Aradi Közlöny, 1928. december (43. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-01 / 272. szám

Arad, XLIII. évf. 272-ik szám.Egyes példány ára 5 lej, vasárnap 6 lej. 1928. december 1. Szombat Szerkesztőség: Arad. Acsev.-paktt*. Kiadóhivatal: Aradi Nyomda Vállalat Bulev. Regele Ferdinand 4/22. (József föherceg-iit.­ Sfireanychif: Közlöny. Arad. Telefonszám: Szerkesztőség és kiadó fiatal ISI: '­­ Megjelenik n­apon­t­a reggel Amin Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP Főszerkesztő:STAUBER JÓZSEF. e­lőfizetés: HELYBEN ÉS VIDÉKEN: Egész évre — — 1080 Lei Fél évre — — — 540 lei Negyed évre — — 270 Lei Havonta — — 00 Lei Hirdetések díjszabás szerint. EGYES SZÁM ÁRA — — Lei VASÁRNAP — — — 6 r°— Bucurestiben 50 bánival több Újabb milliárdos panamát fedeztek fel Bucurestiben. Magyarok vagyunk! Az Aradi Közlönynek elmondotta: Wilier József dr. A Magyar Párt külső formájában spontán­­alak­ult, lényegében azonban minden Romá­niában élő magyar embernek, öregnek, ifjú­nak, férfinek, asszonynak tömörülése a közös sors, közös érdekek, közös akarások jegyé­ben. Legalább én ily­en szemmel néztem a Ma­gyar Pártot és sohasem tudtam megérteni, hogyan lehetséges magyar embert, a Magyar Pártiból kizárni, avagy hogyan lehetséges ma­gyar embernek ebből a pártból kilépni. Hiszen rajtunk a bélyeg, homlokunkon viseljük azt. Akarjuk, vagy nem akarjuk, ameddig kívülről olyannyira megkülönböztetnek az­ ország többségi népétől, ad­dig jómagunknak is visel­nünk kell min­den­­korazek­venciiáját m­­agyar- mi­‘V^I^?l^fd­á&fiS8BbíSSí§&' lehetünk fön­f^ művesek, lehetünk iparosok, vagy művészek, lehetünk filozófusok, lehetünk az élet problé­máival könnyelműen játszók. Mindenek fö­lött magyarok vagyunk, minden tulajdonsá­gunkon, minden hivatásunkon felül ezt a jel­legzetes tulajdonságunkat látja meg elsősor­ban bennünk az ország többségi népe és fő­leg az az apparátus, amely az országot kor­mányozza. A liberális rezsim „kisebbségi szakértője“ Tatarescu volt, aki állandóan úgy akarta megoldani a magyar problémát, hogy éket vert soraink közé és felülről vezért adott nekünk, hogy azt kövessük. Hivatalos formu­lává nőtte ki magát a frázis, hogy a Magyar Párt nem képviseli a magyarságot és a kérdés összes árnyalatait döbbenetes dilettantizmussal kezelő urak ilyen önámító jelszóval próbálták a magyarságot megfosztani minden jogától, a­mely azt isten és ember ellőtt megilleti. Maniu Gyulának, az ország kormányo­sának, nem ez a hitvallása. Maniu Gyula va­lahogy úgy érzi, hogy a romániai magyarság szerves egységet képez, melybe még azok is beletartoznak, akik ideig-óráig nem érzik ezt a nagy összefoglaló kapcsot. Maniu Gyula nem akart sohasem vezetőket adni nekünk, hanem még azokat is visszatérítette hozzánk, kik az ő táborában keresték problémáink meg­oldását. Maniu Gyual gavalléros gesztussal elhárította magától a magyarság egységbénítá­sának minden gyanúját és ezért a gesztusáért mindenesetre köszönet illeti meg őt. Tán ez­zel akarta viszonozni a magyar sajtó és a ma­gyar politikusok sok esztendős propagandáját, aminek nagy része volt abban, hogy Maniu ma olyan népszerű a magyar tömegek előtt s annyira bíznak az ő szándékának tisztaságá­ban. Ha az alvezérek és a csapatparancsnokok ugyanennyi jóindulattal fogják kezelni ügyün­ket, akkor valóra válik Bocu Sever igen szép álma. A lojális román többségnek, lojális ma­gyar ellenzékei leszünk. Tán igazán csak álom ez, de én nem azért kérem e gyönyörű város meleg szivű­ publikumának vendégszere­tetét néhány órára hogy ettől a szép illúziótól megraboljam. •­um iji wmtjsun Parecz Béla dr. programmot adott Arad magyarsága impozáns nagygyűlése a Fehér-Keresztben. — A magyarság seregszemlét tart ezen a választáson. -- Goldis nem tartja érettnek a magyarokat arra, hogy jogokat kapjanak. — Wilier József dr. frappáns beszéde egységet követel. Lelkesen ünnepelték a magyarság vezéreit. (Arad, november 30.) Fél kilencre hirdette a Magyar Párt aradi nagygyűlését a Fehér Kereszt nagytermében. Alig múlt el nyolc óra, de már a hatalmas, csillárok fényében úszó terem teljesen megtelt Aradi magyarságával és az összegyűlt tömeg lelkes hangulatban várta a gyűlés megkezdését. Dr. Wilier Jó­zsef és dr. Parecz Béla alig tértek haza Pécs­­káról, alig volt annyi idejük, hogy vacsoráju­kat elfogyasszák, siettek a várakozó magyar­sághoz, hogy elmondják programmbeszédüket és a magyarság jövő terveit, a mai panzfórui Helyzetét: "Színű.. nev.t­akaró taps és éljenzés fogadta a két magyar politikust. A párt­­vezető tagjai elhelyezkedtek az emel­vényen és dr. Széll Lajos elmondotta meg­nyitó beszédét. Üdvözölte a megjelenteket és hangsúlyozta, hogy eddigi nem volt mód arra, hogy a ma­gyar akarat megnyilvánuljon, most azonban a kormány által hirdetett Programm szabadságot ad a magyarságnak arra, hogy teljes erejével kezdje meg a küzdelmet politi­kai jogaiért. Nincs ellenzék a Magyar Pártban. Átadja a szót dr. Örsi Gyulának, aki beje­­­lenti, hogy eddig­ ellenzéki álláspontot foglalt­a­­k el a Magyar Pártban. De ma olyan időket élünk, hogy nem szabad ellenzékieskedni, mert a tiszta és tökéletes harmóniára van szükség, hogy a magyar állás-­­, pont érvényesüljön. A kormány teljes szabadságot adott a válasz- • tásokra és nekünk élni kell e szabadsággal­*­­Minden magyar embernek kötelessége a saját ■ és a közös érdekekért, hogy propagálja az egységet, amely győzelmet jelent a választá­sokon és eredményt a politikai harcokban, örfi dr. beszéde fo­lytatásábó­l kijelent a Ma­g­yar Pártnak minden szavazatra szük­sége van. Most vívja meg az erdélyi magyar­ság sorsdöntő küzdelmeit. Az eddigi választá­sok alatt nem volt meg a szabadság és szín­tiszta megyék sem tudtak­ magyar képviselőt bejuttatni a parlamentbe. Nem tudni, meddig marad uralmon a Maniu-kormány, nem tudni, mikor jönnek ismét új választások és milyen szabadság vagy megkötöttség­ várható ezeknél az új választás­oknál és éppen ezért fontos, hogy most mutassanak fel eredményt, amikor minden terrortól, erőszakoskodástól és hami­­­­sítástól mentes választás lesz. Dr.Parecz: Maradjunk meg Parecz Béla dr. képviselőjelölt mondotta el ezután általános érdeklődés közepette tar­talmas és nagyhatású program­­beszédét. Ki­jelenti, hogy örömmel üdvözli Maniu Gyulát, bizalommal és lelkesedéssel veszi a nemzeti­­paraisztpárt uralomrajutását, mert ez a párt a magyarokkal együtt szenvedte végig az ellen­zéki keserű sorsot s ez a párt is érezte a ma­gyarokkal együtt a regáti liberálisok elnyomó politikáját. Amikor az aradi Magyar Párt ne­vében Kolozsvárra utazott, hogy az elnöki ta­nács ülésén részt vegyen, az aradi párttagozat ama­k kívánságával ment oda, hogy a nemzeti­­parasztpárttal­ kössenek a magyarok válasz­tási paktumot. Amikor odaérkeztek az aradi kiküldöttek, kész helyzetet találtak. A pak­tumra irányuló megbeszélések eredménytele­nül végződtek. Maniu Gyula elsősorban nem akart határozott kisebbségi programmot adni, hanem kijelentette, hogy erre a gyulafehérvári határozatok az irányadók. „Le a zsidókkal és magyarokkal". Parecz dr. elmondta, hogy az agrárre­­formnál elvették a magyar kisebbségi egy­házak földjeit és — mint az Aradon is tör­tént — odaadták a többségi egyháznak. Nem­­zeti-parasztpárti oldalról hallottam épen ezt a mondást: — Nem elég a demokrácia, amikor városainkban még most is „strainek“ a mi demokráciánk mellett... uralkodnak, a magyarok és zsidók bírják a házakat és üzleteket. Ki kell szorítani őket a perifériákra. — Eszerint tehát — jelentette ki általános érdeklődés közepette a képviselőjelölt — akkor lesz igazi demokrácia, amikor mi már kinn leszünk a perifériákon. Nem mondom, hogy ez így lesz, — folytatta — de eddig így volt. Maradjunk meg tehát egyelőre a mi de­mokráciánk mellett és viseljük közös kisebb­ségi sorsunkat, dolgozzunk azért, hogy ma­gyar emberhez élő életet élhessünk és hogy a következő generáció is megmaradjon ma­gyarságában. Ama reményét fejezi ki, hogy az elkövet­kező demokrácia nem olyan lesz, mint az ed­­digi­ volt. Goldis László, akit azóta már más vizekre evezett, mondotta egyszer neki: — „A magyarság még nem érett ar­ra, hogy a gyulafehérvári pontokat végre­hajtsuk. Hagyjuk a következő generáció­ra, amely nem lesz olyan megátalkodot­tal­ irredenta, mint a mostani“. — Reméli, hogy a Maniu-kormány nem várja meg a következő generációt, hanem be­látható, időn belül megvalósítja programmját. Diákjaink sorra buknak. "Beszéde további során Parecz Béla dr. a közönség feszült figyelme közepette felolvas­ Lapunk mai száma 10 oldal. suti.. —

Next