Aradi Közlöny, 1928. április (43. évfolyam, 76-97. szám)

1928-04-01 / 76. szám

2 K­O­Z­Ó­D­NI . 1958 Spiî!»­t. A zsidó szövetség elnöke Mára­­maros kamarai képviselőj­e lesz. Megállapodás szerint csak júnilis elsején vehetné át Juga képviselőtől a mandátumot Fischer József. — Niemerover főrabbi akciója az erdélyi ortodox zsidók ellen. — A főrabbi nyílt ülésen követelte, hogy minden városban és községben csak egy zsidó hitközséget engedélyezzenek. (Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósítójának telefon jelentése.) A nemzeti­ parasztpárt ismeretes határozata, mely szerint a párt parlamenti tagjai nem vesz­­tek többé részt a parlament munkájában, még mindig foglalkoztatja a politikai köröket, ahol a legkülönbözőbb kombinációk keltek szárny­ra. így a liberális Viitorul ma újból kilátásba helyezi, hogy a parlamentnek jogában áll — a választási törvény alapján — a távollevő kép­viselőket megfosztani mandátumától és ezeket a mandátumokat úgy tekinti, mintha tulajdono­saik egyszerűen lemondtak volna róla. A vá­lasztási törvény szerint ebben az esetben a vá­lasztási listán következő képviselőjelöltet illeti a mandátum. Ezzel az érveléssel szemben a nemzeti-parasztpárttal szimpatizáló lapok azt a fogas kérdést teszik fel a kormánynak, hogy mi történik abban az esetben, ha a listán kö­vetkező jelölt szintén távol tartja magát a par­lamenttől. Ebben az esetben a kormány nem­ tehetne egyebet, minthogy sorra behívná a nemzeti­ parasztpárt listáján szereplő jelölteket és egyiket a másik után megfosztaná a mandá­tumától. Ez után pedig csupán az következne, hogy a megüresedett parlamenti állásokra a kormány új választást tűz ki. Nagyon kétséges azonban — írja az említett nemzeti-paraszt­­párti lap — hogy a kormány ezekben a zava­ros belpolitikai helyzetben hajlandó lenne-e több mint nyolcvan kerületben pótválasztást kiírni. Ezzel kapcsolatban egy nagyon érdekes megbeszélésről értesít bennünket bucuresti-i tudósítónk, mely a nemzeti­ parasztpárt helyi­ségeiben folyt le. Ugyanis az utolsó választá­sok előtt az erdélyi zsidó szövetség megálla­podást kötött a nemzeti-parasztpárttal, hogy abban az esetben, ha Máramaros megyében a nemzeti-parasztpárti listán csak a listavezető kerülne be a parlamentbe, akkor a listavezető egy évi parlamenti működés után lemond a lis­tán következő második jelölt javára. A lista­vezető Juga Gábor dr. volt, aki tényleg be is került a parlamentbe és a listán őt dr. Fischer József, a zsidószövetség elnöke követte. A megállapodás szerint — melyet úgy Juga Gá­bor, mint Fischer József, valamint a nemzeti­­parasztpárt erdélyi titkára, Crisan aláírt­a június elsején lemond Juga Gábor mandátumá­ról és helyette Fischer József kerül a parla­­lamentbe. A nemzeti­ parasztpárt parlamenti vissza­vonulása során most Fischer József Bucures­­tibe érkezett és hosszasan tárgyalt a nemzeti parasztpárt vezetőivel. Ezen a megbeszélésen részt vett Juga Gábor is, valamint a párt er­délyi titkára, Crisan. A kiszivárgott hírek sze­rint e megbeszélésen arról volt szó, hogy Juga Gábor nem várja meg a június elsejét, amikor a választások előtt kötött megállapodás szerint úgyis le kell mondania, hanem felhasználja a mostani alkalmat, amikor úgy sem gyakorol­hatja mandátumát, s már most bejelenti a ka­marában a lemondását és ily módon Fischer azonnal mandátumhoz jut. A zsidó szövetség elnökére, a paktum dac­ár­aa nem vonatkozik a nemzeti­ parasztpárt határozata és igy lehetsé­ges, hogy a közeli napokban Fischer József, a zsidó szövetség elnöke mint Máramaros me­­gye zsidó képviselője megjelenh­etik a kamara ülésén. Amitől az erdélyi ortodox zsidók már évek óta tartottak, be is következett. Niem­­rover főrabbi, zsidó szenátor a szenátus nyílt ülésén követelte, mondja ki a szenátus, hogy minden községben csak egy zsidó hitközség működhe­tik. Niemerover szenátusi beszédének ez a ré­sze így hangzott: — A zsidó vallás egyetlen egységet ké­pez, azonban mégis vannak bizonyos finansz­­beli eltérések, így például a regáti spanyol zsidó hitközségek megőrizték függetlenségüket, a többi zsidó ritmikus előrehaladásával szem­ben Erdélyben vannak független ortodox zsi­dóhitközségek. Úgy a­mi, mint az állam érde­kében áll, hogy végre hozzálássunk a zsidó hitközségek organizálásához. Abban az eset­ben, ha nem is történik intézkedés arra nézve, hogy minden községben csupán egy zsidó hit­község létezhessen — kivételt csakis a spanyol zsidók képezhetnek — ki vagyunk téve an­nak, hogy ez a vallás apró részekre fog hulla­ni, szekták fognak képződni s ez olyan követ­kezményekkel járhat, melyek nagyon kelle­metlenek lehetnek az államra nézve is. Niemerover főrabbi szenátusi beszéde kí­nos feltűnést keltett egész Erdélyben, mert ed­digi nyilatkozataiban legalább félig-meddig igyekezett megnyugtatni az erdélyi zsidókat, hogy az UER egységesítési akciója tisztelet­ben fogja tartani az autonóm erdélyi ortodox zsidó hitközségeket, de a szenátusban elhang­zott beszédében már nyíltan hadat üzent az ortodoxoknak és egyedül a spanyol zsidók jo­gait hajlandó respektálni. Ennek is megvan a maga oka. Ugyanis a spanyol zsidók nagy tö­megben élnek Bucur­estiben, mindnyájan nagy pozíciójú, dúsgazdag emberek, akik figyelem­­Évek óta esztemában szenvedő egyének rendis álmukat visszakapják a Radum-kenőcsöt használva, amely rostán eltünteti a viszket­ességet, mel kisérik Niemerover és az UER akcióját... azonban az erdélyi ortodox zsidóknak nincsen Bucurestiben megbízottjuk és míg Erdélyből eljut idáig az ortodox zsidók tiltakozó szava, addig talán már meg is szavazzák Niemero­­ver kívánsága szerint a kultusztörvényt. Ha sikerül Niemerover főrabbinak a terve és a szenátus tényleg kimondja, hogy minden községben — a spanyol zsidókat kivéve *­»• csak egy zsidóhitközség alakulhat és Niemero­ver másik javaslata alapján, úgy az ortodox, mint a neológ zsidóknak egy közös egyházi vezetőjük lesz, ez egyet jelent azzal, hogy néhány év múlva az ortodox zsidóhitközségek megszűnnek. Alkalmunk volt a magyar párt egyik ve­zető tagjával beszélni, aki kijelentette, ő is lát­ja, hogy tényleg súlyos csapás készül az er­délyi ortodox zsidók ellen, azonban mindaddig, míg maguk az ortodox zsidók erre fel nem ké­rik, nem szólalhat fel érdekükben a szená­tusban. Elfogták az aradi állomás vagyonrablóját. Tettenérték, amidőn egy vasúti kocsit feltört. (Arad, március 3.) Jelentette az Aradi Közlöny, hogy az állomáson vakmerő tettesek feltörték és kiosztottak egy áruval teli vag­­yont és többszázezer lej értékű árut loptak el. A betörés ügyében az állomási rendőrség a legerélyesebb nyomozást vezette be és az éj­szaka folyamán érdekes körülményeik között sikerült is a több tagból­ álló betörő banda egyik tagját letartóztatni. A va­gyon kirablása óta az állomási rendőrség, detektívjei a leg­szigorúbb őrizet alatt tartják az Aradra é né­zett vagyonokat. Az éjszaka egyik detektív észrevette, hogy egy gyanús ember sétálgat a holtvágányok­ra tolt vagyonok között. Ész­­revétlenül megfigyelte az illetőt, aki, amikor azt hitte, hogy senki sincs körülötte, hozzáfo­gott a vagyon plombáinak feltöréséhez. A de­tektív kelő időben rajta ütött és a menekülni akaró betörőt letartóztatta. A rendőrségre kí­sérték, hol rövid vallatás után beismerte, hogy, a legutóbbi vagyonrablást társaival együtt ő követte el. A nyomozás tovább folyik a bűn­társaik fzézrekerítésére. Elrendelték Éles Géza szabadlábrahelyezését, de az ügyész felfolyamodást jelentett be. A timisoarai tábla döntéséig nem hajtható végre a vizsgálóbíró szabadlábrahelyezési határozata. (Arad, március 31.) A megbukott aradi Egye­sült Bank részvénytársaság egyik áldozata, Éles Géza dr. ügyében mára érdekes fordulat állott be. Sotirescu vizsgálóbíró Fischer Jenő dr. védő ujadb előterjesztésére a felajánlott 120.000 re­­kaució ellenében Éles Géza dr. szabadlábra­­helyezése mellett döntött és az iratokat sürgős vé­leményezés végett az ügyészségnek tette át. Nicu­­lescu főügyész az aktákat a referens ügyésznek, Mândru Miklósnak osztotta ki, aki még a délelőtt folyamán arról értesítette a vizsgálóbírót, hogy az ügyészség a vizsgálat teljes lefolytatásáig nem járulhat hozzá Éles Géza dr. szabadlábra helyezé­séhez és a vizsgálóbírói határozat ellen felfolya­­modást jelent be a timisoarai táblához. Az­­ügyész­ség nem várt állásfoglalása annál nagyobb meg­lepetést és megdöbbenést keltett, mert a tábla döntésére Éles dr. továbbra is kénytelen elszen­vedni a vizsgálati fogságot. Néhány nappal ezelőtt — mint ismeretes — ugyancsak az ügyészség ellenzése következtében hiúsult meg Éles Géza dr. szabadlábra helyezésé­nek ügye, miután azonban az ügyészségnek akkori indokolása, hogy a vizsgálat még csak kezdő stá­diumban van, ma már nem helytálló, jogászi kö­rökben ugyancsak meglepetést keltett ez a mai nem várt fordulat. A bank másik vizsgálati fogság­ban levő igazgatója, György Ignác is hasonló ké­relemmel fordult a vizsgálóbíróhoz és szabadlábra­­helyezése esetére 50 ezer lej óvadékot ajánlott fel. György Ignác ügyében azonban még egyáltalán nem történt döntés. Betörés történt egy aradi földbirtokosnál. Nem sikerült a Wertheim-kassza feltörése. . A kézipénztár ötezer lejét magukkal vitték a betörők. (Arad, március 31.) Az éjszaka folyamán ismét betörés történt Aradon, Hámory László dr. ismert aradi földbirtokos Strada Eminescu (Deák Ferenc-Ulcca­i 5. számai há­zába hatoltak be a betörők, a­bban a reményben, hogy a házban lévő irodah­e­lyiségekiben­ sikerül feltör­­niök a páncélszekrényt. A betörők valószínű­leg kapuzárás eőtt bújtak el az udvarban és amikor a ház elcsendesedett, ál kulcsé­vál ki­nyitották az iroda ajtaját. Megpróbálták a páncélszekrény felfeszítését, azonban munká­juk eredménytelen maradt. Ezután feltörték az irodában lévő összes szekrényeket és író­asztalokat. Egyik szekrényben, ahol a kézi­­pénztárt őrizték­, ötezer lejt találtak a betörők. Távozásuk után becsukták az ajtókat és bizo­myára reggel, amikor a kaput kinyitották, egy észrevétlen pillanatban megszöktek. A vak­­merő betörésről jelentést tettek az aradi ál­­lam­rendőrségen, ahol megindult a nyomozás. — Megkapták a magyar írók a Baum­­garteni-hagyatékot. Budapestről jelentik. A Baumgarten-hagyaték ügyében ma érdekes fordulat állott be. A járásbíróság a hagyatékot átadta a Baumgarten Ferenc irodalmi alapít­ványnak, miután a hagyatékadó végakarata jogerőre emelkedett. A bíróság Baumgarten­­nek Sas- és Tisza István-uc­ái házait, mint a magyar írók tulajdonát telekkönyvezte és most már csupán Klebelsberg kultuszminiszter alá­írása hiányzik, hogy az ügy teljes befejezést nyer­m.

Next