Aradi Közlöny, 1928. október (43. évfolyam, 221-246. szám)

1928-10-02 / 221. szám

/y­­T-K­i4 Arad, XLIII. évi 221-ik szám. Szerkesztőségi Arad, Resev.-palota. Kiadóhivatal: Aradi Nyomda Vállalat Bujev. Regele Ferdinand 4/22 (József főherceg­ ut.) Stirgie-Aoim Kielony, Aradi Telefonszám. Szerkesztőség és kiadóhivatal 151. Meg­elenik naponta reggel Egyes példány ára 5 le], vasártnap 6 le]. 1928. október 2. Kedd. Közlöny politikai- és közgazdasági napilap. * Főszerkesztő: STAUB­ER JÓZSEF. * ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN Egész évre ... Fél évre ... ... Negyed évre _ Havonta ... _ ... 1080 Le _ 54C L e ... .270 Le _. 90 Le Hirdetések díjszabás szerin Egyes szám ára 5 lej, vasárnap 6 lej. Bucurestiben 50 bánival több Románi­a gazdasági helyzete Rubinstein Bruno, a bucuresti-i Banca Chrissoveloni h. vezérigazgatója igen érdekes cikket írt az egyik előkelő bécsi lapba Románia gazdasági és pénz­ügyi problémájáról. Az alapos hozzáér­tésre valló cikket alább közöljük. Azok más tárgyalások, amelyek most Né­metország és Románia között folynak a kül­földi kölcsön megszerzésének támogatására, ismét az európai érdeklődés homlokterébe ál­lították Romániát. Köztudomású tény, hogy a békekötés következtében Románia régi terü­letének háromszorosára növekedett és a kor­mányoknak nem volt könnyű dolguk, hogy az új ország igazgatását és védelmét meg­szervezzék. Az évek hosszú során végre sike­rült az ország békeszerető lakosságának se­gítségével a legnagyobb nehézségeket leküz­deni Ma. 10 évvel a békekötés után gazdasági téren is egészségesebb a helyzet, mint eleinte volt amikor az új tartományok kereskedelme­­és iparának nacionalizálása terén sok túlka­pás fordult elő, ami csak félreértésekhez veze­tett. Ma ritáfr­dmult az a korszak, amikor a minden áron való nacional­izálás érvényesült és olyanok kerültek a vezető állásokba, akik azt képtelenek voltak betölteni, mert naciona­lista mi­voltukon kívül megfelelő képzettség­gel nem rendelkeztek. Ép ezért most már, noha nagy a­ tőkehiány, ipari téren bizonyos javulás mutatkozik. Románia igen gazdag állam, sokkal gaz­dagabb, semmint általában hiszik. Oroszor­szág után Romániának vannak a legnagyobb­­petroleumtelepei Európában. Ezenkívül Ro­mánia egyike a fában leggazdagabb orszá­goknak, amelynek új tartományaiban nagy szén- és érctelepek vannak, de mindenekfö­­lött klasszikus földje ez az ország a földmi­­velésnek és a gabonakivitelnek. Hiányzik azonban a forgótőke, amely ma egyedül ké­pes arra, hogy az ipart, kereskedelmet és a mezőgazdaságot felélénkítse és a teljes ki­fejlődésre képessé tegye. A nacionalizmus olyan törvényeket alkotott, amelyek a külföl­di­­tőkét, amit pedig a leggazdagabb országok is igénybe vettek a háború után gazdasági helyzetük feljavítására, távoltartották az or­szágtól, Ilyen volt főleg a bányatörvény és az agrárreform. Ez utóbbi eltekintve attól, hogy lehetetlenné tette a külföldi tőke beözönlését, széttagolta a gazdasági gépekkel felszerelt és racionálisan termelő nagybirtokokat és egy új kisgazdatársasdiatknát­ teremtett, amely nem is­meri az intenzív mezőgazdasági termelést és ennek következtében a föld hozadéka erősen lecsökkent. Sokat szenvedett azonkívül az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság a va­luta ingadozásai miatt. A les de facto már vagy egy éve stabilizálva van, mert ez idő alatt az angol fonthoz való viszonya (1:800) nem változott meg lényegesen. Mindazonáltal a valódi stabilizációról csak akkor lehet majd beszélni, ha annak komoly alapjai meg lesz­nek adva, vagyis az ország megkapja a ke­resett külföldi kölcsönt. Ennek a prob­lémának a megoldásánál igen fontos szere­pet játszik a német birodalmi bank, amely természetesen a német érdekeket veszi figye­lembe, ha a dologról leül tárgyalni a zöld asz­talhoz. A tárgyalások azonban kedvező körül­mények között folynak a két ország között és remélhetőleg sikerre is fognak vezetni. Lapunk mai száma 10 oldal. $ Meghiúsult a görög-jugoszláv szövetség terve. * Venizelosz visszautasította Marinkovics javaslatát. (Az Aradi Közlöny párisi tudósítójának távirata.) Marinkovics jugoszláv külügyminisz­ter azt a javaslatot tette Venizelídisz görög mi­niszterelnöknek, hogy kössenek a görög-jugo­­szlv szövetséget. Ebben az esetben Szerbia lemond a szaloniki­i vasútnak a szerb terüle­ten való kihasználásáról és az ez ügyben köve­telt biztosítékokról. Venizelosz azzal az indokolással utasí­totta el a tervet, hogy ilyen szerződés ellenté­tes lenne a háborúi utáni szellemmel. Különben is Olaszország ellen irányulna, amellyel Gö­rögország éppen most kötött szerződést. A gö­rög miniszterelnök kijelentette, hogy ezzel szemben hajlandó tíz évre döntőbírósági egyez­­m­é­nyt kötni Jugoszláviával. Ausztria polgárháború előtt áll. A kommunisták várható zavargásai miatt a Heimwehr Bécsben is fel­fegyverkezve várja az október hetedikét. — Külföldi tőkések felmondják az osztrák bankoknak nyújtott hiteleiket. — Magyarország megszállja Burgenlandot, ha kitör a polgárháború. A bécsújhelyi rendőrség betiltotta az október 7-iki munkáskongresszust. (Az Aradi Közlöny bécsi szer­kesztőségétől.) Október 7-én nem­csak Bécsújhelyen, hanem Bécsben is előrelát­hatólag véres események fognak lejátszódni. A­­kommunisták ugyanis bejelentették, hogy október 7-én ők is felvonulást rendeznek Bécs­újhelyen, a helyi hatóságok azonban ezt betil­tották. A betiltásra a kommunisták avval akarnak felelni, hogy Bécsújhelyre tervezett felvo­nulásukat Bécsben tartják meg. A Heimwehr bécsi szervezetei ezért elhatá­rozták, hogy nem vonulnak fel testületileg Bécsújhelyen, hanem csupán 1000 tagú kül­döttséggel képviseltetik magukat a vidéki Heimwehr-szervezetek bécsújhelyi felvonu­lásán és október 7-ikén inkább fegyveres készen­létben maradnak Bécsben, nehogy az osz­trák főváros polgárságát a szocialisták és kommunisták részéről meglepetés érte. . A kommunisták ugyanis ép úgy, mint tavaly, július 15-én, most is a moszkvai utasítások szerint akarnak eljárni, vagyis újabb fosztoga­tásokra és gyújtogatásokra készülődnek. A kormány és a helyi hatóságok továbbra is a legteljesebb apátiával várják az esemé­r­nyékét, vagyis a sorsra bízzák, hogy október 7-ikén kitör-e a vérfürdő és polgárháború Ausztriában. Az utóbbi napokban egyébként egy csomó külföldi tőkéscsoport sietett felmondani osztrák bankoknak és iparvállalatoknak nyújtott hiteleit, félve az október 7-iki ese­mények esetleges romboló következmé­nyeitől. Bécsi politikai és diplomáciai körökben egyre nagyobb aggodalommal néznek az október 7-iki események fejleményei elé. A hangulat rendkívül pesszimisztikus, mivel általában le­hetetlennek tartják, hogy a szocialisták és a Heimwehr csapatai ne ütközznek össze, ha mindkét­ tábor október 7-ikén a kicsiny Bécs­újhelyen megtartja felvonulását. A polgári kormánypártokhoz közel álló „Freiheit“ azt írja, hogy abban az esetben, ha október 7-ikén Ausz­triában kitör a polgárháború, Magyaror­szág megszállja az elszakított Burgen­­landot. Abban az esetben, ha a magyar csapatok­­ csakugyan megszállnák Burgenlandot, a nagyhatalmak, Anglia és Franciaország, ter­mészetesen nyomban tiltakozó jegyzéket kül­­denének Budapestre, azonban ez lenne egyút­tal minden, akárcsak Vollna megszállása al­kalmával, vagyis a tiltakozás után beletö­rő­d­n­­nek az adott helyé­­be, annál inkább, mivel a magyar kormány joggal hivatkozhat majd arra, hogy az esetleges polgárháború egész Középeurópát bolsevizálással fenyegeti és így Burgenland megszállásával nemcsak sa­ját érdekeit védte meg, de egyúttal gátat emelt a­ zavargások kiterjedése elé. Az a tény, hogy a „Freiheit“ terjedelmes cikkben foglalkozik evvel az eshetőséggel, azt mutatja, hogy az osztrák kormánypártok ko­molyan számolnak evvel az eshetőséggel, amely minden valószínűsége mellett is kissé fantasztikus. A munkások általános sztrájkkal fenyege­tőznek. Ma délután hírek terjedtek el, amelyek szerint a kormány elhatározta, hogy október 7-ikig semmiféle felvonulást nem engedélyez. A hírre nagy izgalom keletkezett a szociálde­mokraták körében és elhatározták, hogy amennyiben betiltják a felvonulásukat, általá­nos sztrájkot proklamálnak. A kommunisták pedig elhatározták, hogy amennyiben a nacio­nalisták felvonulását engedélyezik, mindent el­követnek, hogy azt megakadályozzák, így erős harcok és izgalmas események várhatók Ausztriában október 7-ikére. A késő éjjeli óráikban érkezett távirati je­­lentések arról számolnak be, hogy a bécsújhelyi szövetségi rendőrbiztosság betiltotta az október hetedikére tervezett szocialista munkáskongresszust. A szociáldemokrata párt­vezetőség ma délutáni ülésén egyhangúlag elhatározta, hogy a felvo­nulás betiltását megfelebbezi az alsóausztriai k­ok­mányho­z. — A Magyar Párt székelyudvarhhelyi gyű­lése. Az Országos Magyar Párt közgazdasági osztálya október 15-ikén gyűlést tart Székely­­udvarhelyen. A gyűlés tárgysorozatán a kö­vetkező ügyek szerepelnek: pénzügy és ke­reskedelem, iparügyek és agrárpolitika, vala­mint esetleges indítványok.

Next