Aradi Közlöny, 1928. december (43. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-01 / 272. szám

KÖZLÖNY 1 Itf Wn—Wf WHF 1928 .december 1. Arad választói tudni fogják kötelességüket. Megcáfolja Wil­er dr. végül azt a hitet, hogy csakis románul tökéletesen tudókat sza­bad megválasztani, miután képzett politiku­saink vannak, akiknek nem állott módjában, elsajátítani az állam nyelvét. Ezeket nem le­het kizárom Melléjük kell tenni olyanokat, akik bírják a­z állam nyelvét és egymást kiegészít­ve szépen lehet dolgozni a magyarság javára. Fontos, hogy minél több parlamenti képviselő legyen. Sokan azt vetik szemére, hogy legin­kább az isikél az ügyeket erőszakolja, mintha más magyar sérelem nem is volna. Kijelenti, hogy ma az iskolaügy tényleg a leg­fontosabb, mert a jövő generáció nevelése ma a legfontosabb a magyarságnak. Elmagyarázza, hogy azzal a taktikával, hogy csak Anghelescu közoktatásügyi minisztert támadták, magában, a kormányban is ellenzé­ket csináltak neki és a bukás után együtt utazott Lapedatu volt kultuszminiszterrel, aki őszintén elmondotta, hogy a kormány le akarta mondatni Anghelescut, aki népszerűtlenné tette a liberális­ pártot a ki­sebbségek előtt. Fontos, hogy minél több képviselője­­és szená­tora legyen a magyar pártnak, hogy minden programmportot egyformán tudjanak felszínen tartani és hogy ne sorvadjon el a magyar párt szép programja­ja. Azzal a biztos remény­­nyel utazik el Aradról, hogy Arad magyar választói tudni fogják kötelességüket, lelkese­­déssé fogadta a közönség, Wider beszédét, amely után Széll Lajos dr. ügyvezető elnök néhány szóval bezárta a lelkes hangadatban lezajlott gyűlést. k a gyulafehérvári pontokat. Kijelenti, hogy ,j, elnyomó magyar uralom alatt Karánsebesen és Lugoson román nyelven, Brassóban és Nagyszebenben­­ német nyelven közigazgattak. Itt azonban nem­­ így áll a helyzet. Ma Aradváros új interimar­­ bizottságának tizenegy tagja közü­l csak kettő magyar, pedig volt idő, amikor öt tag közül volt kettő a magyar és a tanács 24 választott tagja között 14 magyar foglalt helyet . .Reméli azonban, hogy ez csak átmeneti állapot. Felolvassa a párisi egyezményt, amely meg­adja a jogot a kisebbségi iskolák felállítására s amely kimondja, hogy államsegélyben kell része­síteni ezeket az iskolákat. Mindez nem történt meg. Itt van például az aradi katholikus gimná­zium ügye. Éveken keresztül dolgoztak a nyilvá­nossági jog ügyében, amelyet egy mondvacsinált kifogással elvontak és amelyet azóta annyiszor megígértek. Még ma sincs meg. Idegen tanárok előtt kell vizsgázniok Arad magyar növendékeinek és száz közül kilenc­ven bukik meg.­­„­ Nem irredentizmus !Ha a Népszövetséghez megyünk. A Magyar Párt nemrégiben Székelyudvarhe­lyen tartott gyűlést, ahol elhatározta, hogy a Népszövetség elé járul panaszaival. Amikor a Változás beállott, a párt önként elhalasztotta ak­cióját, hogy megmutassa, mennyire bízik a kor­mányban. De ha ezúttal sem lesz eredményes a Várakozás, akkor mégis a Népszövetség elé kerül a magyar sérelmek ügye. ?, liféi — Nem vagyunk irredenták és haran­gi árulók, ha a Népszövetség elé járulunk, mert erre nemcsak jogot ad a párisi egyezmény, hanem egyenesen kötelessé­günkké is teszi. *" "Sorra vette ezután a fontos, megoldásra. Váró problémákat Elsősorban a lej stabilizá-­ lását tartja szükségesnek, azután a kereskedők adójának leszállítását, a vám, vasúti tarifa le­szállítását, az aradi telefonközpont újjáépíté­sét, a forgalmi adó csökkentését, az ipartestü­­letek meghagyását, az ipari hitel rendezését, a nyugdíjasok sérelmeinek orvoslását és az es­küt nem tett tisztviselők ügyének rendezését. Maniu Gyulától, aki erdélyi ember, el le­het várni, hogy az Erdélyben bevált régi intézményeket respektálja, így a telekkönyvi intézményt, amely a hitel alapja és amelyet megdöntöttek egy 1923-ban hozott törvénnyel. Rátér végül azokra az aggodalmakra, amelyek egyeseket elfogtak, s amelyek sze­rint a magyar kisemberek Maniu Gyulával fognak szavazni. Ezt megcáfolta a pécskai gyűlés, amikor a pécskai gazdák kijelentették, hogy tel­jes lelkesedéssel a Magyar Párt zászlaja mögött sorakoznak. Wilier: Maniu ismerni akarja a magyarság erejét. Zúgó tapssal köszöntötte a hallgatóság Pa­­recz d­r. nívós beszédét, majd Wilier Jó­zsef d­r. emelkedett szólásra. Elsősorban a pártközpont üdvözletét tolmácsolta, majd ki­jelentette­, hogy nem propagandabes­zéd tar­tására jöt­t Aradra. Most is csak vissz­apilan­tást ad az általános politikai helyzetből. Az évenként egymást követő krízisek egyetlen alapvető babának tulajdoníthatók és pedig am­­aik, hogy azt mondották: jöjjön bárki, aki jöhet, csak éppen Maniu Gyula nem. Maniu népszerűsége pedig mindjobban emelkedett, amiben nagy része volt a magyar politikusok­­nak és magyar sajtónak is. A lelkeket való­ságos delirium fogta el, hiszen az emberek szeretnek lelkesedni s amikor minden ros­­­­­stíluss ment, az emberek azzal vigasztalták ma­gukat: — Majd, ha Maniu jön, minden jobbra­­fordul. Nemcsak Arad fordult a központhoz az­zal, hogy kössön a Magyar Párt paktumot a kormánnyal­, hanem több város és megye ugyanezt óhajtotta. Amikor­­ Maniu Gyulával a tárgyalások miLOLnöuvalt, jgjgyik’ fél sem­ kívánta fiun­ságusait a paktumot. Amikor pedig a tárgyalások eredmény­telepiül véget értek, azt mondotta nekem a miniszterelnök: — Nézze Wil­er, ne mondja a magyar tö­megeknek, hogy Bethlen nem akarta a pak­tumot. Láttam ugyan ezt rajta, de viszont én sem akartam. Ez volt tehát a helyzet és meg kell álla­pítani, hogy Maniu Gyula óriási politikai sikert ért el, amikor szeparálta a németeket és meg­semmisítette a kisebbségi kartellt. Mamn­­u Gyulának nem lenne kellemes, h­a a Magyar Pártot a mostani választásoknál bla­­názs érné. Maniu tudja, hogy a kisebbségi problémát me® kell valakivel oldana. Ta­ta­­rescu volt kisebbségi miniszter annak idején folyton azt hangoztatta, hogy a Magyar Párt jelenlegi vezetősége nem képviseli a magyar­ságot és ő megoldja majd a kisebbségi kér­dést azokkal a vezetőkkel, akiket ő állít a párt élére. Az akciónak természetszerűen humorba kellett fulladnia. Mánia azonban őszintén meg akarja old­ani a kérdést. De először reálisan látni a­karja, mennyi hát az a magyar tömeg. A miniszterelnök mondotta is többször: Nem félek egyáltalában a lejális ma­gyar nemzet parlamenti képviselőitől. «PISSING A horvátok nem ünnepük a „fel­ „Nincs horvát szülő, aki elengedné gyermekét egy ilyen­­ hatósági ünnepségre,“ mondotta Maesek. (Az Aradi Közlöny zágrábi tu­dósítójának távirata.) Maesek, a horvát parasztpárt elnöke a december elsejei országost felszabadulási ün­nepségek ügyében a következő, nagy feltűnést keltő nyilatkozatot tette: — A horvát nép sohasem ünnepelte és sohasem fogja megünnepni az úgynevezett fel­­szabadulást. Arról értesültem, hogy a főispá­noknak, polgármestereknek, papoknak és taní­tóknak elrendelték, hogy ünnepélyes üléseket, ünnepélyeket és istentiszteleteket rendezzenek és kivezényeljék a tanulóifjúságot. Meggyőző­désem szerint mindez nem segít, mert nem akad horvát polgármester vagy tanító, aki ünnepelne vagy ünnepeltetne. Ezt már csak azért sem tennék meg, mert nem teszik ki m­agukat azokat az incidenseknek, amelyek bizonyára előfordulnának. Nincsen horvát szülő, aki elengedné gyermekét egy ilyen ünnepélyre, így — mint rendese­n — az ünnepségeken a hadsereg és néhány közhi­vatalok muszájból vesz részt. Mindenki váltsa ki S2savazóij£azolváeyát 3 A megyében december 2-án, Aradon 6-án kezdődik a szavazóigazolványok kiosztása. ~ Személyesen kell megjelenni a kiosztóhelyeken. (Arad, november 30-) Az aradi járásbíró­ságon a mai nappal teljesen elkészültek az új sza­vazói ig­azolványoik ki­állításával és aláírásá­­val. Ennek folytán Zih Józisef tá­blabíró, a já­rásbíróság vezetője már intézkedett is a ki­osztások tekintetében, amely szerint elsőnek december 2-ij­án az aradi járásbíróság hatás­körébe tartozó környékbeli községekben és pe­dig Zimándiközön és Zimándujfalun Zih József táblabiró, Kürtösön Janca János, Mácsán Va­sile M. Ioan és Szent­már­ton­ban dr. Costa Já­nos járásbírák vezetése alatt 3 napig tart a szavazóigazolványok kiosztása. Aradon december­­bikán kezdődik és be­zárólag 10-ikéig tart a szavazóigazolványok kiosztása, még pedig naponta délelőtt 9—12-ig és délutáni 3—6 óra k­özött. Az első választó­­kerületbe tartozó választók igazolványukat a járásbíróság 44-es számlál szobájában vehetik át, ahol a kiosztás Zik táblabíró felügyelete mellett történik. A többi kerületek az illető rendőrségi kerület hivatalában kapják ki az igazolványokat, ahol a 11. kerületi redőrsé­­gben dr. Cofn­a­ a ill. kerületi rendőrségen lán­ca, a IV. kerületi rendőrségen Vasile, míg az­ V. kerületi gáji rendőrségen Sarban Aurél bí­rák ellenőrzik a kiosztást. Szavazóigazolvá­nyáért mindenkinek személyesen kell megje­lenni és személyazonossági igazolványával kell igazolnia magát. Magyarok ! Testvéreink ! Csak erre a jelre szavazzatok! Ez a mi jelünk!­ ­ Megváltoztatják a spekulatörvényt. Bu­curestiből jelentik. A kereskedelmi és ipari miniszter ma kijelentette, hogy a spekulatör­vényt megváltoztatják. A törvény mai formá­jában sérti a termelőket s a kereskedőket. Olyan törvényt alkot a kormány, mellyel mindenki meg lesz elégedve. Az új tervezeten már dolgoznak a mikasztérium­ban.

Next