Aradi Közlöny, 1928. április (43. évfolyam, 76-97. szám)

1928-04-01 / 76. szám

M­T-°) Arad, XLIIL évi 76-ik szám. Egyes példány­­a 6 lej, vasáru­­s lej. 1928 április 1. Vasárnap Szerkesztőség Arad, Aesertpalota. Kiadóhivatal: Aradi Nyomda Vállalat. Bulev. Regele Ferdinand 4/22 (József főherceg­ ny.) Sürgönyeim: Közlöny, Arad. Telefonszám: Szerkesztőség és kiadóhivatal 151. Megjelenik naponta reggel. Audi Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP, ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKÉN Egész évre . ... 1080 Lej Fél évre ...........­540 Lej Negyed évre ... ... 270 Lej Havonta .......... ... 90 Lej Hirdetések díjszabás szerint Egyes szám ára 5 lej, vasárnap 6 lej. Bucurestiben 50 bánival több Béke felé. Az ármaxim­álás ikertestvére a rekvirá­­ltásaiak és mindkettő a rendkívüli helyzet szülte kivételes intézkedés, amely a háborús és for­radalmas világban szükségesnek és elkerülhe­tetlennek látszott. Az ármaximálás tullajd­on­­képen defenzív intézkedés volt az árdrágítók­ és spekulánsok ellen, akik szomorú emlékezetű figurái maradtak a véres és zavaros időknek. Már csaknem tíz esztendeje annak, hogy a fegyverek elnémultak, de az áruhiénák offen­­zívája tovább tartott és a közönség ellátása érdekében a hatóságok mindezideig fenn­tar­tották Romániában az ármaximálást, amely főleg a hús, péksütemény és a vendéglői árak szabályozására­ irányult. A gazdasági konszolidáció kétségtelen je­le, hogy legutóbb Cluj (Kolozsvár), tegnap pe­dig Timisoara (Temesvári városi tanácsa kí­sérletet tett a maximálás ideiglenes megszün­tetésére. Erdély két legnagyobb városának tanácsa elhatározta, hogy a maximális árakat egy hónapi időtartam­ra próbaképen felfüg­geszti. Érdekes kísérlet ez, amely egyúttal a gazdasági konszolidáció próbaköve is lesz. Most fog kiderülni, a békebeli állapotok visz­­szatér­­ek-e már annyira, hogy a maximálás alól kivont cikkek árait egyedül a kereslet-kí­nálat törvényei szabályozzák. Ha ezt az ered­ményt sikerül elérni, úgy ez nemcsak a nagy­közönség érdekei szempontjából megnyug­tató, hanem örvendetes azért is, mert ez fé­nyesen dokumentálná a viszonyok konszolidá­cióját és azt a körülményt, hogy immár a ki­vételes intézkedések fentartása feleslegessé vált ebben az ország­ban. Timisoara és­­ Cluj iparosai, kereskedői most nagy jelentőségű vizsga előtt állanak. Régóta hangoztatják már, hogy az ármaximá­­lás felesleges és csak káros hatással van az árak kedvező kialakulására. Most aztán az egyhónapi próbaidő alatt módjukban lesz ezt a felfogást igazolni és szemléltető példát nyúj­tani az ország többi városainak, hogyan lehet maximálás nélkül is létezni. Mert ha az egy­hónapi próbaidő alatt valóban a kereslet és kínálat szabályai érvényesülnének, úgy az árak fokozatos esésére lehetne számítani, ha azonban az egyes foglalkozási ágak, értjük ezalatt a mészárosokat, pékeket és vendéglő­söket, kartellbe tömörülnének azzal a célzat­tal, hogy a jelenlegi árakat fentartsák, vagy azokat még magasabbra emelhessék, úgy az áramaximálás felfüggesztése nem érte el kitű­zött célját. Szomorú helyzetkép volna ez a béke tizedik évében közállapotainkról, amely még mindig erőszakos intézkedésekre szorul. Bármennyire követésre méltó is a timi­­soarai és cluji városi tanácsok kezdeménye­zése, mégis kérdésesnek látszik, hogy az egy­havi próbaidő alatt kialakul-e az a szabad verseny, amelyből az árak csökkenését és a jelenlegi helyzet javulását várják. Mert való­színű, hogy az érdekeltek minden lehetőt el fognak követni, hogy a próbaidő alatt olyan helyzetet teremtsenek, amely a hatóságok és a közönség várakozását teljes mértékben ki­elégíti. De hogy a próbaidő leteltével nem építik-e ki az egészségtelen kartel­rendszert, arra nézve csak az lenne garancia, ha a maxi­málás felfüggesztése ne meghatározott idő­tartamra történjék, hanem mindaddig, amíg annak gyakorlati értéke a közönség szempont­jából megállapítható. %-ao­­p /Lapunk mai szám­a 12 oldal* m. Az új lakástörvény a kamara előtt. (Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósítójá­nak távirata.) A kamara mai ülésén Borcea kijelenti, hogy Brudariun­ak, a lakbérleti tör­vényhez történt felszólalása csak egyéni néze­tet fejez ki, nem pedig a parasztpárt állás­pontját. Brudariu kéri, hogy a Bánátban ope­ratársulatot szervezzenek. Lupu dr. javasolja, hogy a kamara vasárnap is tartson ülést. A ház ehhez hozzájárul. Franasovici törvény­ja­vaslatot nyújt be, amely szerint Vlaicu aviati­kus édesanyja ötezer lej havi kegydíjat kap, Popovics Aurél özvegye pedig tízezer lejt Ezután folytatják a lakástörvény vitáját. Ca­­sastiu sajnálja, hogy több képviselő pártját fogta a háztulajdonosoknak. Hangsúlyozza az építkezés fontosságát. Jenesen a kivételes ál­lapot megszüntetését­­követeli és kéri, hogy a miniszter ne befolyásolta­ssa ma­gát a támadá­soktól. Demetrescu a javaslat enyhítését kéri a lakók érdekében. Felmentették Reinitz Jakabot Az oradeai ítélőtábla érdekes ítélete.— Az ügyész is megnyugodott a felmentésben. — A közönség lelkesen tüntetett a bíróság és Reinitz mellett. (Az Aradi Közlöny oradeai tu­dósí­tójának t­e­l­e­fo­n j­e­len t­é­s­e.) A nagyváradi ítélőtábla kétnapos tárgyalás után, ma délben egy órakor hirdette ki Téle­tet a gyilkossággal vádolt Reinitz Jakab bűn­ügyében. A mai tárgyalást délelőtt tíz órakor nyitotta meg Gheorgescu Valcea elnök, majd Smonca György dr. tartotta meg kétórás védő­beszédét, amelyben­ rámutatott arra, hogy a tanúivallomásot: ellentmondást tartalmaznak, mert a tanúk egy része vörös, másik része pe­dig fekete szakáiknak mondotta Rozmarin gyilkosát. Hangsúlyozza, hogy Reinitzet egy ízben már életfogytiglani fegyházra ítélték, tehát sorsán, a bíróság mostani ítélete már nem­­igen változtathat. Kéri a bíróságot, hogy épen ezért a tárgyi igazság felett ítélkezzék. Sorra veszi ezután a perbeli bizonyítékokat és igyekszik azokat megdönteni. Végül kéri a bíóságot, a való tények mérlegelésével hozza meg ítéletét. Nicht ügyész néhány szóban replikázik a védő beszédére és ismételten kéri Reinitz szi­gorú megbüntetését. Az utolsó szó jogán Rei­­nitz szólal fel az ítélet meghozatala előtt,­­le­adja, hogy ellene sem a vizsgálat, sem a tár­gyalás folyamán, egyetlen olyan adat nem merült fel, amely bűnösségét kétségbevonha­­tatlanul igazolná. Tagadja azt is, hogy ismerte volna Rozmarinékat. Hangsúlyozza, hogy az egész ellene emelt vád tisztán anyagi érdeke­ken épült fel. Azt akarják, hogy vagyonának roncsaitól megfosszák feleségét és gyerme­keit. Rozmarin, a lengyel zsidó, fia halálából is üzletet akar csinálni. Reinitz védőbeszéde után a bíróság tizen­két óra után ítélethozatalra­­vonul vissza és rö­vid tanácskozás után, fél egykor hirdeti ki az ítéletet. Őrelsége a király nevében! A nagyváradi Ítélőtábla a büntető törvénykönyv 243-ik sza­kaszának..... Az elnök ekkor félbeszakítja az ítélet fel­olvasását, mert észreveszi, hogy a vád képvi­selője nincsen jelen a teremben. A hallgató­ság jogásztagjai a hivatkozott szakaszból már akkor megállapítják, hogy az ítélet csak fel­mentő lehet. Níciu főügyész megérkezése után Gheorgescu elnök folytatja az ítélet kihirde­tését. ... tehát — ismétli — a nagyváradi királyi ítélőtábla, a B. T. K. 243-ik szakaszának má­sodik bekezdése alapján megsemmisíti a szat­mári törvényszék ítéletét és Reinitz Jakabot, miután a tárgyalás során és az eddigi vizsgá­lat adatai szerint, bűnössége ellen egyetlen tárgyi bizonyíték sem tapasztalható. A királyi Ítélőtábla a vád és következményei alól fel­­ment­. Az Ítélet ezután még kimondja, hogy Rozmár­nék magánjogi igénye tekintetében az Ítélőtábla nem dönt. Az Ítélet felolvasása után Gheorgescu í­­rs ük felszólítja Niciu királyi ügyészt, tegye meg észrevételeit. A főügyész a következő érdekes bejelentést tett: — Tekintettel arra, hogy a további vizs­gálat sem produkálna más bizonyító anyagot, az ítéletben tisztelettel megnyugszom. Simonéii György dr. védő szintén meg­nyugszik a bíróság ítéletében. Reinitz Jakab az ítélet kihirdetése után egykedvűen ül a vádlottak padján, nem érti az i a d­ac­­, amelyet ezután magyar nyelvem tolmácsolnak neki. Egy pillanatra megrendül, majd ájultan esik a fogházőrök karjaiba, akik visszaültetik helyére. A hallgatóság az ítélet kihirdetésekor óriási tapsviharban tör ki, va­lósággal tüntet Reinitz mellett. A nagyrészt vallásos zsidókból álló hallgatóság sírva borul egymás nyakába. Reinitz még mindig nem jut szóhoz. Csak kezével int és a jelzésből az ál­lapí­tható meg, hogy­ előre látta a bíróság fel­mentő ítéletét. Azután lassan erőhöz jut, fel­emelkedik és így szól: — Köszönöm­­önöknek, hogy igazságot tettek. Ezután a közönség kitódul a tárgyaló te­remtől. Körülfogják Reinitzet, akit most már bilincsek nélkül szállítanak vissza az ügyész­ség fogházába. A hallgatóság egy része az igazságügyi palota kapujában megvárta a bí­róság távozó tagjait, akiket lelkesen ünnepel. A tárgyalás végeztével Simonca György dr. védő közölte Reinitzzel, igyekszik kieszközöl­ni, hogy a közelgő húsvéti ünnepet családja ■körében tölthesse el. Amennyiben­ ehhez az igazságügyi fórumok hozzájárulnak. Remi­tzet Szatmárra szállítják. Reinitz könnyes sze­mekkel hallgatja az ügyvéd szavait és a körü­­lötte álló emberek szemei is megtelnek köny­­nyel.

Next