Aradi Közlöny, 1925. július (40. évfolyam, 134-159. szám)

1925-07-01 / 134. szám

,zenei precizitás, hanganyag és i­gazi muzsikásig felfogás dolgá­ban, a versenygyőztes temesvári dalkörnél is pókkal külömb. A végig forró hangulatú estély mű­sorát Dankó Böske zengő hangú , szavalata és Kotsis Rózsika érté­kes, fejlődésképes szopránja szin I nesítette. A Conferencier tisztét Fekete Tivadar töltötte be, akinek előadása nagy sikerrel találkozott. Demján György Fekete két versét szavalta nagy tetszés mellett: Dr. Mezey Zsigmond. Harc az üzlethelyiségért Aradi kereskedők beadványa a vá­ros vezetőségéhez. (Saját tudósítónktól.) A városi füzetnek igazgatója a tanácshoz­­azt a k­érést adta be, hogy a szín­­ház­épületben levő egyik na­gyobb üzlethelyiséget és félemé* leli helyiséget ne adja jóval* bérbe az évtize­d­es bérlőknek, ha-­­ nem engedje át az üzem boltjá­nak és irodájának. A tanács rm­eg­­bízásából Dirim tanácsos s K­ud­­smami gépü­­zemiga­zgató meg is vizsgálták azokat a helyiségeket, amelyek bérlete novemberre fog lejárni és a tanács, előterjeszté­sük alapján fog dönteni, átadja-e át valamelyik helyiséget az üzemek­nek. Ez az ügy közvetlenül­ érinti ‘újból a város régi kereskedőit,­­akikének üzlete mind évtizedek ’‘óta ád férni a színház Piata Av­­ram láncú helyiségeiben. Ha on­nan ki kell menniük, a mai vi­szonyok között megfelelő helyisé­get egyáltalában nem találhatnak és agy egzisztenciák forognak kockán. Az Aradi Keresk­edelmi Testü­let e kérdéssel foglalkozván, tör­vényt adott be a város tanácsá­­­­hoz, amelyben városi, gazdasági közérdekből kiéri, hogy a tanács ne vonjon el üzleti helyiséget a "«szükséggel küzködő kereskedelem elől a városi üzemek részére. Az ,­­ üzemeknek van bérelt helyiségük,­­ nem feltétlen szükséges, hogy­­ épen a színház épületbe® legyen­­ nyílt üzletü­k és irodájuk, olyan­­ helyien, ahol évttizreldék ■ óta áll fenn és adózik a város javára néhány, kereskedő, akik közül ma egyik sem tud máshol helyet ta­lálni, tehát gazdasági léte van kötve ahoz, hogy a város ne von­­­­ja el saját, nem feltétlenül szük­­­­séges céljaira, egy hasznos köz-­­ gazdasági egyén nélkülözhetetlen­­ szükséglete elől akármelyik he­lyiséget is.­­ Értesülésünk szeriint a tanács tagjai is méltányolják ezt az ál­láspontot és a régi bérlőknek minden reményük még lehet, hogy, a helyiségek ’továbbra is bérben marad­nak és a nyilvános k­árlejtés k­i lesz írva rájuk. — Beiratás Temesváron. A timi­­soarai római katholikus fiúiskolá­ban a beiratkozások június 1-én kezdődnek és június 5-ig tartanak.­­Beiratkozni délelőtt 9—12-ig lehet. KÖZIKÖNY.­ í Szemnénytelen a román-orosz konferencia. 1.* •*’ (Bukarest.) Tiraszpolban folynak a ro­mán-orosz vegyes bizot­t­ság ülései , amelyen a két állam, személyforgalmának szabályo­zása kérdésében tárgyalnak. A konferenciát a szovjet határozott kívánságára hívták össze, mivel Oroszország kijelentette, hogy a legkomolyabban kívánja a kérdés elinté­zését. Ioanovici tábornoktól, a román bi­zottság elnökét­ől érkezett jelentések nem igen biztatnak eredménnyel.A tábornok sze­rint az orosz kiküldöttek nem akarnak fe­lelősséget vállalni az Oroszországból Bess­­arábiába érkezett orosz állampolgárokért. Ilyen körülmények között a konferencia elő­reláthat­ólag eredm­ény nélkül fog befeje­ződni.­­ Bucureşti: A tíraszpoli román—orosz vegyes bizottság ülései be­fejeződtek. A román kiküldöttek visszaérkeztek a fővárosba és átnyúj­tották a kormánynak az oroszok feltételeit, amelyre a kormány szep­temberben fogja a választ megadni. ’1925. Julius Tv Ledererné a bírák előtt.. Megkezdődött a szenzációs bűnügy főtárgyalása. — Ledererné nem érzi magát a gyilkosságban bűnös­nek. Az asszony szenzációs vallomása szerint nem férje, hanem öt tiszt gyilkolta meg Ködeikét. (Budapest, juni­­s 30.) Ma k­ezdte meg óriási érdeklődés mellett a budapesti bünitetőtör­­vényszék Denk-tanácsa Lederer Gusztávné brönpöréne­k­ főtárgya­­lását. A gyilkos csendőrtiszt hír­hedt felesége eddig nyugodt vi­­selkedésével szinte bámulatba ej­tett mindenkit. Még f­érje súlyos vallomása sem hozta zavarba.­ A főtárgyalás közeledtével azonban bebizonyosodott, hogy az asz­­szony lelke mélyén retteg a ha­láétól. A hideg nyugalom és kö­zönyösség csak álarc, amely re­megő félelmet takar.­­Lederer Gusztávné lev­et akart börtöné­­ből kicsempészti, azonban a leve­leit elfogták és igy a titok nyilvá­nosságra került. Az asszony a levélben könyörög urának, hogy mentse meg az akasztófától, te­gyen meg mindent az érdekében, mert nem akar meghalni. A tevél elfogása óta szigorú őrizet alatt tartották­ Ledéremet, aki, azóta ügyvédjeivel is , csak­ különleges engedély alapján beszélhgetett. Le­déremé, ügy­ével együtt, sógorá­nak, Le­derer Sándornak az ügyét is most tárgyalják le. A vádat Makkay­­Jenő ügyész képviseli, a védelmet­­Lévai C hoor ügyvéd látja el ! Mivel vádolják Ledéremét. "Lederer Gusztám­­né fekete, fé­lig dekoltált selyemruhában je­lent meg ma­tórái előtt és a fel­tett kérdésekre németül válaszolt. Elmondta­, hogy 32 éves, római katolikus, négy elemit végzett és büntetlen előéletű,­­Lederer Sán­dor, a Nemzeti Bontó tisz­tviselője is megjelent a tárgyaláson. Ő szabadlábon van, miután hetek­kel ezelőtt kbocsájtották a fog­ságból. Majd felolvasták­ a vád­iratot, amely Lederernét csalás, gyilkosság, felbujtás és lopás bűntettei­vel, Lederer Sándort pe­dig bűnpártolással vádolja. A vádirat részletesen­­ ismerteti a bűntényt és kiemeli, hogy Lede­rerné csak azért, hogy a Kodel S­teitel felcsait 70 rmlkh megtart­­hassa, rábeszéléssel, a válással való fenyegetődzéssel­ és félté­kenység felkes­tésével rábírt­a a férjét, hogy Kodelka Ferer-et ölje meg. A gyilkosság megtör­ténte után pedig elvette Kodelka értéktárgyait Lederer Sándor pe­dig közreműködött a pénz Eltu­lajdonításában, a hetvenmiliót el­rejtette és öt milliót pedig köl­­csönszépen megtartott. Ledererné tagadja a gyilkosságot. Ledererné siránkozó hangon vallja, hogy bűnösnek érzi ma­­gát, de csak azért, mert a gyil­kosságot megakadályozhatta vol­na és ő ezt nem tette. Másban nem érzi magá­t bűnösnek. El­mondotta, hogy Kodelka gyak­ran jött hozzájuk üzleteikkel, gyak­ran tett , látogatásokat, szerelmi ajánlataival üldözte és rábeszélte, hogy váljon­­ a férjétől, mert ő feleségül fogja venni. Karácsony előtt Kodelka átadott neki 70 milliót azzal, hogy használja , tetszése szerint. Ő azonban a pénzt visszaadta és kérte Kodel­­kát, legyen lovaglás, mert a ház­ban már úgyis sokat beszélnék arról, hogy viszonyuk van. Más­nap újra feljött Kodelka és a kö­vetkező szavaikkal állított bér . Feljöttem, hogy bem­ vitat­jam­ magamat karácsonya esti­­va­csorára. A féltékeny cseridőrfőhadnagy. — Férjem, Kodelk­a látogatá­sait, — mondotta Ledererné — nem jó szemmel nézte. Ezen az estén üzleti ügyekről beszélget­tek férjemmel és Kodelka akkor azt újságolta, hogy megkapja a P­á­lff­y-­kaszárnya huzsz­állítását.­­ Közben a férjem levitte a kutyát sétálni és akkor Kodelka odajött hozzám, s azt mondotta, hogy­­ nem tűrheti tovább, hogy ilyen szegény ember felesége legyek. Majd megragadta a karomat és a pamlag felé vonszolt. Én arcul­­ütöttem­ és férjem épen akkor lépett be, aki előtt alig tudtam eltitkolni zavaromat. Kodelka tá­vozásakor felháborodva beszél­­­­tem el férjemnek a történteket, aki azonban nem hitte el. Másnap Kodelka újra meglátogatott, fér­jem nagyon ridegen fogadta és rögtön elment otthonról. Egyedül maradtunk és akkor Kodelka egy csomó milliós bankjegyet vett ki s a zsebéből ég azokat elém dobta. I Megszámoltam. Épen hetven mil­­­ lió volt. Kodelka még számolás közben elment. Férjemnek haza­jövetelekor elmondottam mindent és amikor másnap Kodelka újra feljött, akkor férjem indulatosan rá támadt, azt mondta­ neki, hogy­ hagyjon békében engem és a pénzt pedig dühösen feléje dobta. Kodelka eltávozott. Szilveszter­kor látogatott meg ismét és meg­­mutatta, hogy a csuklóján meg­­is sebesült. A sebet bekötöztük és­­ akkor Kodolka ott aludt nálunk- , Kodelka ekkor részeg volt. Ezu­tán is több ízben Mjött , nem egyszer füstöl b­ust és karajt ho­zott számainkra. .. Revolverlövés az éjszakában. Az utolsó látogatást igy j: jö mondja el Leder­erné: — Mikor Kodelka feljött, a­­ férjem­ nem üdvözölte és nem fo­ I gadta el Kodelkia feléje nyújtott s kezét. Vacsorát készítettem és­­ közben szóltam Kodelkának, hogy­­ menjen haza, mert a férjemnek ■, korán reggel Csepelre kell mer­­­nie. Kodolka úgy, tett, mintha­­ nem hallotta volna és tovább be­­­­szélgetett. 1,1 órakor bementem a ■ hálószobába, elkészítettem az­­ ágyaidat, majd a konyhába men­­­­te­m. Útra szóltam ezután Kodel­­­­kának, hogy épen a legfőbb ideje,­­ hogy hazarecsíjen. Kodolka újra ■ nean válaszolt. Most már láttam,­­ hogy ott akar maradni és ezért l ágyneműt vittem át neki az uri­­s szobába. Kodelka lefeküdt akkor és iparko­dtam­ a férjemet meg­nyugtatni. Később még­­egyszer visszamentem a konyhába, akkor, hirtelen egy durranást hallottam.­­ Rendkívül megijedtem, mert nem tudtam, hogy mi történhetett. Be­mentem a szobába, ahol azonban minden csendes volt és én azt hittem, hogy, hajlncinátom. Reg­gel hét óraikor ment el Kodelka,­­de kilenc órakor már újra vissza­jött és azt mondotta, hogy haj­­­landó lenne­­tíz milliót is adni, ha megkapná azt a bizonyos szállí­­tást. Amíg kimentem, az asztalra tett egy csomó milliós bankjegyet és otthagyta. Délután hazajött a férjem, akinek mindent elmon­dottam.. .

Next