Aradi Közlöny, 1928. november (43. évfolyam, 247-271. szám)

1928-11-01 / 247. szám

I Arad, XLIII. évf. 247-ik szava. Egyes példány­oira 5 lej, vasirfcap 6 lej. 1928- novefrrfSef l. Csutorfoló Szerkesztőség: Arad, Aesertpalota. Kiadóhivatal: Aradi Nyomda Vállalat, fktd­ev. Regele Ferdinand 4/22 (József főherceg­ ut.) Sürgönyeim Közlöny, Arad. Telefonszám: Szerkesztőség és kiadóhivatal 151. .Megjelenik naponta reggel Araim Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP.­­ Főszerkesztő: STAUB­ER J­ÓZS­E.F. X .03 ELŐFIZETÉS helyben és vidéken Egész évre Fél évre ... Negyed évre Havonta „ Hirdetések díjszabás szerint _ 1080 Lei _. 540 Le­j ~ 270 Le­j — 90 Le Egyes szám ára 5 lej, vasárnap 6 lej. Bucurestiben 50 bánival több ■­ Mtfjs A Graf Zeppelin megérkezett Európába. Közéleti csodák. Irta: Dr. Nagy Sándor. Megnéztem minap az Assisi­­szent Ferenc­­filmet és most a csodáikra gondolok. Eszembe jut: a farkas, mely a Szent komoly rendreuta­sítására eltvetette nem ugyan­ szőrét, hanem fajának sok évezredes vérengző hajlamát — az ájtatosan­ figyelő madarak s végiül a Szent­nek mennybemenetele, melyen igen elálmél­­kodtam. Ezek valóságáról — a hit keretébe tartozván — nem vitatkozom, de annyi bizo­nyos, hogy szent Ferenc óta ilyen nemesszivü farkasról nem hallottam, hanem csak olyan­ra, mely a­ múlt télen úgy usalt egy vándort, hogy­ cs­ak a csizmája maradt ’belőle, a ve­rebek is elrepültek a fáról, mikor hozzájuk közeledtem és az emberek között sincs már divatban, hiogy hianáluk akjott azonnal a menyor­­sz­ágból szádjának, hanem előbb hat lábnyi mélységibe a föld alá szokták’ őket elhantolmi. A felekezeti egyenlőség nevében most Mózes vizsszserző csodatételére gondolván, sízöl­­tőm talaját háromszögbe hajlított füzvessző­­vel meg­sapkodtam, de a viz bugyborékolása hely' !­ziklás porfelhő csapódott a szemeim- Vo­lt szüksége újaihoz,' ugy tétszi­k, a c­soda esnéki, melynek utjai Iklif­ürkészihetet- Menek, men ebben a pillanatban elmém felvilá­gosult belá­tom, hogy ma a csodák világát éljük: a kikalsok ugyanis szóba sem állnak az emberekbe hanem­ formalitások mellőzésével megeszik őket, — a kacsáknak nincs semmi zenei érzéke , és Mózes apánk sz­égy élheti magát egy valamirevaló kútfúró előtt. Távol áll tőlem humorizálni a vallástok fe­lett, melyekről az a nézetem, hogy erkölcsi tartalommal bírván, mindig tiszteletreméltók és soha senkinek abból, hogy vallásos, sem jellemében, sem gondolkozásában hátránya nem "származott. De nem is a vallásról van szó, hanem a csodákról, vagyis arról, hogy a vallás reájuk van-e szorulva és nem lehet-e jó keresztény, vagy zsidó az, aki a csodáknak hitelt nem ad?. A csodák kezdetének és végének idejét pontosan meg tudom állapítani. Az első csoda összeesik az első emberrel, aki semmiféle ter­mészeti tüneménynek okát nem ismervén, mindenben egy természetfeletti lény beavatko­zását, azaz csodát látott. A csodák pedig ak­kor értek véget, mikor a híres angol empirikus bölcsész, Hume Dávid a 18-ik században meg­írta „a csodákról“ című monográfiáját, mely, az össze® csodáknak megadta a kegyelemdö­fést, kimutatva­, hogy a­­csodák, mivel sértik a természet törvényeit, lehetetlenek és még akikor sem szabad azokat elhinni, ha­ egyéb­ként szavahihető és értelmes emberek, mint szemtanuk, megtörténtüket bizonyítják. Az egyház te ma már merev tartózkodássá és ellenszenvvel fogad minden hirt, mely vala­mely helyen tert*’1* (*■' ' - i tesz jelentést. Bár nagy v egy olyan óriási dmével, mint Hu. beszállni, mégis azt állítom, hogy m, újra visszatért a csodák ideje, mivel csodál­atos dolgok történnek kö­rülöttünk. A hábor óta egy csodás és raga­dós nyavalya lé fel, melybe "beleestek ál­lamférfiak, tiltó "’(fértők,­­sőt nemzetek és amely tö­­bb, hogy készpénzül elfogadna' vek a legegyszerűbb A régenstanács érdeklődött Gyárfás tegnapi lirocraffjai A magyar szenátor gerinces szónoklata kedvező hatást keltett llvSAoUv la JISII»« román politikai körökben. (Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósítójá­nak telefonjelentése!) Gyárfás Elemér tegnapi beszédét élénken kommentálják politikai kö­rökben. Úgy a szenátusban, mint a kamarában nagyon energikusnak, egészségesnek tartják­­mindazt, amit kifejtett és úgy a liberális, mint az ellenzéki köreikben a legjobb impressziót keltette. Beavatott források szerint még a ré­­gens tanács is külön informáltatta magát a be­szédről. Bratiann koalíciós kormányt akar A miniszterelnök feltűnést keltő nyilatkozatban hajlandónak mutatkozik a kormány elhagyására, ha őt koalíciós kormány követi. (Az Aradi Közlöny bucur­est­i-i tudósítójának t­e­l­e­f­o­n­j­e­l­e­n­t­é­s­e.) Szenzációs politikai kijelentés tartja izgalom­ban a bucu­resti-i poétikai köröket. A kijelen­tést maga Bratianu Vintila miniszterelnök tette bizalma­s környezetert­ek, amikor a Con­stantai ünnepségekről visszatért a fővárosba. A­ nagy feltűnést keltett, kijelentés a kö­lettk­e­­ző volt. — Igenis szükségesnek tartom azt. —mon­dotta a miniszterelnök — hogy egy új kormány jöjjön. Ez, viszony c­­sak akkor tehetséges­, ha a nemzeti­ parasztpár­t megérti azt az áldozatot, amelyet a liberális párt az ország érdekében hoz és ha a nemzeti­ parasztpárt maga­ is hal­józan ésszel ellenkeznek és elutasítanak olya­nokat, melyek helyességét a legelemibb érte­lem felfogni képes. Szellemi színvakságnak le­hetne e betegséget nevezni, mert a tiszta meg­látás hiányát­­jelenti. Megpróbálok felsorolni néhányat korunk legfőbb csoda­tételei közül: Amerikában feltá­madt egy Kellog nevű új próféta, aki Amerika, tehát sok száz millió ember tapsai között meg akarja­ szervezni az örök békét, evégből valami paktumot irat alá a nemzetekkel és csodálatraméltó naivitással elfelejti, hogy a háború és béke nem jogi, hanem hatalmi kér­dés és az örök béke csak úgy volna elképzel­hető, ha az emberek megtudnának­ szabadulni alaptermészetüktől, az önzéstől, különösen ennek egyik megnyilvánulásától: az irigység­től, — ami pedig lehetetlen. Hiszen a világhá­borúnak is egyik fő oka volt az angol ipar fél­tékenysége a németre, mely annyira hatal­massá vált, hogy magában London­ban egész sor n­émet kereskedelmi és ipari vállalat ala­kult, mely a fuvardíj és prohibitív vámok da­cára olcsóbbat és jobbat produkált, mint az angol. -v- Franciaországban a háború utáni 10-sik évben oly csodálatos gyűlölködés és el­fogultság vám hogy az óriási Zeppelint dióhéj­nak látják és rövid késése miatt gúnyosan „égi csigának“ nevezték el. Angolországban még mindig komolyam hiszik, hogy 30 millió angyai állandó leigázásban tarthat 300 millió hindut és ez fő oka a franciákkal kötött flotta­egyezménynek. Németország abban az áb­rándban ringatja magát, hogy gyarmatait visszaszerezheti egy új háborúban, mely pe­dig az emberiség végzetes tönkrejutását ered­ményezné, mert nem volna egyébb, mint bé­kés városok elpusztítása és a nem kombatans milliók gyalázatos lemész­árolása. Szovjet­­oroszországban gyilkosságokon akarnak egy boldogító, új világrendet fenntartani és Olasz­lando­ Tesz áldozat meghozatalára. — Ez az áldozat­ a kvetkező lenne: A nem­zeti-parasztpárt ~v,egyed'rrós$í, egy Koalíciós kormányban, azaz, egy olya®, Kormányban, a melyben a llibi^.alisper^is szerrepreL Kormá­nyozzon rpyidi,ideig ^jelenlegi parlamenttel elismerje el epnejk törvényes! ^vlolt'ái_Máské­­pen ez/nem lehet és'mlajs körülmények között a liiberális párt nem hajlandó egyetlen pártnak sem átadni a kormányzást. A koalíciós kor­mány ellenben sokat javítana az­ ország hely­zetén. A nyilatkozatot, amely, olyan helyről ke­rült nyilvánosságra, hogy hitelességében nin­csen ok kételkedni, általánosan kommentálják bucuresti-i politikai körökben: országban összezavarják a szabadság valódi ■ fogalmát, mely nélkül pedig nincs sem fejlő­dés, sem bold­ogság. ■ Külön emlék­ezem meg saját országunk csodáiról. A természet különös szeszélye né­hány embernek oly rettenetes gyomrot jutta­tott, hogy Dâmboviţán ezer hold petróleum- zöldiet úgy elnyeltek, mint a kutya nyári unal­mában a legyet. Gyomrukat ez kissé megfe­küdte ugyan,­ Vacareştiben, de belgyógyásza­tunk olyan csodás fejlődést ért el, ho­gy már, meggyógyultak és az őszi napfényen sütké­reznek. Ugyancsak Gaetan és Falcoianu a vă­căreşti fegyház közös cellájában üldö­glélvén, ugyanakkor a városban hölgyikrekkel szóra­koztak, valódi csoda által megdöntvén a fizikának azt az alaptörvényét, hogy egy test egy,időben ,k­ét helyen nem lehet. A parlament megnyitásához nagy viharokat jósoltak, de szélcsend tett belőle, bizonyára Isten közvet­len közb­ejövetele folytán hasonlatosan Krisz­tus csodatételéhez­, mellyel a háborgó vizeket le­csendesítette. A kölcsön állítólag minden részleteiben el van fogadva, csak éppen az a csodálatos­, hogy pénzt nem látunk belőle. Anghelescu miniszter, az igazi csodatévő, mert természetfeletti bűvészettel tudja az államse­gélyt szónoklatokká, meddő vitákká és ígére­­teikikké átsanzsírozni. Folytathatnám, de a hely­szűke pennámnak vétót kiált. Ez a szellemi színvakság a legfőbb akadá­lya annak, hogy a nemzetek meglássák egy­mást, ami kitűnik az útlevél- és vámrendsze­rek nehézségeiből és zaklatásaiból. Mintha minden kormányban, egy automata ülne, mely­nek mechanizmusa szünetlenül dobálja ki a r­­en­deleteket, melyek a népek kölcsönös­ meg­értését lehetetlenné teszik. A sovinizmus, mely a ’nemzeti hiúság túlzott legyezgetését­­,■ más nemzet erényeinek megtagadását fen­ úti, ma erősebb, mint a háború előtt.

Next