Aradi Közlöny, 1927. november (42. évfolyam, 243-266. szám)
1927-11-01 / 243. szám
Közös fiú 1927 november 1. Az izraelita vallás aradi reformátorai« Az aradi szakadárok már 1848-ban meg akarták reformálni a héber rítusokat. „A zsidóknak közeledni kell a többi magyar hitfelekezetekhez.“ (Arad, október 31.) Az egyik budapesti lap abból az alkalomból, hogy Krisztushivő izraelita szekta alakult Budapesten, érdekes aradi vonatkozású cikket közöl. Kuriózumként megemlíti a lap, hogy 1848-ban volt már egy olyan mozgalom, amely modernebbé akarta tenni az izraelita vallást. Ezzel kapcsolatosan a következőket írja: 1848. április 24-én alakult meg az az új aradi izraelita hitközség, amelyik kimondta, hogy a „zsidóknak meg kell szüntetni azt a vádat, mintha vallási szertartásaikban elkülönítenék magukat a többi magyar hitfelekezetektől.“ Az aradi reformátorok, vagy szakadárok kimondották akkor: 1. „A szabbath (szombat) nyugnapi intézménye megszüntetendő és vasárnapra teendő az, hogy a zsidók érintkezési viszonyukra a magyar különböző vallású státuspolgárokkal összhangzásba hozhatók legyenek.“ 2. „A fennálló célszerűtlen éttörvények, amelyek más vallásúakkal szemben való elkülönzést jelentenek és a társasviszonyokra is gátlók, megszüntetendők.“ 3. „A zsidó ünnepek lehetőségesen a keresztény hitfelekezetek ünnepnapjain ülendők meg, hiszen ezek úgyis csak emlékeztetési jelleget viselnek s a bizonytalanná vált időszámolás miatt megbízhatatlan időalapúak. A félünnepek és böjtök jelentéktelenebbjei pedig eltörtenek.“ 4. „Az isteni tisztelet élő nyelven szerkesztett imákkal, külső jelruhák nélkül és fedetlen fővel gyakoroltassék.“ 5. „Minthogy vallási alapelvül csupán a tízparancsolat, mint istentől Mózesnek tett kijelentés szolgálhat, minden további parancsolatok és vallási szertartások jelesül átvizsgálandók.“ Voltak más határozatok is, így a circumcizió megszüntetése és egyebek, amelyeket unalmas lenne ma már felemlíteni is. Ez az aradi mozgalom a negyvennyolcadiki radikális világban visszhangra talált és emellett nyilatkozott a pesti izr. „magyarító“ egylet is, amelynek sasuccai helyiségében tartott gyűlésén Engländer Ármin, Boscovits Manó és Pontzer Ábrahám voltak a vezérszónokai ... A szabadságharc bukása azonban elsöpörte a mozgalomnak az emlékét is. Aradi kereskedők a spekulatörvény ellen. A Kereskedők Testülete memorandumban fordul a kormányhoz és társegyesületekhez. A lemondott Faragó Rezső helyébe Domán Sándort választották elnökké. (Arad, október 31.) Az Aradi Kereskedelmi Testület vasárnap délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését a kereskedelmi és iparkamara nagytermében. A közgyűlés a város kereskedőinek a legnagyobb érdeklődése mellett folyt le és a felszólalások során felszínre kerültek mindazok a súlyos gazdasági hibák, amelyek tragikus válságba sodorták Románia kereskedőit.A közgyűlést a Kereskedelmi Testület alelnöke, Deutsch Andor nyitotta meg és bejeletnti, hogy Faragó Rezső, az Aradi Általános Takarékpénztár vezérigazgatója levelet intézett a Kereskedelmi Testülethez, amelyben nagy elfoglaltságára való hivatkozással lemondott az elnöki tisztségéről. A közgyűlés egyhangúlag köszönetet szavazott Faragó Rezsőnek az elnöki székben végzett önfeláldozó munkájáért és elhatározta, hogy a gyűlés után küldöttségileg keresi fel a lemondott elnököt. Dr Szöllősi Zsigmond a Kereskedelmi Testület főügyésze emelkedett ezután szólásra. Beszámolt az elmúlt évről és kimutatta, hogy semmiféle könnyítést nem hozott a kereskedőknek és a testület sem mutathatott fel eredményt. A gazdasági krízis fokozódik, amíg évekkel ezelőtt csak nagy pénzekért lehetett helyiséget kapni, addig ma üresen állanak az üzlethelyiségek, mert a gazdasági viszonyok olyanok, hogy nem mernek új vállalkozásba fogni, a régi kereskedők pedig egymás után csukják be üzleteiket. — A kereskedők katasztrófája legfőképen a spekulatörvény, amely ellen esztendők óta hiába küzdenek — mondotta Szölősi, — majd a gyűlés nagy helyeslése közben kritizálja a kereskedőket ért vexaturákat. Közli, hogy a spekulatörvényt nem törlik el, sőt tervibe vették, hogy még súlyosabb rendszabályt, a bárcarendszert léptetik életbe. A bárcarendszerrel akarják a fokozatos ellenőrzést bevezetni. Indítványozza, hogy keressék meg az összes kereskedelmi testületeket, a Sfatul bucureştii központját, hogy együttesen lépjenek fel a kereskedelmet tönkretevő intézkedések ellen. Megemlékezik Keppich Zsigmondról, aki a napokban ünnepelte hetvenedik születésnapját és ötvenedik esztendejét annak, hogy a város kereskedelmi életében tevékeny részt vesz. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a kandidáló bizottság jelentése alapján megejtették a választást és egyhangúlag a következőket választották meg: Elnök: Domán Sándor, társelnök: Deutsch Andor, elnöki tanács: Adler Andor, dr. Baross Lajos, Erdős Pál, Faragó Rezső, Hegyi Albert, Jelinek József és Kerpes Izsó; pénztáros: Berger Albert; az alapok gondnoka: Kléin Sándor; ellenőr: Székely Mihály; számvizsgáló bizottság elnöke: Bársony Andor; tagok: Kramer Sándor, Dürr Kocsárd, Schwarz Manó; választmányi tagok: Angele Mátyás, Ring János, Burza Kornél, Engel Gyula, Grünwald Samu, Hadlász Dezső, Halpern Miksa, Hegyi György, Holländer Emil, Hanzu Nesztor, Hirschfeld Mór, Eichner Ákos, Kneffer Lajos, Kornis Ödön, Kornis Márton, Klein Miksa, Lisszem Sándor, Lusztig Pál, Lusztig Dezső, Meer Ármin, Münz Márton, Oravetz Miklós, Pintéa János, Popovics Mihály, Schaffer Henrik, Stefn György, Szabó Miklós, Szenes Henrik, dr. Reusz Miklós, Berger Mór, Németh István, Schwarz Gusztáv, Nemes Jenő, Holländer Alfréd, Salgó B. Béla, Sándor Artur, Szimányi Izsó, Kürth József, Flamm Miksa, Sohmann Emil. Az egyhangú és lelkes választás után Deutsch Andor meleg szavakkal üdvözölte az új elnököt, Domán Sándort, mire az új elnök kifejtette, hogy programmot nem adhat, mert a testületnek csak arra kell szorítkoznia, hogy a kereskedelem ellen intézett támadásokat kivédje és a helyzetet javítsa. Kijelenti, hogy ezt a célt teljes odaadással fogja szolgálni. Megköszönte a közgyűlés bizalmát és igyekszik azt ki is érdemelni. A közgyűlés ezután határozati javaslatot fogadott el, amely szerint sürgősen érinkezésbe lési a testület,a Sfatul bucureşti-i központjával és az összes társegyesületekkel, valamint az illetékes minisztériummal, hogy a kereskedelmet sújtó intézkedéseket, főleg a spekulatörvényt vonják vissza. Kimondották, hogy az aradi vámnál és postánál történő hibáknak sürgős kiküszöbölését követelik. A közgyűlést Domán Sándor elnök bizakodó szavai zárták be. A gyűlés után a testület tagjai felkeresték Faragó Rezső vezérigazgatót és meleg szavakkal mondottak köszönetet a testület érdekében folytatott eredményes munkásságáért. Fel akarták gyújtani a Kludsky-cirkuszt Aradon. Ezsy nézőtéri botrányból kifolyólag egy elmebeteg munkás éjjel gyújtogatásra készült. Órákig száguldozott a mentőkocsi a dühöngő őrülttel, amíg el tudták helyezni. (Arcul, október 31.) A Kludsky-cirkusz zenekara vidám indulót játszott, a porondon a bohócok űzték nevettető játékaikat, amikor anézőtérre egy munkásruhás, tétovaszemű ember surrant be. Leült az egyik fenntartott helyre és onnan élvezte az előadást. Amikor a jegyrevízió jött, felfedezték, hogy a munkásruhás embernek csak karzati jegye van és felszólították, üljön a helyére. — Kérem, én onnan nem látok semmit. Hatvan lejt fizettem a helyért és nem megyek vissza — kiáltozott — és semmiáron sem akart visszamenni, majd amikor az előhívott rendőr kivezette a lármázót a cirkuszból, fenyegetően mondotta: — Várjanak csak, felgyújtom még én ezt a cirkuszt. Azok pedig, akik ismerték azt az embert, szánalommal mondották, hogy nem kell törődni vele, bolond szegény... Az éj csendjében egy árny suhan ... Az előadásnak vége lett, a közönség nagy tömegekben hagyta el a cirkuszt, ahol a személyzet rendet csinált és készült az éjszakai pihenésre. Csakhamar csend borult a környékre, a cirkusz, atlétáival, clownjaival, oroszlánjai és tigriseivel együtt pihenni tért, hogy holnap újból friss erővel szórakoztassák a közönséget. Mindenütt az lett a csend és nyugalom, amikor egy árny suhant át a téren. Odaosont a cirkuszihoz és a ponyváknál tett-vett, anélkül, hogy észrevették volna. Már javában dolgozott titokzatos célja elérésére, amikor a rendőrőrszem észrevette a gyanús alakot és figyelni kezdte. Csakhamar megdöbbenéssel látta, hogy a megfigyelt épen arra készül, hogy felgyújtsa a cirkuszt Gyorsan előugrott rejtekéből, megragadta a gyújtogatót és sípolt egyik társának, akinek átadta azzal, hogy vigye az állomást rendőrségre. Ellenállás nélkül haladt a delikvens a rendőr kíséretében a vasúti állomásra. Itt kihallgatták, de vallomása igen zavaros volt. Annyit sikerült tőle megtudni, hogy Tóth Ferencnek hívják és hogy munkás, többet azonban nem mondott. Érthetetlen szavakat mormolt a fogai között, de egyébként nyugodtan maradt egész éjszaka. Csak ma reggel, amikor a központi rendőrségre akarták bevinni, dühöngeni kezdett és teljes erővel kitört rajta az őrület, úgy, hogy a rendőrök csak nagy erővel tudták féken tartani. Mentőautózás a dühöngő őrülttel. Ma reggel azután elhívták a mentőket, hogy szállítsák az őrült Tóth Ferencet a kórházba. A mentőautó el is jött, azonban a kórházban nem akarták felvenni, arra hivatkozva, hogy a hatóság igazolása nélkül nem vehetik át. És ezzel megkezdődött a cirkusz, amely cirkuszabb volt, mint az, amelyet szegény Tóth Ferenc fel akart gyújtani. Egyik hivatalból a másikba, egyik orvostól a másikig kocsikázott a mentőautó a fogcsikorgató, dühöngő őrülttel, egészen a déli órákig, amikor végre az egyik hatósági orvos megvizsgálta az őrültet és igazolványt állított ki, amelynek birtokában az aradi közkórházban felvették Tóth Ferencet. Az őrült egyelőre az aradi közkórházban maradt és a napokban elszállítják Jimbolra (Zsombolyára), ahol az ottani tébolydába helyezik el Tóth Ferencet, aki gyújtogató lett, mert nem engedték meg neki, hogy elsőrendű helyről nézze végig a cirkuszi előadást... ______________________(m. r.) EJ UCHNYEM Volgai hajósok dala. Örökszép orosz dal, poetikus magyar szöveggel, 36.—lej. :: Mindenütt kapható. 4715 Megtalálták Dzsingisz kán sírját, Londonból jelentik. A Sydnay Express jelentése szerint Koslov orosz egyetemi tanár húsz évi kutatás után a Gobi sivatagban, Karakoto város közelében felfedezte a tatárok hírhedt kánjának, Dzsingiszkán sírját. A khán ezüst koporsóban fekszik bebalzsamozva, mellette 78 királyi koronát találtak. A koronákat a legyőzött fejedelmektől zsákmányolta. Azonkívül nagymennyiségű ékszer és drágaság fekszik a sírban, olyan értékben, amely túlhaladja aTutankhamen-lelet értékét.