Aradi Közlöny, 1927. május (42. évfolyam, 96-119. szám)
1927-05-01 / 96. szám
* Krikm of trmrr ........................__________ mammsamz* mmm» wm»*MBMlManMHM9QMMaAttMhtEMHt Pacha püspöki esküje. A pápai nuncius szenteli püspökké az apostoli kormányzót. (Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósítójának távirata.) Pacha Ágoston lebedói címzetes püspök, a Csanádi egyházmegye apostoli kormányzója, tegnap délelőtt Bucurestiben Dolci Angelo nuncius kezeibe letette a püspöki esküt. Az eskütétel fényes egyházi ünnepség keretében folyt le a Strada General Berthelot-n levő római katolikus székesegyházban. Jelen voltak az összes bucuresti-i római katolikus papok. Úgy a biboroi, mint Pacha püspök teljes egyházi díszben vettek részt a szertartáson. Először ünnepélyes istentisztelet volt, majd Doici bíboros felolvasta az eskümintát, melyet Pacha püspök hangosan utána mondott. Pacha Ágoston megkérte Doici bíborost, hogy vegyen részt a május 15-iki timisoarai beiktatáson, amit Doici meg is ígért. Biztos forrásból jelenthetjük, mint végső megállapítást, hogy a timisoarai székesegyházban Dobci bíboros szenteli fel Pacha püspököt, két más püspök, Beik Imre oradeai (nagyváradi) és Niculescu lugoji gör. kat. püspök segédletével. Pacha püspök különben tegnap este elutazott Bucurestiből. Tisztelgő látogatásokat tervezett a kormány tagjainál, de mert a miniszterek nagy része nincs a fővárosban, e látogatások elmaradtak. Rablógyilkos-üldözés utcákon, háztetőkön, kerítéseken át "A timisoarai rendőrség rémregénybe illő hajsza után elfogott egy szökött rabot, akiben az aninai gyárigazgató gyilkosát gyanúsítják. (Saját tudósítónktól.) Tegnap este rendkívül izgalmas, véres rablógyilkos-üldözés folyt le Timisoara, a Gyárváros utcáin, amelynek eredményekép siikerült a rendőrségnek több órai hajsza után kézrekerítenie Muntean János többszörös rablógyilkost a híres Mantu-féle rablóbanda egyik vezérét, az aninai bányaigazgató gyilkosát. A nagy hajszának előzményei a következők. Guta Todor, a gyárvárosi rendőrség főnöke, a Hendrich-féle aninai gyilkosság kipattanásánál — ismerve az ottani vidék lakosságát — mindjárt arra gondolt, hogy az aninai gyilkosságot is a Mantu-féle rablóbanda tagjai követték el. Két rendőrségi besúgó Gutu megbízásából érintkezésbe lépett a banda egyes embereivel és mikor csütörtök éjjel az orsovai vonatban Timisoara felé utaztak, kártyajáték közben melléjük telepedett egy vad tekintetű férfi. Csakhamar az is játszani kezdett. A két besúgó megrögzött gonosztevőnek adta ki magát, mire az idegen, aki nem volt más, mint Muntean János, a hírhedt rablógyilkos, elmondotta, hogy ő volt az aninai gyilkosság egyik végrehajtója. A besúgók behozták Munteant Timisoarára és ott előállttatták magukat Munteannal együtt a rendőrségre, azonban az előállító rendőr helytelen eljárása következtében, mindhármukat szabadon eresztették, mire Muntean gyanút fogva, megszökött két társától. A besúgók jelentették az esetet a gyárvárosi rendőrségein Gutu Todornak, akinek intézkedésére a gyárvárosi állomáson lefogták Munteanut, aki ép utazni készült. Bevitték a rendőrségre, ahol Costescu titkár alkarta kihallgatni. A rablógyilkos azonban tőrt rántott elő s megsebesítve a titkárt, kiugrott az ablakon és futni kezdett éj hajsza kezdődött. Muntean a rendőrséggel szembe levő házba futott és mikor az udvart elzáró falon keresztül mászott, a rendőrök utánalőttek, de helyette az egyik üldöző rendőrőrmestert találták el, aki halálos sebet kapott. Erre kezdődött meg az igazi üldözés. Muntean háztetőkön, utcákon, átjáró házakon, kerítéseken át menekült, utána a lövöldöző detektívek és rendőrök. Aki csak útjába akadt, azt hangosan figyelmeztette, hogy ne merészeljen hozzányúlni, mert leszúrja. Végre az Uri-ucca egyik házának pincéjében ráakadtak a kimerült banditára, aki megadta magát és a rendőrségen bevallotta, hogy életfogytiglani fegyházra volt ítélve, de a targu venai sóbányákból megszökött. Az aninai szereplést azonban erősen taltolta :chargo Muntean négy gimnáziumot végzett és ugyanult meg magyarul és szerbi®. Háboru alatt emerkedett meg Mantuval, aki szakaszvezető élt és háború után közösen megalakították a trés Mantu-féle rablóbandát. Manfort állítólag ő ölte meg és ugyancsak ő gyilkolta meg és rabolta ki Bucurestiben. Cair francia kót. Ezért ítélték életfogytiglani fegyházra. Miunteant ma átszállították a timisoarai ügyészség fogházába. Kifizették Arad megye régi adósságait. A belügyminiszter likvidálja a megyéknek a magyar rezsimből fennmaradt adósságait. (Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósítójának távirata.) A belügyminisztérium a Banque de Belge pour Etranger bucuresti-i fiókjánál a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank számlájára ma 1.428.000 lejt fizetett be Arad, Bihar- és Temes megyék, továbbá Salonta, Topolna és Nadlac községek magya rezsim alatti adósságai fejében, amelyekkel a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak tartoztak. A belügyminiszter egyúttal megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a bucovinai és erdélyi megyék összes tartozásai is likvidálhatók legyenek. Halálharang egy minorita rendház fölött. Wild Endre dr. nyilatkozata a szilágysomlyói gimnázium és rendház pusztulásáról. (Arad, április 30). A szilágysomlyói minorita rendház fölött megkondult a halálharang s a szerzetesek, tanárok szerteszéledtek a világba. Ketten maradtak csak ott, a 70 éves Mahalcsik Bonó, aki egy külvárosi parasztházban húzta meg magát és Kőhalmi Mihály, a gimnázium volt igazgatója. Kőhalmi most levelet intézett az erdélyrészi minorita rendfőnökséghez Aradra, amelyben megható szavakkal kéri, hogy hagyják meg kettőjüket Szilágysomlyón, az ősi fészek helyén. A levelet most kapta meg az aradi rendfőnökség és ezzel kapcsolatosan kérdést intéztünk Wild Endre dr.-hoz, az aradi rendfőnökség jelenlegi vezetőjéhez, aki elbeszélésével élesen világított rá arra a szomorú bomlási folyamatra, amelybe kisebbségi egyházaink és intézményeink kerültek az uj helyzetben. — Szilágysomlyón — kezdte Wild Endre vdr. — a háború előtt szép s egyre fejlődő gimnáziuma volt a rendnek. A háború folyamán a rend a saját költségén hatalmas, kétemeletes palotát építtetett a gimnázium számára s azt a modern pedagógia minden eszközével felszerelte. Imperiumváltozáskor megjelent az épületben a prefektus, a polgármester és a szigurancafőnök, akik kijelentették, hogy tekintettel arra, hogy a magyar állam segélyt folyósított az építkezéshez, az intézményt államinak nyilvánítják és átveszik a román állam tulajdonába. A tanárok még egy ceruzát sem vihettek magukkal. Hiába volt minden tiltakozás, kérvényezés, az iskolát elvették a minoritáktól. A tanári kar a régi épületbe vonult és itt folytatták egy ideig a tanítást, de mivel az intézetet magániskolának deklarálták, tanszerek sem igen voltak, a növendékek csakhamar elszéledtek, úgy a világi, mint a paptanárok a legnagyobb nyomorba kerültek. Sokan asztalosmesterséget tanultak ki, mások cipészek lettek, vagy földművesek, ismét mások pedig repatriáltak. Szellőmunkát végzett a Maharcsik után kinevezett Kőhalmi Mihály igazgató is, aki elkeseredésében cikket írt a helyi lapban. A cikk miatt a tanügyi főhatóság megfosztotta állásától és ezzel a szilágysomlyói magyar gimnázium sorsa véglegesen megpecsételődött. A szerzetesek közül csak Mahalcsik és Kőhalmi maradtak a városban. Az agrárreform betetőzte a pusztulást. A rendnek 106 holdas birtokát kisajátították és a két szerzetes teljesen kifosztva nyomorgott. Kőhalmi privátszorgalomból tíz holdas szöllőt szerzett magának, melyet maga műveit meg. 1925. év augusztusában az erdélyi rendtartomány inspiriálására Romániába jött Orich Alfonso római generális. Körútján Szilágysomlyóra érkezve, megdöbbenve látta a pusztulást és miután az ott levő két rendtag már sem papi, sem tanári hivatást nem gyakorolhatott és a rendház létalapjában megrendült. Rómába visszatérve, a generális kieszközölte a legfelsőbb pápai kongregációnál a szilágysomlyói rendház bezárását, annál is inkább, mert hiszen sem iskolája, sem temploma sincs már, mindössze egy kis rozoga kápolna a kertben. A két tag erre áthelyezést kapott más házakba, az épületet pedig több évre bérbeadták abban a reményben, hogy talán sikerül még az idők folyamán a tanítást folytatni. A hetven éves Mahalcsik Bono, aki életének legnagyobb részét Szilágysomlyón töltötte, nem akart megválni a várostól és noha bármely rendházban nyugalmasan és kényelmesen elhelyezkedhetett volna, inkább kiköltözött saját kis parasztkunyhójába, ahol keservesen tengeti öreg napjait. Kőhalmi igazgató a bérbeadási szerződések megkötése s a rendház szellőjének gondozása miatt marad Szilágysomlyón, de mivel a legutóbbi napokban a rendház összes ingóságait értékesítették, nemsokára ő is elfoglalja új állomáshelyét. A parasztkunyhóban nyomorgó, lokálpatrióta Mahalcsik szerzetes pedig bármikor otthagyhatja remeteéletét és beköltözhet az aradi minorita rendházba. Aradi orvos Lélszázados misenna Leitner Ernő dr. ötvenesztendős orvosi működése. (Arad, április 30.) Az aradi orvostársadalom körében meleg ünneplésre készülnek. Most ünnepli meg dr. Leitner Ernő közszeretetben álló aradi orvos 50 esztendős jubileumát, amelynek alkalmával kartársai lelkes ünneplést készítenek elő számára. Dr. Leitner Ernő neve valóságos fogalom Aradon. Egyike a legképzettebb aradi gyermekgyógyászoknak. Magánélete csöndes, elvonult volt mindig, sohasem kereste a feltűnést, az ünnepeltetést és most, amikor félszázados jubileumát ünnepli, most is hallgatott róla és csak néhány hozzá közelálló személy tudta, hogy immáron fél évszázada annak, hogy dr. Leitner Ernő megkezdte a legszebb hivatás gyakorlását: az emberi fájdalmak enyhítését, a kisgyermekek, a jövő generációjának gyógyítását. Az akkori kisgyermekek, akiket egykoron kezelt, ma már felnőttek, sőt idős emberek, de még mindig rajongó szeretettel beszélnek dr. Leitner Ernőről, aki lelkes apostola hivatásának. Dr. Leitner Ernő 1877-ben jött Aradra, ahol mint az aradmegyei közkórház orvosa kezdte meg működését. Később városi kerületi orvos lett, majd amikor megismerték nagy tudását, mind magasabb állásokba került. A gyermekmenhely igazgató-főorvosa lett és tiszteletbeli városi főorvos, Aradváros előkelő társadalmának kedvelt orvosa. A háború első éveiben teljesen magánpraxisának adta magát. Dr. Leitner Ernő ma 76 esztendős, munkában gazdag múlt áll mögötte és Arad város társadalmának tisztelete övezi körül fehér, ősz fejét. Az ünneplés, amelyet Arad aranydiplomás orvosa számára előkészítenek, talán még ma is titok előtte, az is lehet, hogy ki akar majd térni minden nyilvános ünneplés elől, de orvostársai az egyszer rábírják majd, hogy fél évszázada nehéz, komoly munkával háta mögött álljon előre, hogy mindenki tudomásul vehesse: ilyennek kell lennie az igaz orvosnak, a vészes halálangyal leküzdőjének, akinek kezében emberi életek és emberi sorsok fekszenek. — Az aradi minorita kulturház felszentelése. Az aradi minorita-rend által épített pompás kulturház belső festése és diszítő munkái májusban befejezést nyernek, ugyannyira, hogy a nagyszerű épület felszentelését és ünnepélyes megnyitását június 5-ikére tűzték ki. A pünkösdkor lezajló többnapos ünnepség rendezési munkáját száztagú hölgybizottság végzi, mely május 5-én délután 6 órakor tartja első megbeszélését a kultúrház kistermében.