Aradi Közlöny, 1928. december (43. évfolyam, 272-294. szám)
1928-12-01 / 272. szám
KÖZLÖNY 1 Itf Wn—Wf WHF 1928 .december 1. Arad választói tudni fogják kötelességüket. Megcáfolja Wiler dr. végül azt a hitet, hogy csakis románul tökéletesen tudókat szabad megválasztani, miután képzett politikusaink vannak, akiknek nem állott módjában, elsajátítani az állam nyelvét. Ezeket nem lehet kizárom Melléjük kell tenni olyanokat, akik bírják az állam nyelvét és egymást kiegészítve szépen lehet dolgozni a magyarság javára. Fontos, hogy minél több parlamenti képviselő legyen. Sokan azt vetik szemére, hogy leginkább az isikél az ügyeket erőszakolja, mintha más magyar sérelem nem is volna. Kijelenti, hogy ma az iskolaügy tényleg a legfontosabb, mert a jövő generáció nevelése ma a legfontosabb a magyarságnak. Elmagyarázza, hogy azzal a taktikával, hogy csak Anghelescu közoktatásügyi minisztert támadták, magában, a kormányban is ellenzéket csináltak neki és a bukás után együtt utazott Lapedatu volt kultuszminiszterrel, aki őszintén elmondotta, hogy a kormány le akarta mondatni Anghelescut, aki népszerűtlenné tette a liberális pártot a kisebbségek előtt. Fontos, hogy minél több képviselőjeés szenátora legyen a magyar pártnak, hogy minden programmportot egyformán tudjanak felszínen tartani és hogy ne sorvadjon el a magyar párt szép programjaja. Azzal a biztos reménynyel utazik el Aradról, hogy Arad magyar választói tudni fogják kötelességüket, lelkesedéssé fogadta a közönség, Wider beszédét, amely után Széll Lajos dr. ügyvezető elnök néhány szóval bezárta a lelkes hangadatban lezajlott gyűlést. k a gyulafehérvári pontokat. Kijelenti, hogy ,j, elnyomó magyar uralom alatt Karánsebesen és Lugoson román nyelven, Brassóban és Nagyszebenben német nyelven közigazgattak. Itt azonban nem így áll a helyzet. Ma Aradváros új interimar bizottságának tizenegy tagja közül csak kettő magyar, pedig volt idő, amikor öt tag közül volt kettő a magyar és a tanács 24 választott tagja között 14 magyar foglalt helyet . .Reméli azonban, hogy ez csak átmeneti állapot. Felolvassa a párisi egyezményt, amely megadja a jogot a kisebbségi iskolák felállítására s amely kimondja, hogy államsegélyben kell részesíteni ezeket az iskolákat. Mindez nem történt meg. Itt van például az aradi katholikus gimnázium ügye. Éveken keresztül dolgoztak a nyilvánossági jog ügyében, amelyet egy mondvacsinált kifogással elvontak és amelyet azóta annyiszor megígértek. Még ma sincs meg. Idegen tanárok előtt kell vizsgázniok Arad magyar növendékeinek és száz közül kilencven bukik meg.„ Nem irredentizmus !Ha a Népszövetséghez megyünk. A Magyar Párt nemrégiben Székelyudvarhelyen tartott gyűlést, ahol elhatározta, hogy a Népszövetség elé járul panaszaival. Amikor a Változás beállott, a párt önként elhalasztotta akcióját, hogy megmutassa, mennyire bízik a kormányban. De ha ezúttal sem lesz eredményes a Várakozás, akkor mégis a Népszövetség elé kerül a magyar sérelmek ügye. ?, liféi — Nem vagyunk irredenták és harangi árulók, ha a Népszövetség elé járulunk, mert erre nemcsak jogot ad a párisi egyezmény, hanem egyenesen kötelességünkké is teszi. *" "Sorra vette ezután a fontos, megoldásra. Váró problémákat Elsősorban a lej stabilizá- lását tartja szükségesnek, azután a kereskedők adójának leszállítását, a vám, vasúti tarifa leszállítását, az aradi telefonközpont újjáépítését, a forgalmi adó csökkentését, az ipartestületek meghagyását, az ipari hitel rendezését, a nyugdíjasok sérelmeinek orvoslását és az esküt nem tett tisztviselők ügyének rendezését. Maniu Gyulától, aki erdélyi ember, el lehet várni, hogy az Erdélyben bevált régi intézményeket respektálja, így a telekkönyvi intézményt, amely a hitel alapja és amelyet megdöntöttek egy 1923-ban hozott törvénnyel. Rátér végül azokra az aggodalmakra, amelyek egyeseket elfogtak, s amelyek szerint a magyar kisemberek Maniu Gyulával fognak szavazni. Ezt megcáfolta a pécskai gyűlés, amikor a pécskai gazdák kijelentették, hogy teljes lelkesedéssel a Magyar Párt zászlaja mögött sorakoznak. Wilier: Maniu ismerni akarja a magyarság erejét. Zúgó tapssal köszöntötte a hallgatóság Parecz dr. nívós beszédét, majd Wilier József dr. emelkedett szólásra. Elsősorban a pártközpont üdvözletét tolmácsolta, majd kijelentette, hogy nem propagandabeszéd tartására jött Aradra. Most is csak visszapilantást ad az általános politikai helyzetből. Az évenként egymást követő krízisek egyetlen alapvető babának tulajdoníthatók és pedig amaik, hogy azt mondották: jöjjön bárki, aki jöhet, csak éppen Maniu Gyula nem. Maniu népszerűsége pedig mindjobban emelkedett, amiben nagy része volt a magyar politikusoknak és magyar sajtónak is. A lelkeket valóságos delirium fogta el, hiszen az emberek szeretnek lelkesedni s amikor minden rosstíluss ment, az emberek azzal vigasztalták magukat: — Majd, ha Maniu jön, minden jobbrafordul. Nemcsak Arad fordult a központhoz azzal, hogy kössön a Magyar Párt paktumot a kormánnyal, hanem több város és megye ugyanezt óhajtotta. Amikor Maniu Gyulával a tárgyalások miLOLnöuvalt, jgjgyik’ fél sem kívánta fiunságusait a paktumot. Amikor pedig a tárgyalások eredménytelepiül véget értek, azt mondotta nekem a miniszterelnök: — Nézze Wiler, ne mondja a magyar tömegeknek, hogy Bethlen nem akarta a paktumot. Láttam ugyan ezt rajta, de viszont én sem akartam. Ez volt tehát a helyzet és meg kell állapítani, hogy Maniu Gyula óriási politikai sikert ért el, amikor szeparálta a németeket és megsemmisítette a kisebbségi kartellt. Mamnu Gyulának nem lenne kellemes, ha a Magyar Pártot a mostani választásoknál blanázs érné. Maniu tudja, hogy a kisebbségi problémát me® kell valakivel oldana. Tatarescu volt kisebbségi miniszter annak idején folyton azt hangoztatta, hogy a Magyar Párt jelenlegi vezetősége nem képviseli a magyarságot és ő megoldja majd a kisebbségi kérdést azokkal a vezetőkkel, akiket ő állít a párt élére. Az akciónak természetszerűen humorba kellett fulladnia. Mánia azonban őszintén meg akarja oldani a kérdést. De először reálisan látni akarja, mennyi hát az a magyar tömeg. A miniszterelnök mondotta is többször: Nem félek egyáltalában a lejális magyar nemzet parlamenti képviselőitől. «PISSING A horvátok nem ünnepük a „fel „Nincs horvát szülő, aki elengedné gyermekét egy ilyen hatósági ünnepségre,“ mondotta Maesek. (Az Aradi Közlöny zágrábi tudósítójának távirata.) Maesek, a horvát parasztpárt elnöke a december elsejei országost felszabadulási ünnepségek ügyében a következő, nagy feltűnést keltő nyilatkozatot tette: — A horvát nép sohasem ünnepelte és sohasem fogja megünnepni az úgynevezett felszabadulást. Arról értesültem, hogy a főispánoknak, polgármestereknek, papoknak és tanítóknak elrendelték, hogy ünnepélyes üléseket, ünnepélyeket és istentiszteleteket rendezzenek és kivezényeljék a tanulóifjúságot. Meggyőződésem szerint mindez nem segít, mert nem akad horvát polgármester vagy tanító, aki ünnepelne vagy ünnepeltetne. Ezt már csak azért sem tennék meg, mert nem teszik ki magukat azokat az incidenseknek, amelyek bizonyára előfordulnának. Nincsen horvát szülő, aki elengedné gyermekét egy ilyen ünnepélyre, így — mint rendesen — az ünnepségeken a hadsereg és néhány közhivatalok muszájból vesz részt. Mindenki váltsa ki S2savazóij£azolváeyát 3 A megyében december 2-án, Aradon 6-án kezdődik a szavazóigazolványok kiosztása. ~ Személyesen kell megjelenni a kiosztóhelyeken. (Arad, november 30-) Az aradi járásbíróságon a mai nappal teljesen elkészültek az új szavazói igazolványoik kiállításával és aláírásával. Ennek folytán Zih Józisef táblabíró, a járásbíróság vezetője már intézkedett is a kiosztások tekintetében, amely szerint elsőnek december 2-iján az aradi járásbíróság hatáskörébe tartozó környékbeli községekben és pedig Zimándiközön és Zimándujfalun Zih József táblabiró, Kürtösön Janca János, Mácsán Vasile M. Ioan és Szentmártonban dr. Costa János járásbírák vezetése alatt 3 napig tart a szavazóigazolványok kiosztása. Aradon decemberbikán kezdődik és bezárólag 10-ikéig tart a szavazóigazolványok kiosztása, még pedig naponta délelőtt 9—12-ig és délutáni 3—6 óra között. Az első választókerületbe tartozó választók igazolványukat a járásbíróság 44-es számlál szobájában vehetik át, ahol a kiosztás Zik táblabíró felügyelete mellett történik. A többi kerületek az illető rendőrségi kerület hivatalában kapják ki az igazolványokat, ahol a 11. kerületi redőrségben dr. Cofna a ill. kerületi rendőrségen lánca, a IV. kerületi rendőrségen Vasile, míg az V. kerületi gáji rendőrségen Sarban Aurél bírák ellenőrzik a kiosztást. Szavazóigazolványáért mindenkinek személyesen kell megjelenni és személyazonossági igazolványával kell igazolnia magát. Magyarok ! Testvéreink ! Csak erre a jelre szavazzatok! Ez a mi jelünk! Megváltoztatják a spekulatörvényt. Bucurestiből jelentik. A kereskedelmi és ipari miniszter ma kijelentette, hogy a spekulatörvényt megváltoztatják. A törvény mai formájában sérti a termelőket s a kereskedőket. Olyan törvényt alkot a kormány, mellyel mindenki meg lesz elégedve. Az új tervezeten már dolgoznak a mikasztériumban.