Aradi Közlöny, 1925. március (40. évfolyam, 48-72. szám)

1925-03-01 / 48. szám

árad, XX­XX «ftvf. 48. szám, Szerkesztőség /t ad. Acsev­nalok­r. Kiadóhivatal Baft, Regele Ferdinand 4/22 (József főherceg­ ut.) (Aradi Nyomda Vállalat) 5 n­. Tottyelm: Közlöny, Asad „ psi»s —­■ elefonszám: Iffes pél­fány *ra 4i#1, vasárnap 5 îs), aiârcîţis 1, Vasárnap-és kiadóhivatal 15.1. y '■ ’Aradi Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁG» NAPILAP« # Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. ÉLOFIZETES HELYESM ÉS VIDERTSN Egész évre ... ........... 840 Le Fél-évre .... ... 420 Le negyad évre ............210 Le, Havonta ........... 71) W áiráelések diswayis sur!«­­Kéjfelanik naponta refl-j ! Egyest szám­ára 4 laj, vasárn­ap A lel. Bucarastiben w «*­•'»» i'ibb. Erős lendület nyilvánul az utóbbi időben Arad város fejlődésében. Hatalmas ter­vek megvalósulásáról tárgyalnak a városházán, óriási lehetőségek széles perspektívája tárul a város vezetősége elé, a főpolgármester naphosszat pénzemberekkel, szak­értőkkel, jogászokkal tárgyal, va­­lami lázas izgalom és akarás vo­nult be a máskor Ob’- csendes bü­rokratikus városháza alá. Arad­áros is lépést akar tartani a fej­ődéssel és a főpolgármester is­­ így látja, hogy az irányítása alatt l­évő városnak is bele kell kapcso­lódnia az újjáépítés, az evolúció nagy munkájába. A háború el­múlt, a rettentő ájulásból már ma­gunkhoz tértünk és öntudatunk első mozdulatával a munkát ra­gadjuk meg. Robis János főpolgármester most valóra akarja váltani Arad város régi álmát, a villamosköz­lekedést. Tárgyal a különböző ér­dekeltségekkel és a tárgyalások anyagából az tűnik ki, hogy nin­csen messze már az az idő,­árui­kor a karcsú villamoskocsik vé­gigszáguldhatják Arad város ut­­cáit. Most a város újabb életre­való vállalkozásairól hallunk. A város k­i akarja használni gazda­ságosa­n a területén levő gazdag és eddig még kiaknázatlan föld­gázforrásokat. Az a mérhetetlen kincs, amely eddig parlagon he­vert, jelentős jövedelmi forrást is biztosítana a városnak és felbe­csülhetetlen hasznot jelentene a város polgárságának ez a kifogy­­ha­tlan örök energia. Komoly ajánlatok é­s tervek fekítszknek a város vezetősége előtt és Robu János, ez a kétségtelenül euro­péer gondolkozású főtisztviselő helyes érzékkel azonnal meglátta, hogy mit jelent városára nézve, ha rövidesen megkezdődhet az intenzív földgázfárási munka. A város ennél azonban nem akar megállani. Legújabban egy nagy­arányú cukorgyár alapítása lépett előtérbe. Nagy építkezésekről len­ne szó, ezernyi munkásnak biz­tosítanának munkaalkalmat, a gyár produkciójával növelné Ro­mánia cukortermelését, csökken­tené a behozatalt és lenyomná a cukor magas árát. Mind nagyszerű tervek, merész elgondolások, életrevaló ötletek, csak meg kell valósítani őket. És Arad város főpolgármestere a maga energiájával tető alá is jut­tatja a terveket. A fejlődés párán­csői és Arad városa — úgy látszik — m­eg akar ragadni minden al­b­a­na­t, hogy belekapcsolódjék a ko­nszolidáció grandiózusan nagy­on egészséges vérkeringésébe. Románia megszigorítja a kivándorlást. Elkészült a bev­és kivándorlást szabályozó új törvény­tervezet. (Bucureşti, február 28.) A ki­vándorlások­ körül tapasztalt nagyarányú visszaélések arra késztették a kormányt, hogy új törvényt készítsen a kivándorlás­ról és a­­bevándorlásról. A tör­vény megalkotásával Chirculescu közmunkaügyi minisztert bízták meg, aki már el is készítette tör­vénytervezetét. Az új törvény ér­telmében ezentúl csak azok ván­dorolhatnak ki, akiknek a belügy­miniszter által kiadott útlevelét a közmunkaü­gyi miniszter is látta­­mozza. Megállapítja még a tör­vény, hogy milyen állású és korú és milyen körülmények között élő román állampolgárok vándorolhat­nak ki. A kivándorlási irodák szá­mát tetemesen redukálják és va­lamennyi a közmu­nkaügyi minisz­ter ellenőrzése alá kerül. Az iro­dáknak a közmunkaügyi minisz­tériumnál nagyösszegű kauciót kell letétbe helyezni a kivándorol­ni szándékozók esetleges kárta­­lanítá­sára. A nem szabályszerűen működő irodák ellen rendkívül szigorral járnak el és azok veze­tőit súlyos pénzbírságon kívü­l még évekre terjedő szabadság­­vesztéssel is sújtják. Az új tör­vény a bevándorlás kérdésével is foglalkozik és csak a biztos­ kere­­settel bíróknak engedélyezi a jö­vőben a Romániában való letele­pedést. Az átutazók szintén szi­gorú ellenőrzés alá kerülnek és bizonyos meghatározott határidőn túl az itt tartózkodást nem enge­délyezik. Meghalt a német birodalom elnöke. Ebert Frigyes, a forre­llo utáni német köztársaság első elnöke néhány napos betegség után elhunyt. — Mélységes a gyász Németországban. (Berlin, február­ 28.) A német köz­társaságnak nagy gyásza van: meghalt Ebert Frigyes a köztár­saság elnöke, a békekötés utáni megújhodott német birodalom el­ső polgári feje. Ezért kimagasló alakja volt az újabbkori német históriának, egyszerű nyergelmes­terből küzdötte fel magát egy het­ven milliós nagy nép fejévé. A legválságosabb időben ült bele az imperator örökébe és bölcs­ mér­sékletével egyformán le tudta csendes­í­ten­i a túlzó nacionaliz­must és a szélsőséges kommunis­ta törekvéseket. Ebert halálával a német birodalom egyik legértéke­sebb fiát vesztette el. Az elhunyt államfő betegségéről, utolsó napj­­airól és ma bekövetkezett hálá­láról a következő jelentések szól­nak: Betegsége. Ebert birodalmi elnök szerdán, február 23-án vakbélgyulladásban hirtelen megbetegedett. A baj sú­lyos kimenetelűnek látszott és azonnal elvitték a West-szanató­rium egyik külön szobájába, ahol gondos kezelés alá vették. A mű­tétet még aznap végrehajtották, de a féregnyulvány gennyesedés­­be ment fájt és áttörte a hasfalat, úgy, hogy általános hashártya­­gyullad­ás állott elő. Mint rende­sen a megbetegedést követő har­madik napon az elnök közérzete reggel jobb volt, éjjelre azonban a hashártyagyulladásban rosszab­bodás állott elő, úgy, hogy a biro­dalmi elnök az éjszakát nagyon nyugtalanul töltötte. Az orvosok ekkor mér komolyan kezdtek ag­gódni és az elnök szorongó csa­ládját előkészítették a legrosz­­szabbra.­­Ma reggel kilenc órakor kezelőorvosai a következő jelen­tést adták ki: Reggel öt órakor a hashártyagyilladás tovább fejlő­dött és a hanyatlás állandó. A be­teg jelenleg alszik, állapota re­ménytelen. Ekkor már mindenki tudta, hogy a­­gybeteg órái meg vannak számlálva, az orvosok már nem segíthetnek rajta, a be­tegség erősebb a tudománynál .... , A halál. ... A Wolff-ügynökség délelőtt fél tizenegykor a következő jelentést adta ki: Ebert birodalmi elnök ma délelőtt negyed tizenegykor csendesen elszendertül, anélkül, hogy eszméletét pillanatig is visz­­szanyerte volna. A reggel öt óra­kor kiadott orvosi jelentés óta Ebert csendesen agonizált, az or­vosok meg sem kísérelték életre hívni mesterséges eszközökkel, nem akarták szenvedéseit meg­­hosszabbítani. Halála pillanatában felesége, gyermekei, kezelő orvo­sai és Meisener államtitkár álltak ágyánál. Ebert elnök pályafutása. Ebert Frigyes, a német köt­tár­saság elnöke 1871-ben született igen szegény munkás családból. Elemi iskoláinak elvégzése után egy nyergesmesterhez adták ta­nárnak, itt fel is szabadult és hu­zamosabb ideig dolgozott ebben a­­ szakmában. Később önállósította magát, m­ester lett, de azért nem szűnt meg tagja lenni a­­szocialis­ta pártnak. Kitűnő szónok és ha­talmas szervező talentum volt el­kezdett mindinkább nagyobb sze­repet játszani az egyre erősödő német szocialista pártban. Későül­­teljesen szakított mesterségével, teljesen a politikai pályára ada magát és ismert nevű szociálist,, hí­rlapiró lett. Amikor Bebel, a né­met szociáldemokrata párt világ­hírű vezére meghalt, egyhangúlag őt választották meg pártelnöknek. 1918-ban a kitört forradalom man ő lett a német birodalom kancel­lárja, majd 19­19-ben, amikor Wei­marban a szövetkezett koalíció lerakta az új államforma alapját és létrehozta az azóta híressé vált weimari alkotmányt, hatal­mas beszédet mondott a köztár­­saság mellett és Németország Ön­­kormányzatáért. A közelgő elnök*­­választásra az ő neve került egy­szerre előtérbe és 1919. február 14-én Podasovszky ellenében 274 szavazattal 49 ellenében őt válasz­tották meg a birodalom elnökévé­. Ebert a szociáldemokrata­ pártnak az® úgynevezett mérsékelt frakció­jához tartozott és emiatt súlyosan támadták a szélsőséges elemek. Az elnök­­azonban a széles népré­tegek között mégis nagy népsze­rűségnek örvendett. Gyászol a német birodalom. A halálhír villámgyorsan ter­jedt el Berlinben s a távíró széj­­jelvitte a gyászihirt az egész nagy birodalomban. Az elnök halálának a hire mindenütt mély és őszinte részvétet keltett. A középulatokre azonnal kitűzték a gyászlobogó­­kat és a lapok külön kiadásokban számoltak be a szomorú esemény­ről, nagy cikkekben méltatva az elhunyt államfő érdemeit. A kor­mány nyolc napos hivatalos gyászt rendelt el. Az ország min­den részéből érkeznek részvéttá­viratok az özvegyihez. Érdekes, hogy Doumergetől, a francia köz­­társaság elnökétől ma reggel ér­­kezett­­távirat a német­­kormány­hoz, amelyben szerencsés és gyors felgyógyulást kíván a né­met államfőnek. A temetés iránt még nem történt intézkedés, de valószínűleg Ebertet a nemzet ha­lottját és a köztársaság első elnö­két nagy pompával helyezik örök nyugalomra. — Uj ügyész Aradon. A lemon­dott Pausesti Miklós királyi ügyész helyébe az igazságügyminiszter Ra­­dulescu V. János jelicai bírót ne­vezte ki az aradi ügyészséghez. Az uj ügyész ma megjelent az aradi tör­vényszék elnöksége előtt, letette a hivatali esküt és átvette hivatalát. .ÉBK&MUK 13

Next