Aradi Közlöny, 1926. október (41. évfolyam, 221-247. szám)

1926-10-01 / 221. szám

Arad^JCXXXI. évf. 221, s^am_ Bgyss példány ára 5 de], TdfSgjlgJi X-Új Szerkesztőségi Arad, Acser.-palota. Kiadóhivatal: Aradi Nyomda Vállalat, Bulev. Regele Ferdinand 4/22 (József főherceg-ut) Sürgönyeim: Közlöny, Arad« Telefonszám: Szerkesztőség és kiadóhivatal 151. Megjelenik naponta reggel. Aradi POLITIKAI -ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. * Főszerkesztő : STAUBER JÓZSEF.. * «V*. •T«13«86« 1. Péntek. ....................................................■■■.....■■■»■»■ .fr ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN Egész évre 5£ 060 Lgj Fél évre ... _ 48C Le( Negyedévre ... 240 Lej Havonta ... .. ^80 Lej Hirdetések díjszabás szeriit Egyes szám ára 5 lej, vasárnap 6 lej. Bucurest?? en 50 hanlvat ‘5 W. Harmen felajánlotta lemondását a Mialpak Őfelsége még nem döntött a külügyminiszter bejelentése fölött. A román—olasz szerződésnek nincsenek titkos klauzulái. (Bucureşti, szeptember 30) Averescu kormányelnök tegnap este a néppártban határozottan megcáfolta azokat a tendenciózus híreket, mintha az olasz—román barátsági szerződésnek titkos klauzulái is lennének. A miniszterelnök egyben azon reményének adott kifejezést, hogy a szerződés ratifikálásának sima lefolyását az ellenzék nem fogja meggátolni. A Cuvântul jelentése szerint Mitilineu külügyminiszter, aki csak a napokban, érkezett haza külföldi útjáról, tegnap magánkihallgatáson jelent meg a király előtt. Mitilineu Románia népszövetségi képviseletéről és a genfi román delegáció eredményeiről tett jelentést az uralkodónak. Politikai körökben azonban még azt is tudni vélik, hogy az audiencia alkalmával az olasz szerződés ügye és ezzel kapcsolatban Mitilineu esetleges távozása is szóba került. Hir szerint Mitilineu felajánlotta Őfelségének távozását, amelyre azonban akirály nem adott választ. Az ellenzéki sajtó igen hevesen támadja Jorgát tegnap tett fúzió-ellenes nyilatkozatáért. A Cuvântul megállapítja, hogy a végrehajtóbizottságoknak jogukban állott javaslatot tenni a fúzióra. A nemzeti párt egyébként ma hivatalos kommünikét adott ki, amelyben a két párt kongresszusának napját véglegesen október 10-ére tűzte ki. ♦♦♦♦♦♦♦» Groza Péter erdélyi miniszter lett (Cluj, szeptember 30.) Groza Péter miniszter tegnap Kolozsvárra érkezett. Groza eddig tárcanél-kelb miniszter volt, de most hivatalosan megkapta az erdélyi miniszteri tárcát. Groza tegnap három óra Hosszat tárgyalt mogával és másfél órát Bucsan államtitkárral az erdélyi problémákról. Groza e tárgyalásokról a következő Nyilatkozatot tette: — Erdélyi ember vagyok sziv.Veslésekkel és azon leszek, hogy Erdély és a Bánság gazdasági és kulturális kívánságainak eleget tegyek. A parlament legközelebbtöbb olyan törvényjavaslatot fog megszavazni, amelyek az erdélyi problémákat lesznek hivatva megoldani. Széles körökben keltett nagy a felsztűnést az Aradi Közlöny cikk- SV sorozata, amelyet Zanardi-Landi grófnénak a bécsi udvarnagyi hivatalhoz, később a polgári bírósághoz benyújtott beadványa kapcsán közöltünk. A rendkívül érdekes beadványban a grófnő tudvalevőleg azt állítja, hogy Erzsébetnek, Ausztria,Magyarország császárnéjának és királynéjának házasságon kívüli édes gyermeke. Bécsi politikai és társadalmi körökben ma úgyszólván egyébről se beszélnek, mint erről a különös és meglepetésszerűen ható históriáról. Az ügy nyilvánosságrahozatalának már meg is vánn a visszhangja, ment a „Neues Wiener Journal“, a legtekintélyesebb osztrák lapok egyike ma éles támadást intéz a grófné ellen és rémregénynek nevezi a grófné elbeszélését. Nem foglalunk állást se a grófné, se a lap igaza mellett, vagy ellene, hanem — pár napra megszakítva cikksorozatunk közlését — alább adjuk a bécsi lap támadó szellemű cikkének első részét, míg Zanardi-Llandi grófné beadványának leközlését később folytatni fogjuk. ,,Beszennyezték Erzsébet királyné emlékét.“ A bécsi lap azt hangoztatja, hogy Erzsébet emlékezete olyan magasan szakrullátlanul áll, hogy egy szélhámosnő kalandos kijelentéseivel nem szabad beszenynyezni azt. A már az örökkévalóságba elköltözött felséges asszony ellen intézett különös és érthetetlen rágalmazás mindenkiben csak megbotránkozást kelthet. Megállapítja a Journal is, hogy tizenöt esztendővel ezelőttt beadták ugyan az udvarnagyi hivatalhoz egy ilyen szellemű beadványt, amelyben a bizonyítékok egész sorára való hivatkozással kérték egy Londoniban élő hölgy származásának igazolását, akinek egy serdülő leánykája van és ez a leányka rendkívül hasonlít, a néhai királynéhoz.■ A lap megszólaltatja ebben a kérdésben a bécsi társaságok egy igen előkelő tagját, hogy derítsen világosságot a most még nagyon homályosan álló ügybe, mielőtt, még az egész világi sajtó visszhangoznék tőle. Ez az előkelő bécsi személyiség annál is hivatottab erre, mert annak idején maga is foglalkozott az ügygyel. A nevezett a következőket mondja : Zanardi grófnő első szereplése. — Még 1912-bm történt, hogy egy kora reggelen az álmomból vert fel a telefon csengőit. Egy régi párisi barátom, Henri de Noussanne jelentkezett fa apparátusnál és bejelentette, hogy egy rendkívül érdekes ,s különös ügyben óhajt vele érintkezésbe lépni. Párisi barátom természetesen egy bécsi telefonállomásról hívott fel és arra kért, hogy a korai órák dacára álljak rendelkezésére. Néhány perc múlva már nálam is volt és elmondotta, hogy egyenesen azért jött Párisból Bécsibe, mert egy fényképet kell megmutatnia, amely összefüggésben áll azzal a történettel, amellyel kapcsolatban tanácsot kíván tőlem kérni. Elő is vette a fényképet és a fénykép — Erzsébeti királynét ábrázolta. Aranyszőke hala karakterisztikus .A toronyfrizurában és a képen egy aláírás:Marie d'Autriche." Noussanne azonban kijelentette, hogy a kép nem a néhai Erzsébetek hanem a leányát ábrázolja. — Nevetséges — mondottam a barátomnak dacára annak, hogy a fényképen látott hasonlatosság valósággal megdöbbentett. — Erzsébetnek három leánya volt: Valéria, Gizella és Zsófia s mindhánosat ismertem hogyan néznek ki, de egyikük sem hasonlított az anyjukra. Ki hát akkor az a Marie d'Autriche? — Hogy ki? — kérdezte a barátom és egészen természetes hangon folytatta, — hát Erzsébetnek házasságon kívül született gyermeke, akinek egészen különös és hallatlanul érdekes, kalandos története van. Francia barátom ezután kijelentette, hogy neki ében elég pénzébe került ennek az ügynek megszerzése. Én valósággal megdöbbentem. Noussanne, akkor a legnagyobb párisi lapnak, a „Le Journal“-nak volt a kiadója és kezében tartotta Erzsébet állítólagos törvénytelen gyermekének történetét azzal, hogy azt le is fogja közölni lapjában, amiből világraszóló botrány lett volna. Mindenek előtt azt hangsúlyoztam barátom előtt, hogy közönségre.» Seiszkiktín^ .. . lehet szó, amely a lapnak is árthat, ha leközli, mert az egész világsajtó foglalkozik majd vele, de azért arra kértem, hogy beszéljen el mindent, amit a dologról tud. Világbotránnyá nőtt Zanardi grófnő leleplezése A „Neues Wiener Journal** szélhámosnak minősíti Erzsébet királyné állítólagos leányát — Rémregény, vagy igaz történet? — Egy beavatott személyiség világosságot bánt a titokzatos ügyre. Csehszlovákia elnökválasztás előtt. Habsburg-föderációt akart 1918-ban a cseh agrárpárt elnöke. Leleplezik Kramatz politikai múltját. (Prága, szeptember 30.) A csehszlovákiai politikai életet mindinkább az elnökválaszásra folyó előkészületek dominálják. Az elnökválasztáson, előreláthatóan Massaryk, a csehszlovák köztársaság mostani elnöke és Kramarz, a cseh agrárpárt elnöke kerülnek egymással szembe és természetes, hogy ebből az alkalomul a ké ellenpárt máris megkezdte a személyi harcot az ellenjelölttel szemben. Ennek a Harcnak egyik etapját jelenti az a leleplezés, amelyet a „Nasa Revoluce“ című prágai lap hoz nyilvánosságra Kramarz politikai múltjáról. Az említett lap szenzációs okmányokat közöl a régi császári s királyi külügyminisztérium levéltárából, amelyekből azt bizonyítja, hogy 1918 október 28-án, tehát a cseh önálló állam megalakításának napján dr. Kramarz és hívei a Habsburgokat nem akarták detronizálni, hanem dunai konföderációt akartak létesíteni Habsburg vezetés alatt. A lap közli Mootlong genfi oszták-magyar vezérkonzulnak 1918 október 28-án Andrássy, Gyulához intézett táviratát, amelyben közli, hogy a csehszlovák forradalmárok egy része a monarchia megújítását nem utasítja, vissza. Ezeknek a köröknek a véleménye szerint a csehszlovák állam föderációt létesítene a többi állammal, mégpedig a Habsburgok vezetése alatt. Ebben a föderációban Csehszlovákia kapná a vezető szerepet, azonban a németekkel szemben is bizonyos koncessziókat kellene adni, hogy őket az új viszonyokkal megbékítsék. A lap közli Vaux báró osztrákmagyar követnek Andrássy Gyulához 1918 október 28-án intézett táviratát is, amely szerint Stanek cseh képviselő neki kijelentette, hogy a csehszlovák köztársaság hujlamos fönnállása lebenden és csakis király fönhatósága alatt lehet az államot egy új Ausztria keretében kiépíteni. Vaux báró távirata közli azt is, hogy Kramarz nincs jó viszonyban Massarykkal, aki nagy idealista és aki Wilson segítségével szeretné terveit megvalósítani. Stanek képviselő Vaux báró előtt azt a reményét fejezte ki, hogy végül Kramarz tervei fognak győzelemre jutni.