Aradi Közlöny, 1927. május (42. évfolyam, 96-119. szám)

1927-05-01 / 96. szám

Arad, XXXXII. évf. 96-ik szám Egyes példáj­­ára 5­­#) ,aserMJ , 1#) 1927 május 1. Vasárnap. Szerkesztőség: Arad, Acsev.-palota. Kiadóhivatal: Aradi Nyomda Vállalat, Bulev.­­Regele Ferdinand 4/22 József főherceg-ut.) Sürgönyeim: Közlöny, Arad. T­elefonszám: Szerkesztőség és kiadóhivatal 151. Megjelenik naponta reggel­ Aradi Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP.­­ Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. * ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN Egész évre ... ... 960 L« Fél évre ................. 4«) L« Negyed évre ... ... 240 Le Havonta ... ... ... 80 Le Hirdetések díjszabás szerin Egyes szám ára 5 lej, vasárnap 6 lej.’ Bucurestiben 53 banívai job*! Az elnémult Munka. Május elsején a munka ünnepét üti a vi­lág. Ezen a napon leteszik szerszámaikat a dolgozóik, milliói és friss tavaszi kedvvel tódul­nak ki a városok poros kő­rendet­egeiből a zöld­ire öltözött ligetekbe. A műhelyek robotosai, az irodák munkásai, a bérkaszárnyák elkénysze­redett lakói ünnepi hangulatban mennek május elsején a Természet templomába, amelynek kupolája ma­ga a ragyogó tavaszi égbolt, dí­szei, csodái, oltárai a zsenge faszőnyeg, a zöld pompában megifju­ló fák és a fényes napsugár. A kő­kalickák fojtott levegőjéből kiszabadult tömegek szép, stílusos és nemzetköziségeiben impozáns ünneppé avatták május első napját és Románia dolgozói is résztvesznek a Munka tavaszi ünnepén. A mi ünnepünk fényét azonban elhomá­lyosítják és ürömmel keserítik a munkanélkü­liek sötét és hallgatag tömegei. Ezek a töme­gek nem ünnepelnek május elsején. Mit is ke­resnének a munkanélküliek a diadalmas Munka örömünnepén? A nyomorúság elsárgítja arcu­kon az élet piros színét, a gond sötét vonala­kat ráncol a homlokukra és az éhség keserű gondolatokat hajszol a fejükben. Nem, ezek a tömegek nincsenek ünnepi hangulatban május elsején és ha ezeket látjuk, a mi lelkünkben­ is halkabbra csitul, az ujjongó hozsanna, a mi szívünkben is lassúbb lesz a vér lendülése, a mi elménket is kikezdi a kétség. Olyan ez a sötét és szenvedő tömeg, mint maga az Ünnep­rontás. A munkanélküliek fekete serege a Munka impozáns ünnepén — munkát vár, be­tevő falatra les..." Jó! tudjuk, hogy Romániában a már évek óta tartó gazdasági válság állította meg a gé­pek egy részét és tette ezzel munkanélküliekké a dolgozni akaró munkások ezreit. A gazdasá­gi válság kényszerí­tette a munkaadókat arra, hogy általános üzemredukciót vigyenek ke­resztül és­ mindenütt­ leépítsenek. A munkanél­küliség közvetlen okozója tehát az a sokat hangoztatott­ és sokat megszenvedett gazdasá­gi válság, amely száraz közgazdasági kifejezést , mérhetetlen bajt, nyomorúságot és szomorúságot jelent osztálykülönbség nél­kül az ország egész lakosságára. Azt a szo­morúan híres „gazdasági válságot“ kell tehát a kormánynak, minden rendelkezésére álló eszközzel megszüntetni és ezzel megszűnne egyúttal az egyre fenyegtőbb méreteket öltő munkanélküliség is. Meg kell keresni a válság okait és nem is kell ahhoz valami különös zse­nialitás, hogy azt meg is találják. A gazdasági politikában van a hiba, amely mesterséges eszközökkel akadályozza a termelést és ki­csinyes szempontok szerint végzi a javak el­osztását. Ilyen gazdag országot, mint Romá­nia, csak a hibás gazdasági politika juttathatja Válságos helyzetbe és mindenki, aki szívén vi­seli ennek a szép országnak a sorsát, a kor­mánytól várja a gyors és alapos segítségeit. A Munka magasztos ünnepén a munka­­nélküliek sötét tömege néma vádlóként köve­téül az igazságot, a munka és kenyér szent jo­gát. Figyeljenek fel azok, akiket Isten kegyel­me és a nép bizalma az ország kormányrúdjá­­hoz állított. Vessék latba minden erejüket, akaratukat és tervszerű, komoly küzdelemben pusztítsák el a gazdasági válság hétfejű sár­kányát. Az a nap lesz igazán a Munka ünnepe, amelyen munkát és ezzel kenyeret tudnak ad­ni a munkanélküliek kezébe! S­ Román—magyar—jugoszláv konferencia Timisoarán. A kormány értekezletre hívta meg Magyarországot és Jugoszláviát a függő kérdések rendezésére, egyházi és iskolai kérdéseket, úgy a szerb, mint a román területen, aztán szorosabb kap­csolatot akarnak gazdasági tekintetben létesí­teni a két ország közt. Magyarországgal szemben először a volt nyugdíjasok ügyét fogják rendezni, akik jelen­leg Erdélyben és a Bánságban élnek, de Ma­gyarország nyugdíjstátusába tartoznak. Az­után az irattárak kérdését rendezik és esetleg szóba kerülnek különféle külpolitikai kérdé­sek is. Az ügy fontosságára való tekintettel Mi­­tilineu külügyminiszter hétfőn a sajtó kép­viselői előtt erről a kérdésről expozét fog mondani. Jugoszláviával rendezni fogják az összes (Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósítójának távirata.) A kormány jegyzéket intézett Ma­gyarországhoz és Jugoszláviához, melyben felhívja a két kormányt, hogy tartsanak közös konferenciát Timisoarán és ezen rendezzék mindazon függő kérdéseket, melyek a három ország között fennállanak. A jegyzékre először a jugoszláv kormány válaszolt és a legbarátságosabb hangon fe­jezte ki azon óhaját, hogy szintén kívánja a függő kérdések rendezését. A magyar kor­mány válasza tegnap érkezett meg, amely szintén helyesli a konferencia eszméjét és ja­vaslatba hozott helyét. A konferencia idő­pontját később állapítják meg. ¡♦. Mit tartalmaz a konkordátum Rendelkezések a római katolikus egyház vagyonáról és iskoláiról. — Megszűnnek a kegyúri jogok. — Az egyháznak joga van elemi és polgári iskolák fenntartására. . ' . ' ‘ * * •• . -Jt* ki • .» .... . . . . ( l ■ . . • (Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósítójá­nak távirata.) Az Universal figyelemreméltó cikket ír a­ a konkordátumról, ismertetvén annak alapelveit. Az Universal megállapítja, hogy az erre vonatkozó adatokat előbb tudta megsze­rezni a katolikus köröktől, mint a hivatalos té­nyezőktől. A konkordátum — írja a lap — elsősorban körvonalazza, hogy minden rítus szerinti katolikus vallást egész Románia területén szabadon gyako­rolhatják a hívők. Ezt követi a három katolikus rítus szerinti — a római katolikus, a görög katolikus és az ör­mény — fekezeteik székhelyeinek kijelölése. A római katolikusé Bucurestiben, a görög ka­tolikusé Balázsfalván, az örményé Szamosul­­vánon. E szerint az Universul biztosra veszi, hogy a romániai római katolikusok egyházi feje Cisar érsek lesz. A szentszék, a püspökök, a lelkészek és a nép közötti érintkezés egyházi ügyekben a legszabadabb lesz. A püspökségek vezetőinek és az örmény rítus fejének román áll­ampolgároknak kell lenni, kivéve olyan ese­teket, amelyekre nézve a szentszék s a kor­mány külön megegyezik. A püspö­kök teljes szabadságo­t fognak él­vezni egyházi hivatásuk kifejtésében s püspök­ségük irányításában. Élvezni fogják mindama jogokat, amelyek magas állásukat megilletik és felhatalmazást kapnak arra, hogy híveiknek missziójuknak megfelelően egyházi és erkölcsi tanácsokkal szolgáljanak. A püspököknek jo­gában áll új egyházközségeket és fiókegyhá­zakat létesíteni. A román állampolgársággal rendelkező lelkészek kinevezése a püspökök ki­zárólagos joga. Az egyházak és annak tagjai olyan segélyben részesülnek, mely nem lehet ki­sebb az uralkodó vallásnak kiutalt segé­lyénél.Az állam elismeri a római katolikus agyteázak jogi személyiségét. A római katolikus egyház­nak úgynevezett szent vagyona lesz, mely a jelenleg a püspökségek,­­kanonokok, lelkészek s teológiai szemináriumok birtokában levő ro­mán járadékpapirorcból fog állani. Ebből a va­gyonból fogják fenntartani a püspökségeket, a teológiai szemináriumokat, a kanonokokat s a parókiák személyzetét. A szent vagyont a káp­talan kezeli a szentszék által megállapított szabályzat alapján. Ugyancsak ez a káptalan kezeli a katolikus kulturális alapítványokat is. Az iskolák, nevelőintézetek, jótékonysági és kegyintézetek vagyonát a püspöki hatóság kezeli.­ ■ A kegyúri jogok megszűnnek, a kegyúri vagyon — akár az államnak vagy magánosoknak birtokát képezi — kártalanítás nélkül a katolikus egyház birtokába megy át. A szerzetesrendek és kongregációk rendfőnö­­­­keinek román állampolgároknak kell lenniük állandó rom­ániai lakással. Úgy a rendek, mint a kongregációk­ jogi személyek. A­­rendiek jö­vedelmét az adományozók ak­a­ratához képest az ország határain belül kell felhasználni. Ki­vételt amaz összegek képeznek, amelyek a szentszék központi jótékonysági irodája ré­szére valók. Új rendek és kongregációk bár­mi­kor alakulhatnak Romániában. A római katolikus egyháznak joga van elemi és középiskolákat létesíteni a saját költségén. Ezek felett azonban a felügyeleti jogot a köz­oktatásügyi miniszter gyakorolja. Az állami és magániskolákban, hol a kato­likus növendékek vannak többségben, a vallásoktatás a tanulók anyanyelvén tör­ténik. Az Universul vég­ül megjegyzi, ezek a kotoko­r­­dátumnak legutóbb megállapított főbb rendel­kezései, amelyek miatt Qoldis kultuszminiszter Rómába utazott. Iduran­k mai száma 12 oldal.

Next