 / 25. szám
Arad^XXXX. évf. 25- szám 10es példány ára 4 lej, vasárnap 5 lej. 122^LÍ2£2Í!Í2£^L12522tági szerkesztőség Arad, Acsev-j atotu Kiadóhivatalnak. Regele Ferdinand 4(ut. (József főherceg ut.) (Aradi Nyomda Vállalat. Sürgönyeim, Közlöny, AjtoA Telefonszám: zerkesztöség és kiadótt Irata, 151. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. * előfizetés HELYBEN ÉS VIDÉKEN Egész évra.............. 840 La. Fél évre ............... 420 Lej .Negyed évre ..........210 Lei EaTonta ............... 70 La .Hirdetések díjszabás szs.'Ui Msjletenic naponta reggel Eggel számára 4 tej, vasárnap 5 tej. Bucurestinen 50 bániva több. Románia jóvátételt kap* * Bratianu pénzügyminiszter tárgyalásai a párisi német követtel. — A Banca Generala bankjegyekért nem ad kártérítést. (Bucureşti, január 31.) Romániának Németországgal szemben fenálló követeléseire vonatkozólag hivatalos Helyről közüli, hogy a német kormány régebb idő óta igyekszik Romániával szemben a versaillesi békeszerződésből folyó kötelezettségeit rendezni. Németország megbízottai tárgyalást folytattak ez ügyben a román meghatalmazottakkal és a párisi német nagykövet, Bratianu Vintila pénzügyminiszterrel is kontaktusba lépett. Ebben az ügyben január 28-án a bucurestii német követ jegyzéket nyújtott át, amelyben kormánya megbízásából közölte, hogy Németország hajlandó a Dawes tervezet értelmében egyez gwmwrum—ni"-nmiiir»«niwiinrmiin mrtu ményt kiölni Romániáival. A Banca Generala által kibocsátott bankjegyekre vonatkozó, román követelést Németország nem hajlandó honorálni, mert az ezzel kapcsolatos kártérítési kötelezettséget a versaillesi békeszerződés sem állapítja meg. •[7. 1j A német kormány érintkezést keresett Ausztriával és Magyarországgal, hogy a bécsi tágyalások idejére kielégítő megoldást találjon. A jegyzék végül hangsúlyozza, hogy Németország hajlandó minden jogos tartozását megfizetni. A jegyzéket a kormány tanulmányozás céljából elküldötte Bratianu Vintila pénzügyminiszternek Pakisba. Tessitori Nóra: Az aradi Kölcsey Egyesület, ez a régi múltú aradi magyar kulturális tömörülés, ma vasárnap tartja ezidei első irodalmi délutánját. Egyik vonzereje lesz az irodalmi délutánnak N. Tessitori Nórának, az Erdélyszerte ismert stílusos előadóművésznőnek a megjelenése. Tessitori Nóra verseket mond el, szaval, előad azzal az ő meleg és a versekbe szerelmes hangján, amely őt egyedülállóvá teszi Erdélyben. Az amit ő tesz, nem színészi munka nem produkció, amikor kiáll a színpadra, kinyílik egy érző meleg szív és annak minden melegsége és szépsége végigömlik a hallgatóságon Trianon elszakította Erdélyt a Királyhágón túli magyarságtól és ennek az ittmaradt magyarságnak talpra kellett állania, emelt fővel nekimenni az életnek. És 22 irodalom, amelynek eddig Budapest volt az éltetője, levegőadója, centruma és mindene, egyszerre kezdett emelkedni. Először lerázta magáról a pesti gyámság maradványait, majd hozzákezdett az uj és kimondottan egyénien erdélyi líra megteremtéséhez. Hatalmas, szinte leküzdhetetlen munkának látszott. Egy irányító központ nélküli ország részben új irodalmat teremteni.Olyan irodalmat, amely nem függ Budapesttől, amelynek nem kell elfogadnia szolgai módon azt, amit az egykori centrum diktál. Izzó harcok közepet te született meg az u. erdélyi magyar irodalom. Ebből ősi földből tehetségek születtek ■ -ívvel, lélekkel, produktív aggyal megáldott őstehetségek, hiszen ez az erdélyi humusz olyan termékeny. Könyvek, versek, novellák, regények, folyóiratok jelentek meg az erdélyi városok könyvpiacain és a kitartásnak, a fanatikus lelkesedésnek sikerült elérnie azt, hogy az erdélyi magyar közönség kezdett már felfigyelni arra is, ami Erdélyből fakadt, nem dobta félre az erdélyi könyvnyomtató műhelyből kikerült könyvet, elolvasta a visszhangos erdélyi bérceken termett lírát és ha nem is úgy, ahogy az kívánatos lenne, de hóna alá nyúlt a tehetségeknek és emelte azokat a maga módja és tehetsége szerint. És ebben a hatalmas harcban, amikor világnézetek csaptak össze, amikor az újat akaró fiatal erdélyi költő.-nek és íróknak meg kellett mozgatni, fel kellett rázni, ezt az eddig konzervatív közönséget, egyszerre csak felcsendült egy meleg bársonyos asszonyos hang: Tessitori Nóra asszony olaszos tömörségű, de mégis magyar zenéjű hangja. Fellépett a dobogóra, verseket szavalt erővel, érzéssel, istenadta képességgel és az erdélyi publikum az ő gyönyörű interpretálásán át egyszerre tudatára jött annak, hogy nem lemosolyogni való az erdélyi líla, a fiatalok írásai nem értéktelen, elvetni való akarások Ahogy ez az asszon a lobogókon elszavalta az ő verseit, fiatal költők új írásait, megmozdultak a szivek, ezek a kemény makacs, nehezen kinyíló erdélyi szivek. Az aradi Kölcsey Egyesület mai vasárnapi irodalmi estéje bensőségteljes, finom ünnep és ezen az ünnepen magyaros melegséggel kell üdvözölnie Aradnak ezt az erősakaratú melegszívű, bársonyos hangú magyar asszonyt. „Németország nem az emberiség gonosztevője!“ Luther kancellár erőteljes válasza Herriotnak. — A német fegyverkezés vádja valótlan. — Miért nem ürítik ki a kölni zónát. — Döntőbíróság és leszerelés. (Berlin, január 31.) Luther kancellár a külföldi sajtó félpvise Mit előtt nyilatkozott Herriot francia miniszterelnök legutóbbi kamarai beszédére. — A londoni konferencia eredményei után — kezdte beszédét a kancellár — Németország remélte, hogy új korszaki kezdődik, amelyben az eddigi egyoldalú önkényes határozatok helyébe a békés megegyezések lépnek. Németország azonban csalatkozott reményében. A szöveti stérgesek az északrajnai zóna kiürítésének elhalasztását úgy közölték Németországgal, mint az elítélttel az ítéletet, anélkül, hogy igazoló adataikat közölték volna. Az ilyen politika nem szolgálja a népek együttműködését. A megvádolt Németország, Slerriot azt állította, hogy Németország ideiglenes önkénteseket képez kit. Az elmúlt belső rezszülltség idején ha be ishívtak párketű kiképzésre néhány ezer diákot, ugyan mit jelenít, ez a külföld számára, hiszen Németországnak semminemű modern harci eszköze nincsen. A Herriot által felhozott apróságoknak egy komoly katona sem tulajdoníthat jelentőséget. A birodalmi kormány ennek dacára kész a szövetségesektől kifogásotokat kitüütszöbölni. Egyelőre azonban várják az ellenőrző szemléiről szóló jelentéseket és be fogjuk bizonyítani, hogy ezen apróságok nem igazolják a szövetségeseket, melyek nemzetközi konfluktuóis jelléget akarnak adni az ügynek. — A belveszélyek, főleg a kommunista mozgalom követeli, hogy erőteljes rendőrséget szervezzünk. Herriot azt mondta, hogy Németországnál fegyversöres hal tetszik. Ugyan honnan vette ezt? A németeknek semmiiifélle hadiszergyáruk nem maradt meg, harci eszközeik elavultak és az ország területéből 55.000 négyzetkilométert demilitarizáltak. Egyetértek Berriottal abban, hogy a fegyverek leszerelésénél fontosabb a morális leszerelés. A kölni zóna kiürítésére: *— Kérdezem’ Herriottól, elszánja-e magát arra, hogy azonnal leüríti a kölni zónát, mihelyt Németország bebizonyítja, hogy a leszerelési visszaélések valótlan nők. Herritot azonban erről kétértelműsg, nem világosan beszél a kamarában. Amennyiben a szövetségesek biztosítanák, hogy a kölni zóna pár nap, vagy pár hónap múlva kiürítetik, Németország kész kompromisszumról jár ■'» < ■ w Lapunk miai sduna 12 aldal gyűlni. A biztonsági kérdés rendezése Németországinak is reális érdeke. A genfi jegyzőkönyviben célzott világkonvenciió csak akkor hatékony, ha népek zártan mögötte állanak. Hasonlóképen a garanciái szerződések is. Ehhez elengedhetetlenül szükségesek a pszichológiai feltételek minden részről. Herriotnak a németség érzületeit mélyen sértő kifejezése a francia parlamentben tetszésben részesültek, ami nem alkalimas levegő a megértés útjának egyenletesére. Addig nem lehet teljes a megegyezés, amíg egyetlen államot az emberiség gonosztevőjeként bélyegeznek és amiig a világ nem győződik meg azon vád alaptalanságáról, hogy Németország idézte fel a viághábo-. ralt A német külpolitika arányait a londoni egyezmények szabják meg. Elfogadom Herriot programjajának jelszavait: döntőbíróság, biztonság, leszerelés. Ezekért az elvekért a német kormány, kész síkraszállani. A leszerelés dolgában Németország hatékran élőmunkát végzett, remélem, hogy a versaillesi békeszerződés alapján az általános leszerelés csakhamar megvalósul. Bizalom a magyar szocialista vezéreknek. A pártválasztmány tudomásul vette a bécsi jelentést. — Londonban nem hisznek a béke tartósságában. (Budapest, január 31 . A magyar szociáldemokrata párt nagy választmánya tegnap ülést tartott, melyen Peyer Károly nemzetigyűlési képvisieiőlő ismertette a bécsi tárgyalásokról szóló jelentést Peyter hangsúlyozta, hogy a magyar szocáldemokrata párt önálló politikai egység, amely a belügyeibe való beavatkozást nem engedi meg s ezért a bécsi határozatok elleni és azok magyarorsági következményei miatt felesleges védekezni. Szerinte az önrendelkezési jogot egyáltalán nem sértették meg. Majd Farkas István kiépvislll azt fejtegette, hogy a magyarországi párt az emigrációval való közösséget nem taglalja meg és az érintkezést csak a bolsevistákkal szakítja meg. A beszéd után a pártválasztmány a pártvezetőség jelentését egyhangúlag, tudomásul vette. Londoni jelentés szerint az angol sajtó is élénken foglalkozik a magyar szó celstarki bécsi esetével. A Merqying Post felfogása szerint a megteremtett béke csak átmenetileg fog tartani, mert a gyökeres nézeteltérések a magyar szociáldemokratapárból most mér nem küszöbölhetők ki. __