Aradi Közlöny, 1928. május (43. évfolyam, 98-119. szám)

1928-05-01 / 98. szám

Aradi Közlöny Arad, XLill. évf 98-ik *sAm Sgycs ajenilajaj Ara­d lej, vasárnap , lej. 1928 május 1. Kedd. Szerkesztőség Arad, Actev.-palota. Kiadóhivatal: Aradi Nyomda Vállalat, Bulev. Regele Ferdinand 4/22 (József főherceg­ ut.) Sürgönyeim: Közlöny, Arad. Telefonszám: Szerkesztőség és kiadóhivatal 151. Megjelenik naponta reggel. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. * Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. * ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN Egész évre .. 1080 Lej Fél évre ... ... ... 540 Lej Negyed évre .......... 270 Lej Havonta ... ... ... 90 Lej Hirdetések díjszabás szerint Egyes szám ára 5 tej, vasárnap 6 tej. Bucurestiben 50 bánival több Nagy fénynyel ünnepelték Besszarábia /k *JtrUTá\o ai I­I^oA4 Mihály király is résztvett a chisinaui ünnepsége- Pal V­Htall lljSlMj. ken. — Az aradi ünnep. — Az aradi rendőrpre- U J VUialVLJVU. fektura felhívása. (Az Aradi Közlöny chisinaui tiudósitójá­nak távirata.) Besszarábia egyesülésének ti­­zedik évfordulója alkalmával Ch­isinauban ren­dezett fényes ünnepségen részt vettek Mihály király a régenstanács tagjai, akiket a kor­mány tagjai, a volt miniszterelnökök, valamint az egyesülést kimondó országtanács tagjai fo­gadtak. Részt vettek továbbá az összes polgári hatóságok, harminc tábornok és Besszarábia Falvainak küldöttségei. Az állomáson Ciugu­­reanuu dr. a volt besszarábiai moldvai köz­társaság miniszterelnöke fogadta a régense­­ket, rámutatva a feloldhatatlan egyesülés ki­mondásának felejthetetlen pillanataira, majd biztosította a régenstanácsot Besszarábia ren­díthetetlen hazaszeretetéről. Miron Cristea ■patriarch­ vál­aszbes­zédében üdvözölte az egyesülés jubileumát és kijelentette, hogy Besszarábiai örökre visszakerült az anyaor­szághoz. Ezután a pályaudvar előtt elhelyez­kedett százezer főnyi tömeg zárt menet­­­é­ben felvonult a városba, ahol a székes­­egyházban Te Det­ii volt. Quine metropolita végezte a s­zertartást, a besszarábiai klérus segédletével. Miron Cristea, mint erdélyi származású püspök apellált az összes állam­polgárok egységére az ország konszolidálá­sának befejezése végett. Ezután­­a zsidótem­­p­lomban volt ünnepi istentisztelet az összes hatóságok részvételével. Délelőtt 11 órakor tartotta meg a Sfatul Tari az emlékülését. Elsőnek Inculet beszélt, mint a moldvai köztársaság volt elnöke, az­után Miklós királyi herceg boldogságának adott kifejezést a tízéves jubileum alkalmával. Besszarábia visszatérése az őshazához az ön­rendelkezés és a nemzeti öntudat elvén tör­tént. Maga a szovjetrendszer is­ az ország né­peinek teljes szabadságát proklamálta, hogy szabadon rendelkezzenek sorsuk felől. Remé­nyének adott kifejezést, hogy az oroszok vé­gül is el fogják ismerni Besszarábia végleges egyesülését Romániával, mert az ország min­den lakosságának akarata ez. Miklós herceg beszédét a jelenlevő Mihály király és a ré­­gensek éljenzéssel fogadták. Bratianu Vintila miniszterelnök szerint az évforduló meg­ kell, hogy erősítse a román népet saját értéke felöli meggyőződésében. Erre a népre nagy szerep vár a jövőben. Biz­tosítanunk kell minden állampolgárnak — folytatta­— fajra és vallásra való tekintet nélkül a fejlődés teljességét a román nemzeti állam keretein belül. A gazdasági, pénzügyi és kulturális konszolidáció fogja a tartomá­nyok boldogságát is megvalósítani, nem az autonómia, hanem a jól megszervezett de­centralizáció, amely az állam közéletének szemmeltartásával működik. Ezt a program­­mot diktálta Romániának az egyesülés óta le­folyt 10 év minden tapasztalata. Nicolaescu a szenátus elnöke hódolattal emlékezett meg Ferdinand királyról, az egyesülés egyik megalkotójáról. Reményét fejezi ki, hogy Mi­hály király uralkodása alatt befejeződik a konszolidáció munkája. Saveanu" kama­rai elnök Besszarábia múltjáról­­ beszél, amely példát nyújt mindannyiunknak.. Ave­résen tábornoki meggyőződését fejezi ki az ország jövője iránt. Mihali Tivadar, Cluj pol­gármestere Erdély nevében üdvözölte Bessz­­arábiát a jubileum alkalmából. Végül Nistor szólalt fel Bucovina nevében. A díszgyű­lés után leleplezték Stefani cel Mare hatalmas ércszobrát. A leleplezésen Scarisoreanu tá­bornok a hadsereg nevében beszélt, majd Buzdugan régens mutatott rá a román törté­nelem dicső napjaira. Ezután katonai dísz­szemle következett, amelynek során Chisinau helyőrségének összes csapatai elvonultak a régenstanács előtt. A díszmenetet Besszará­bia összes falvainak delegátusai, az iskolák növendékei és a megjelentek óriási tömege zárta be. Végül díszebéd volt, amelyen Mik­lós királyi herceg ült az asztalfőn. Bratianu Vintila miniszterelnök tartotta a toasztot, majd a volt országtanács többi tagjai beszél­tek. Az ünnepség minden részletében nagy lel­kesedéssel­ folyt le és mindenütt a legteljesebb rend uralkodott. Ünnepélyes külsőségek között tartották meg Aradon is a besszarábiai egyesülési ün­nepséget. Délelőtt 11 órakor a Catedralei (Tököli) téren, a görög keleti kated­rális előtt ünnepi istentisztelet volt, amelyet dr. Com­sa Gergely püspök pontifikált fényes pa­pi segédlettel. A katonai parancsnokság ré­széről Heinrich ezredes és Georgescu Péter, vezérkari ezredes, a megye részéről dr. Lá­zár Ágoston alispán és Budai János prefek­tusi titkár, a város részéről Teodorescu Con­stanta permanensbizottsági tag ezenkívül a hatóságok többi feje, valamint Filoth Zamfir ren­dőrprefektus, Ciorascu Tache sziguranca­­főnök, a tisztikar és az összes köztisztvise­lők vettek részt az ünnepi misén. Az istentisz­telet után Turic Caius lelkész tartott beszédet a nap jelentőségéről, majd a helyőrség eldefi­­lirozott a megjelent előkelőségek előtt. Ezzel kapcsolatosan írjuk meg, hogy az aradi rendőrprefektúra hivatalos formában fel­hívja Arad város polgárságát arra, hogy a ha­tóságoknak a nemzeti lobogó kitűzésére vo­natkozó utasításait szigorúan tartsák be, to­vábbá a megfakult és színevesztett lobogókat cseréljék ki, nemkülönben pedig a szokásos méretű zászlókat használjanak. A rendőrpre­­fektúra ugyanis megállapította, hogy egyesek vagy egyáltalában nem tettek eleget a kiadott utasításnak, vagy pedig megfakult, illetve al­kalmi kelmékből hevenyében összeállított lo­bogókat tűztek ki. A legközelebbi alkalommal, május 10-én, a rendőrség szigorúan ellenőrizni fogja, hogy a lakosság eleget tesz-e ezen fel­­fu­­tásnak s súlyos büntetést ró ki azokra, akik negligálják a hatósági rendelkezéseket. Május 10-én, az egyesülés napján, az összes házakat és üzlethelyiségeket kifogástalan lobogókkal kell ellátni. Elmaradt az arad m­egyei tanács megalakulása. Elkésve érkezett kinevezések, — Május 1. és 12. között hívják össze az alakuló ülést. (Arad, április 30.) Nagy érdeklődéssel vár­ták Aradon és a megyében a megyei tanács mára kitűzött alakuló ülését. Az ülés ez­onban elmaradt, mert a minisztérium nem küldötte ,le idejében a hivatalból­ tanácstagok kinevezé­sét, ami csak ma érkezett meg az aradi pre­­fektúrára és érdekes, hogy a belügyminiszté­riumban is csak április 28-án adták fel ezeket a kinevezéseket, holott a gyűlésen már a ki­nevezett tagoknak részt kellett volna venniük. A miniszteri rendelet szerint Arad megye ta­nácsába a város részéről dr. Angel István pol­gármestert, a szakiskolák részéről Balteanu Constantin igazgatót, az egészségügyi m­inisz­­térium delegáltjaként dr. Brudean Athanáz megyei főorvost, az állategészségügyi minisz­térium megbízottjaként Márta Gyöngy megyei főállato­rvo­st nevezték ki. A földművelésügyi minisztérium képviseletében Piso János erdé­szeti vezérfel­ügyelőt és Stoicescu Constantin agrártanácsost, a pénzügyminisztérium nevé­ben Nicoleanu Amilcar pénzügyigazgatót ne­vezték ki, ezenkívül pedig Hahn Alajos fo­­lyammérnökségi tanácsos, dr. Miclosi Emil és Mairovitz Márton kerültek be kinevezett ta­gokként a tanácsba. Miclosi dr. mint a Mező­­gazdasági Kamara, Mairovitz mint a Keres­kedelmi és Iparkamara delegáltja szerepel. A megyei alakuló tanácsülés kérdésében Petrutin Áron megyei főjegyző ma táviratilag értesítette a belügyminisztériumot arról, hogy a kinevezések későn érkeztek­ meg és ezért kéri a minisztériumot, hogy május 1. és 12-ike közötti időszakban tűzzön ki­­újabb terminust az alakuló ülés megtartására. A francia pótválasztásokon is Poincaré győzött. A kommunisták rendőrséggel­ súlyos letörése. — Véres verekedés . (Az Aradi Közlöny párisi tudó­sí­t­ó­j­á­n­a­k t­á­v­irat­a.) A világszerte nagy érdeklődéssel várt francia választások immár végleg befejeződtek, vasárnap lezajlottak a pótválasztások is. A párisi belügyminisztérium hivatalos jelentése szerint Franciaország­­112 kerületéből 611-nek az eredménye ismeretes és ezek szerint a pótválasztások m­andátum­­elosztódása a következő­: a jobboldaliak 15, demokrata republikánusok 145, baloldali re­publikánusok 106, radikális jobboldaliak 55, radikálisok 123, republikánus szocialisták 47, szociáldemokraták 101, kommunisták 14, szo­cialista kommunisták 2, autonóm­isták (eddig egy sem volt) 3. A kommunisták a választási eredmények kihirdetésénél zajos tüntetéseket rendezték, amelyek akkor, amikor a kom­munisták újabb bukását jelentették, véres ve­rekedéssé fajultak. Számos helyen összevere­kedtek a rendőrökkel. Két rendőr életveszé­lyesen megsebesült. Több letartóztatás tör­tént. La.Dunl«' «>­»4»«»*» 12 oldala

Next