Aradi Közlöny, 1929. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1929-01-01 / 1. szám

M 7992. Arad, XLIV. évf. 1. szám. Egyes példány ára 5 lej, vasárnap 6 lej. Szerkesztőség Arad. Actev.Kontona Kiadóhivatal. Ara® Nyomda Vállalat: Balev Regele Ferdinand 4/22. (József Szírgonyolat: Közlöny. Ázsia Telefonszám: Szerkesztősék és Kiadóhivatal ISI. Megjelenik naponta reggel Aradi Közlöny / POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. 1929. január 1. Kedd ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN: Egész évre *— — 1080 Fet Fél évre 540 Lel Negyed évre ** —* 270 Lel Havonta — —1 —90 fel Hirdetések díjszabás szerint, EGYES SZÁM MA — 5 tel VASÁRNAP —-------* 6 Per Bucurestiben SO bánival több' Magyar uj esztendő. Irta: Dr. Parecz Béla. Minden újév napja az örök emberi reménykedésnek egy-egy visszatérő megnyilatkozása. Az év elmúltával mindig megállapíthatjuk magunkban, hogy az sem volt jobb a többinél és az uj esztendőtől mégis újra reméljük sorsunk jobbrafordulását. Az 1929-ik esztendő elébe mi erdélyi magyarok különösen fokozott reménykedéssel tekintünk, mert nemcsak, hogy új kormányt kaptunk és új parlamentet választottunk az új esztendőre, hanem gyökeres, nekünk kedvező rendszerváltozásra is van kilátásunk. Olvastuk a trónbeszédet, amely megszabja a parlament legközelebbi munkaprogramnját. Benne van a kisebbségi törvény megalkotása, az iskolareform, a lej stabilizálása, a vámtarifa módosítása, a vasút és a posta újjászervezése, a közutak kiépítése, a közigazgatás reformja és a helyi autonómia fejlesztése, az igazságszolgáltatás rendbehozása, a spekulatörvény módosítása, szóval, annyi jó, hogy az már majdnem soknak is látszik egy esztendőre. Hogy mindebből mi és mikép fog megvalósulni, az részben rajtunk kívül álló tényezőktől függ, de jórészt mi rajtunk is, kisebbségi na, rokon is múlik. ‘4 '» V Pl "*r TitHisofernek a Népvetségi Tanács luganoi ülésén laroj- 1. ntája mutatja, hogy a kisebbségi k s a világpolitikai aktualitás gyujtópi került s annak megoldása elől egy or ."Zúg sem, tehát Románia sem zárkózhatik el többé S ez a megoldás csak olyan lehet, a megelei a gyulafehérvári határozatoknak párisi kisebbségi egyezmény elveinek. Miidőek tehát rajtunk kívül eső hatalmas energiák, amelyek kormányunkat és törvényhozásunkat arra hajtják, hogy a trónbeszédben adott programmot abban a részében is megvalósítsák, amely a mi sorsunk javítását foglalja magában. De épen ilyen döntő fontosságú a mi jövendőnkre az is, hogy mi magunk mennyi energiát tudunk annak kedvező kialakulása érdekében kifejteni. — Csak el kell olvasnunk egyik-másik bucuresti-i soviniszta újságnak rólunk szóló cikkeit, hogy lássuk, miféle indulatok küzdenek ellenünk. Milyen pokla a gyűlöletnek tombol körülöttünk s hogyan igyekeznek egyesek és pártok, üzleti vagy politikai érdekekből, alaptalan vádaskodással és sokszor a való tényeknek tudatos meghamisításával is ezt a tüzet minél nagyobbra szítani. Az erdélyi magyarság politikai és társadalmi vezetőinek vállalniuk kell azt a feladatot, hogy ezzel az áramlattal megküzdjenek. Ez a munka azonban csak akkor lehet eredményes, ha a vezetők mögött zárt sorokban ott állanak az erdélyi magyarság nagy tömegei, amelyek bizalommal viseltetnek az ő vezéreik iránt és követik az ő vezényszavaikat. A mostani újévi évforduló e részben is jó reménységgel tölthet el bennünket. Talán első pillanatban megdöbbentünk azon, hogy a most lezajlott parlamenti választásokon a Magyar Párt a nemzeti parasztpártnak kétmilliókétszázezernyi szavazatával szemben csak százhetvenegyezer szavazatot kapott, holott a magyar népesség számarányának megfelelően majdnem még egyszer ennyit kellett volna kapnia, tudjuk azonban, hogy ennek jórészt az is az oka, hogy a választói névjegyzékek még mindig hiányosak s nem foglalják magukban az összes magyar választókat. Hiszen jórészt a mi sorainkból kerülnek ki azok az ezrek és ezrek is, akiknek nemcsak szavazati joguk, de még állampolgárságuk sincsen. S ha meggondoljuk, hogy mi nem ígérhettünk a mi magyar választóinknak aranyhegyeket, hanem csak kérni tudtunk tőlük, kérni bizalmat, szenvedés-vállalást és kitartást s hogy ennek ellenére is a mi józanul mérsékelt programmunkkal nemcsak mi tudtuk állani a sarat a nemzeti- parasztpártuak radikális s a nagy tömegek előtt nemzetiségre való tekintet néai tetszeítős programmjával szemben, hamm képviselőink számát tekintve az ország második leg - Gondolatok,reménykedések Irta: FEJÉR GÁBOR, az Erdélyi Hitelbank r.t. Elmélkedésre hajlamos emberek szívesen ragadják meg az évezredes szokások által szentesített olyan alkalmakat, midőn a naiv álmodozás vádjának veszedelme nélkül a legközelebbi jövő talányának megfejtésével foglalkozhatnak. Az örök rohanásban robotoló földi halandó kétségkívül ösztönösen igyekezett az idő végtelen országútján mértföldköveket felállítani, egyes évfordulókat különös jelentőséggel ruházván fel. Új esztendő első napjának komoly jelentőséget eme hagyományos szokások kölcsönöznek. Mi sem természetesebb, minthogy a gyakorlati életben működő ember óhajtásaiban azokat a terrénumokat kívánja átfogni, amelyeken épen dolgozik. A mi kívánságaink lényegét kevés számú gyűjtőszóval ki lehetne fejezni. Nevük: gazdasági és pénzügyi konszolidáció. Elkövetkezésüket, sürgős megteremtésüket mindenki joggal várhatja, épen úgy, mint magától értetődő, mikor az ember azt kívánja, hogy egészséges legyen. Egyszerűnek látszó, szinte szürke fogalmak ezek és mégis mennyi bölcs kormányzati és törvényhozási intézkedésnek, mennyire jól szervezett, befolyásolhattál! állami adminisztráció. .., iiléV-'.VV'- ■ Vy’’ íji '? ••j'r’ ' -t, ményeként least ezt természetes , Hápoiot elérni! Mindezen jelentős eredők harmonikus együttműködése szükséges ahhoz, hogy a gazdasági és pénzügyi konszolidációt elérjük és legvérmesebb reménykedők sem képzelhetik azt, hogy ezt egy-kettőre, rövid idő alatt meg lehessen teremteni. Már végtelenül hálásak lehetünk az új esztendőnek, ha az ezen uton való megindulást, a teendők helyes előkészítését és megkezdését hozza meg nekünk. A teendők sokfélesége számszerű felsorolást teljesen meddő kísérletté tenne és így ennek mellőzésével mindenek előtt arra óhajtunk rámmatni, hogy a termelés fokozása nélkül a gazdasági viszonyok konszolidálódása el nem képzelhető, viszont a termelés lendületének erősítése csupán a fogyasztó közönség felvevőképességének emelése által érhető el. Ezen ma már sipkigazságként ható tétel szemszögletéből nézve megállapíthatjuk, hogy egy bizonyos életstandard elérése nélül, mely a legszélesebbnéprétegeknek teszi lehetővé — ha mérsékeltebb igényeknek is — a kielégítését, a nemzeti termelés rendbehozatala el sem képzelhető. A nagy tömegek felvevőképességének fokozása, kereseti lehetőségek teremtése viszont különösen két irányban kifejtendő tevékenység útján válik lehetségessé. Az egyik: nagyobb szabású országos építkezési s inveszticiós programmk megindítása; a másik: a mezőgazdasági termelés minél nagyobb mértékben való modernizálása, belterjessé tétele. Ezen két programmpont megvalósítása nemcsak az összes iparágaknak foglalkoztatását tenné lehetővé, hanem nagy tömegeknek nyújtana kereseti lehetőségeket, ami a fogyasztás emelkedésével egyidejűleg ismét csak a nemzeti termelés esélyeit javítaná. Nyílt titok azonban, hogy úgy az építkezésekhez, mint a mezőgazdaságnak belterjessé tételéhez mindenekelőtt hosszúlejáratú és olcsó kölcsönökre van szükség. Országunk tőkeszegénysége folytán ez csak külföldi tőkének importja által válik ismét lehetővé, de semmi kétségünk, hogy azokat az akadályokat és elkedvetlenítően ható barátságtalan rendelkezéseket, melyek a külföldi tőkével szemben most még fennállanak, elhárítják, a hosszúlejáratú és aránylag olcsó hitel áldásaiban mi is részesülhetnénk. De ezen problémával kapcsolatban még az sem volna elegendő, ha tényleg sikerülne a külföldi tőke érdeklődését zálogleveleink és kötvényeink iránt felkeltenünk és elhelyezési piac teremtésének eredményeképen a bankok’ - * •mi • jo- -• m . gazdasági vhydlitértyeket . renk elégíteni. Az építkezéseknek •jfc.-pntds m _ vb .való megindulása ugyani ~1. egész vi! érvényben levő adókedvezmények és ürességek törvényben ; képzelhető. Ezek et at i . ..a. na hogy az elhelyezkedé* cső főként födését az építkezés ' gában keltben felkeltsék, a jövendezőség csak vén biztosítható. Kétségkívül nem közömbös az áll. tartás egyensúlya szempontjából ezen vezmények engedélyezése, valamint az lanatnyi előnyökrőlvaló lemondás sem, ket a külföldi tőke jövedelmének a bekek terhesebb megadóztatásából szed az álla magasabb szempontokból és a távolabbi jöv. érdekében azonban a pénzügyi kormányzatnak enyhíteni kell a csak ámeneti előnyöket biztosító túlzott fiskál rásndszerét és kellő megértéssel lehetővé kelennie a kereskedelmi és ipari termelés megélénkülését, melynek egyik legfontosabb és leghatékonyabb kiinduló pontja az építkezés megindulása. A mezőgazdasági termelés belterjessé tétele ismét egész sereg hazai iparágai : jelentene állandó és bőséges foglalkoztatás öntené azonban a természet által adott kieseknek sokkal eredményesebb kvk .-át és így a nemzeti vagyon nagyjelentés^/^ gyarapodását is. nagyobb pártjává is tudtunk emelkedni, akkor bizalommal tekinthetünk a jövőbe. Megmutattuk, egy nagy erőt jelentünk ennek az országnak politikai életében, de még nagyobb erőt fogunk jelenteni akkor, hogy ha azok is a soraikba lépnek,akik eddig tartózkodtak a politikai aktivitástól Ingyen nem adnak semmit és a mi sorsunk se fog javulni, ha ezt keménytunkával ki nem érdemeljük. A "választás "eredménye minden beszédnél hangosabban forgi a mi közönyös magyarjaink fülébe, hogya mi magyar sorsunk jobbra fordulásáért való küzdelemben minden magyarnak teljesíteni kell kötelességét. vezérigazgatója. alos Lapunk usa és arámai* -■ :2 aLAI %