Aradi Közlöny, 1926. március (41. évfolyam, 48-72. szám)
1926-03-02 / 48. szám
1926 március 2. KÖZLÖNY Egyedül visszabarangolva, elvesztettem az eszményképemet örökre. Nagyon — nagyon sajnálom 1 « . . magamat. — vándor — Egy ravatal előtt. Fekete, mint a fájdalom, amely körüképpen. Sok-sok virágkoszorú, mind fehér. Hófedték, mint az a létek volt, amely kiterített testét hagyta itt örökre. Ketten beszélgettünk, öt évvel ezelőtt történt. Sokan tolongtak a vasútállomás jegypénztáránál. Én az ablak előtt álltam, míg ő szerényen a tömeg mögött. Megkérdeztettem, hová utazik. Pestre — üzente vissza. Megváltottam azt ő jegyét is. Hálásan mosolygott — elrohantam. Keresett, megtalált. Itt a jegy ára. „Nem akart adós maradni nekem?“ — tréfáltam — „Pénzzel nem!“ . . . Ennyit beszéltünk öt év alatt összesen. S ez elég volt ahhoz, hogy megérezzem az egyéniségét. Nagy, sötét szemeiben a szolid melankóliát, a gyöngéden rejtettet s mégis felszínre jutot — a keskeny vonalú, finom ajkai körül a mosolygó szerénységet, amelyben egyesítve volt egy angyal büntelensége a lebilincselő nő bájával. Azóta — ő nagyon gyakran lebegett előttem finom, szinte aromatikus lényének képe. Hangtalanul figyeltem élete folyását. Kicsit busán, kicsit — csak az egészen kimagasló egyéneknek kijáró — féltő aggodalommal. És most ismét találkoztunk. Egyedül volt. Hangtalanul köszöntöttem. Nem felelt. Nem felelhetett. Egy órával azelőtt hasadt meg a szíve. A fiatal férj arca sárgáit, mint a halotté. Vonásai az átvirrasztott éjszakák gyötrelmeiben kővémeredtek. A legsötétebb férfifájdalom allegorikus személye. Mélységes leiihargiáiban, alig hallhatóan beszél: — „A legboldogabb házaséletet éltük. Angyal volt ő, akihez köznapias módon nem is lehetett közeledni. Nézzen körül... itt minden az ő fenségesen szerény, gyönyörű egyéniségét viseli magán! Együttélésünk minden perce ünnep volt számunkra. A mindenségem volt — az életem. Tegnap még csókolt és ma — . . . S most elszakítják tőlem — az Életet.“ Itt megakad Felsír belőle a fájás. Nagy, súlyos, férfisírás. Szívszakító, hatalmas, rettentő látvány, tudatalatti önsajnálat. Fogadja el tőlem az ő fényképét és őrizze tovább is szeretettel. Egymásután jönnek, pap, kántor, siratok. Kiviszik a koporsót. Nehéz átvágni a tömegen. Mindenki itt van. Aki csak egyszer is látta. Aki ismerte. Mindenki szerette. Mindenki érzi a Holnapot. Sokezer ember. Felcsuldó zokogás mindenütt. Aztán mama csöndi. Mindenki a papra figyel: „Amgyal volt, nem közénk való . . . az Úr adta — most visszavette... Bocsánatot kérek tisztelendő Atyám, de én vétót mondok: Isten adta, nem tudtunk reá vigyázni . . . visszavette! . . . Megindul a diszmenet. Hosszú az mit atemetőig. S mégis — jajt— de korán állt meg a gyászkocsi. Jaj — de nagyon gyorsan tűnt el a drága koporsó. A földben. Az elmúlásban. — Még egy rögöt. Egy utolsót. S most viszsza. Vissza a városba, a zajba, az életbe. De valami kiesett a telkemből. , Sötéten tátongó űr. maradt utána. (Budapest, március 1.) A frankügy politikai részének állandóan újabb hullámai vannak. A legérdekesebb Rakovszky Iván belügyminiszter nyilatkozata, aki a nemzetgyűlés folyosóján tájékoztatta az érdeklődőket az ügy bűnügyi és politikai állása felől. A belügyminiszter ezeket mondotta: A legnagyobb bűncselekmény. — Amint a frankbizottság jelentéséből kiviláglik, privát tájékozódásból érdeklődtem mindenkinél, akibről feltehető volt, hogy felvilágosításokat tó adni. Az így nyert tájékozódáskonzekvenciáit természetesen a nyomozás során a legteljesebb mértékben érvényesítettem. A pótnyomozás legújabb eseményeiről nem nyilatkozhatom, mert hiszem a nyomozási kiegészítések az ügyészség kívánságára történtek. A rendőrség csak végrehajtó közegként szerepelt. Arra sem felelhetek most, hogy a pótnyomozás mikor fejeződik be, mert állandóan felmerülhetnek újabb momentumok az ügyészségi vizsgálat során is, amelyek a vizsgálat kiegészítését teszik szükségessé. Remélem azonban, hogy most már rövidesen pontot tehetünk az ügy mögé, amelyhez fogható nagyarányú bűncselekmény a magyar kriminalisztikában még nem fordtult elő. .. v A vádtanácsi tárgyalás. A büntetőtörvényszék vádtanácsához most érkezett meg Zadravetz István tábori püspök védőjének, dr. Dánér Bélának a vádirat ellen bejelentett kifogása. Ezzel végleg le is záródott a kifogásolás határideje le is dr. Sztrubay Dezső vádtanácsi elnök azonnal intézkedett a kifogási tárgyalás kitűzése iránt. A vádtanács három napon, március 12., 13. és 14-én tárgyalja az ügyeit Mivel huszonhat terheltje van az ügynek és közel harminc védőügyvéd is szerepel az ügyben, a kifogási tárgyalás három napot vesz igénybe és a nagy esküdtszékiteremben fog lefolyni A vádtanács ülése zárt és azon a terhelteken, a védőiken, valamint az ügyészség képviselőjén kívül senki sem tehet jelen. Teleki nyilatkozik: Gróf Teleki Pál, akiit az utóbbi napokban sok támadás és vád ért, most a Magyar Távirati Iroda útján nyilatkozik, a nyilatkozatában a többek között a következőket mondja: — A hozzám több oldalról intézett kérdések folytán szükségesnek tartom kijelenteni, hogy az ellenem egyes lapok hasábjain hajszaszerűen megindított támadásokra ujságnyilatkozatokkal nem reflektálok. Amit a frankügyről tudtam, azt az illetékes fórumok előtt elmondtam. A rágalmazásokkal szemben pedig törvényes lépésekkel fogok élni. 1. A hatóságok tudtával. Conchant budapesti francia követ ma délben megjelent gróf Bethlen István miniszterelnöknél, akivel hosszasabban tanácskozott. A francia követ látogatását az Új Nemzedék azzal a hírrel hozza kapcsolatba, amely szerint Briand francia miniszterelnök bizonyos felvilágosításokat kért a magyar kormánytól, mielőtt még Leon Blum szocialista képviselőnek a francia kamarában elhangzott interpellációjára válaszolna. A magyar nemzetgyűlésen Farkas István szociáldemokrata éle tmuvwwvmmmm-- iHHI IIiailllllll—IBim IIIII sen támadta a kormányt, kifogásolta, hogy titkolódzott és igyekezett az ügyet eltussolni s a parlamenti bizottság működését is korlátozta. Farkas István azt állítja, hogy a frankhamisítás a hatóságok tudtával és hozzájárulásával történt. Szenzáció készül. Schnitze Artur berlini vallomásainak jegyzőkönyvei megérkeztek a budapesti rendőrségre s ezek alapján ismételten szükségessé vált, hogy főképert technikai kérdésekről Gerőt, Spannringot, Varghát és Parraghot kihallgassák és szembesítsék. A többszöri kihallgatások és szembesítések azonban eredménytelenek maradtak. Megbízhatónak látszó helyről olyan hírek terjedtek el a főkapitányságon, hogy a frankügyben újabb szenzácóik várhatók. A híresztelések szerint a kormány egyes tagjai is bizalmas tanácskozást folytattak előkelő személyiségekkel kapcsolatosan. A várt szenzáció azonban egyelőre elmaradt. Új szenzációkat várnak a frantbotrányban. A magyar kriminalisztikában ehhez fogható bűncselekmény még nem fordult elő — mondja Rakovszky belügyminiszter. — Farkas István vádol, Teleki Pál védekezik. új harcok az Ácsev. részvényeiért. Az államkincstár követeli az 56000 részvény lefoglalását. — Az aradi törvényszék március 8-án mond ítéletet. (Saját tudósítónktól.)" Rendkívül érdekes per került ma az aradi törvényszék , harmadik szekciója elé. Többízben beszámoltunk arról a harcról, amelyet a román állam folytat az AcseV-részvények birtoklásáért. A jóvátételi bizottság tudvalevőleg a maga részére lefoglalt 56000 AcseV. részvényt, amely német állampolgárok tulajdonát képezte. Ezeket a részvényeket Párisscam elárverezték , egy belga vasúttársaság vásárolta meg 80 millió lejnek megfelelő értékért. A román kincstár ezzel szemben azt vitatja, hogy a jóvátételi bizottságnak nem állott jogában lefoglalni ezeket a részvényeket, mivel a békeszerződés a német állampolgárok eme részvényeit Romániának juttatja. Az elmúlt évben aztán a pénzügyminisztérium előterjesztést tett az aradi törvényszéknek, rendeljen el zárlatot ezekre a részvényekre. Az AcseV annak idején felebbezést jelentett be s Simionescu Constantin a törvényszék akkori elnöke nem is adott helyt a pénzügyminisztérium keresetének. Ma tujból foglalkozott ezzel az üggyel az aradi törvényszék. A bíróság tagjai dr. Fikker Károly és Omstein Árpád táblabírák, az ügyész Mandru Miklós, az állam képviseletében Bucurestiből Ötujjasat pénzügyminisztériumi ügyvéd és Moldoveanu bucuresti-i államügyvéd jelentek meg, míg a belga vasúttársaságot dr. Istekutz István aradi ügyvéd képviselte. Az államügyvédek hosszú beszédben fejtették ki, hogy ezekre a részvényekre csakis a román államnak van joga. Ezeket csak a román állam foglalhatja le, s a jóvátételi bizottság nem avatkozhat be a román állam jogaiba. A bizottság ténykedése sérti az államot s a suverén román államot nem lehet alárendelni a jóvátétel bizottságnak. Szerintük az sem fontos, hogy a részvények nincsenek itt, a lefogytalást azért ki lehet mondani. Mivel pedig a jóvátétel bizottságnak nem volt joga eladni a részvényeket, így a vétel semmisnek tekintendő. Dr. Issekutz István ezzel szemben ugyancsak a békeszerződésre hivatkozott, amely kimondja egy másik pontjában, hogy a német állampolgárok részvényeit a jóvátétel bizottság lefoglalhatja, eladhatja. Ennek következtében a vétel szabályszerű volt s igy azt nem is lehet semmisnek deklarálni. Különben sem lehet bemutatóra szóló részvényeket elvben lefoglalni, csak akkor, ha azok birtokban vannak. A részvények nem szólnak névre s igy nem állapítható meg, hogy mely részvények lefoglalását kéri a román állam. Az előterjesztés erre vonatkozó része homályos , s ennek alapján nem lehet lefoglalást kérni. A bíróság hosszas tanácskozás után kimondotta, hogy március 8-án hétfőn hirdeti ki az ítéletet. Aradi jogászkörökben feszült érdeklődéssel várják az aradi bíróság döntését Az erdélyi piaristák jubileuma Clujról jelentik. A kolozsvári piarista rend május 22. és 23-án ünnepli meg fennállásának 150-ik évfordulóját, amely alkalomból a rend Kolozsváron élő volt növendékei országos ünnepséget készítenek elő. A kolozsvári piarista gimnázium valamennyi életben levő növendéke a pünkösdi ünnepekre Kolozsvárra jönnek, hogy a piarista nevelők előtt vallási és nemzeti különbség nélkül hálájukat kiifejezzék. Az ünnepség pünkösd szombatján egy iskolai ünnepéllyel kezdődik. Másnap a matiné lesz a Magyar Színházban, majd délután diszközgyűlés. A jubileummal kapcsolatban György Lajos szerkesztésében „Véndiákalmanach“ jelenik meg.