Aradi Közlöny, 1929. február (44. évfolyam, 26-48. szám)
1929-02-01 / 26. szám
Egyes pdRttRty tta I lej, vasárnap 6 lej. iM^^1^27mi^mhémmhi ELŐFIZETÉS Szerkesztőség: Arad Acser..palota, Kiadóhivatal: Aradi Nyomda Vállalat. Bulev Regele Ferdinand 4/22. (József főherceg ut.) Sürgönydin: Közlöny, Arad. Telefonszám: Szerkesztőség, és kiadóhivatal POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP , ISI. Megjelenik naponta reggel. Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. HELYBEN ÉS VIDÉKEN Egész évre ~s— Fél évre — —Negyed évre — — Havonta — — — Hirdetések díjszabás 1080 Lei 540 Le* 270 Lei 90 Lei szerint. JEGYES SZÁM ÁRA — 5 Lei VASÁRNAP — — — 6 tél Bucurestiben 50 bánival több ■8E5gS3E£3SE^aflMBM^^ Ház, vagy pénz? Iurian igazságügyminiszter tegnapi nyilatkozata, amely arról szól, hogy a lakásbérek Romániában mindaddig kötött állapotban maradnak, amíg egy megindulandó építkezési akció teljesen meg nem szünteti a lakáshiányt, jelentékeny kihatással lesz az ingatlanárak alakulására. Az államok építkezési akcióját már ismerjük. Ausztria és Magyarország, hogy" csak közeli szomszédainkat említsük, tanulságul szolgálhatnak számunkra. Bécsben a városi házak építéséért mindent feláldoznak. Breitner városi tanácsnok példátlan pressziót gyakorol a polgári társadalomra. A színházakat, mulató- és egyéb szórakozóhelyeket olyan terhekkel sújtotta, hogy azok legnagyobb része bezárt. A lakbérek mindamellett mozdulatlanul le vannak kötve, a háztulajdon teljesen elértéktelenedett és gazdáik legnagyobb részének nincs meg a betevő falatja. A középítkezés ólomlábakon jár és lassan halad előre. Esztendők hosszú sora sem elegendő ahoz, hogy az állami építkezés folytán annyi ház kerüljön tető alá, amennyi elég ahhoz, hogy a lakók elérkezettnek lássák az időt, hogy a házbérek szabadforgalmával szemben passzíve viselkedjenek. A külföldön ma már az a meggyőződés alakult ki, hogy a lakáskérdést csak a rentábils alapokra fektetett magánépítkezés képes megoldani. Iunian igazságügyminiszter tegnap tett nyilatkozata tehát bizonyára nem fog serkentőleg hatni azokra, kik ingatlant szándékoztak vásárolni. Aligha lehet örömes célja bárkinek is, hogy nehéz munka által szerzett vagyona játékszere legyen a politikának. Az ingatlanárakra súlyosan ki fog hatna pénzünk stabilizálása is. Az árnívójában hullámzó pénzt szívesen fektette stabil értékbe mindenki. A bizonytalan valuta kereste az elhelyezést olyan értékbe, amely nem ingatlozik. De amikor a pénz meggyógyult, akkor az utóbbi válik nyugodt vagyontárggyá. A ház olyan adóalany, ami a kirakatban fekszik.Szabad prédája minden eljövendő adóinkvizitornak. Az egészséges pénz mozgékony vagyon, az ingatlan lomha, immobil. A házat épen akkor nem lehet értékesíteni, amikor tulajdonosának szüksége volna rá. Sőt minél gyorsabban kell pénzzé tenni, annál nyomottabb lesz az ára. Pénzkrízis idején számtalan példa volt rá, hogy akinek valamely okból gyorsan pénzre volt szüksége, kénytelen volt az előteremtendő pénz értékének sokszorosan megfelelő ingatlant elkótyavetyélni, hogy szorult helyzetében segíteni tudjon magán. A józan gazdálkodó ember nem felejtette el a normális békeidőket. Tudjuk, hogy akkor nem az volt a gazdag ember, akinek háza, hanem az, akinek pénze volt. A stabilizáló után így lesz megint. Pedig a háború előtti időkben a ház korlátlan tulajdona volt gazdájának, míg ma társtulajdonos a lakos az állam. Az igazságügyminiszter álláspontja együttjáróan a lej stabilizálásával, tehát súlyosan deprimáló hatást fog gyakorolni a romániai ingatlanpiacra. Az első években mindenesetre. Hosszú idő fog eltelni, amíg a pénzügyi helyzet oly mértékben konszolidálódik nálunk, hogy a takarékbetétek kamataival versenyre tud kelni a házingatlan hozadéka. Márpedig a tőkének világszerte az a tulajdonsága, hogy nem az ábrándoknak él, hanem ceruzával dolgozik és számol. " '"—f...... mmm A Magyar Párt és a Kellogg-paktum Miért nem szólaltak fel magyar képviselők a paktum parlamenti tárgyalásán? — A bucuresti-i lapok tüntető szándékot magyaráznak a párt magatartásába. (Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósítójának telefonjelentése.) A kamara, mint azt legutóbbi számunkban megírtuk, ratifikálta a Kellog-paktumot. Politikai körökben nagy feltűnést keltett, hogy a Magyar Párt részéről senki sem szólalt fel a ratifikációs javaslat tárgyalásánál, sőt a párt tagjai tartózkodtak a szavazástól is. A mai reggeli bucuresti-i lapok ezt odamagyarázzák, hogy a Magyar Párt viselkedése a kamarában voltaképen tüntetés volt a Kellog-paktum ellen. A kamara mai ülésén az újságírók kérdést intéztek ebben az ügyben báró Jósika János és báró Szentkereszthy Béla magyarpárti képviselőkhöz, akik kijelentették, hogy a Magyar Párt egyáltalában nem akart tüntetni a paktum ellen. A párt tagjainak nagy része azonban vidéken tartózkodott, akik pedig eljöttek a kamara ülésére, azokat egészen váratlanul érte a Kellog-paktum ratifikálásának tárgyalása, úgy hogy nem alakulván ki erre nézve a pártban állásfoglalás, nem nyilvánították véleményüket. Meglepő volt a kamara tegnapi ülésén az is, hogy a németek nem szólaltak fel a Kellog-paktum ügyénél és ugyancsak nem szavaztak, úgy látszik, hogy a németek felszólítást kaptak ez ügyben a kormány részéről, mert a kamara mai ülésén dr. Hans Otto Roth pótlólag a német párt nevében egy deklarációt olvasott fel, amelyben kijelenti, hogy a romániai németség örömmel járul hozzá a Kellog-paktum ratifikáláshoz. Ezzel igen furcsa helyzet állt elő, amelyet az egész román sajtó igyekszik kihasználni és rámutatva arra a tényre, hogy a németek megszavazták a Kellog-paktumot, a magyarok pedig tartózkodtak attól, úgy állítja be a dolgokat, mintha a két kisebbségi párt között mélyreható , ellentétek volnának. Ijesztő mértékben nő a munkanélküliség az egész országban. Riasztó hírek érkeznek a fővárosba az ipari gócpontokból a munkanélküliség terjedéséről. (AzAradi Közlöny bucuresti-i tudósítóinak telefonjelentése.) A fővárosba érkezett hírek szerint nemcsak egyes vidékeken, hanem az egész országban ijesztően nő a munkanélküliek száma. Nemcsak az aradi Astra-gyárban történt munkáskizárások, hanem a zsilvölgyi munkások szomorú helyzete is aggasztja a kormányt. Az ipari gócpontokból egyre riasztóbb hírek érkeznek!? Bucurestibe. Ma például arról kapott jelentést a kormány, hogy a resicai műveknél, ahol eddig 12.000 ember dolgozott, ma csak 4000 munkást foglalkoztatnak. Az aradi Astra-gyár 5000 munkás helyett csak 2500-at dolgoztat De hasonló a helyzet Kisenewben, Csernovitziban, Radnutban, ahonnan egyre nyugtalanítóbb hírek érkeznek a munkanélküliség növéked Kivégzik a spanyol lázadók vezéreit. Primo de Rivera: „Őrültséget csináltak ezek a szerencsétlen emberek.” A rögtönítélő bíróság három lázadó tisztet halálra ítélt. (Az Aradi Közlöny madridi tudósítójának távirata.) Madridból jelentik: Spanyolországban a legszigorúbb cenzúrát léptettek életbe és az útlevelet is szigorúan ellenőrzik. Mir szerint a lázadást a Franciaországban élő spanyol emigránsok szervezték. A végrehajtását pedig állítólag Arrera tábornok, volt hadügyminiszter vállalta magára. A tábornokot állítólag le is tartóztatták. A hivatalos jelentés szerint az összeesküvést a franciaországi emigránsok, valamint a köztársasági-liberális párti Leuroux Alba készítette elő. Az egyik berlini lap tudósítója a következő részleteket táviratozza lapjának a ciudad-reáli tüzérségi zendülésről. A tüzérség megszállotta az éjszaka folyamán az összes közhivatalokat. A várost övező dombokon ágyuütegek állottak. Mindenki az utcán volt és izgalommal tárgyalta a lefolyt eseményeket. Este nyolc órakor a kormány megbízottja érkezett Madridból és a felkelők vezére, egy ezredes azonnal fogadta. A kormánydelegátus kiadta a parancsot a visszavonulásra. Ciudad Realba három hadosztály gyalogság vonult be. A lapok jelentése szerint a lázadó ciudadreali tüzérezred megadta magát, mihelyt a kormány repülőgépei röpcédulákat dobtak a városba, amelyek szerint azonnal megkezdik a város bombázását, ha a tüzérség vissza nem tér rögtön a kaszárnyákba. A lázadással kapcsolatosan Primo de Rivera kijelentette: " Őrültségnek kell nyilvánítanom ezeknek a szerencsétlen embereknek a mozgalmát, mert a dolog súlyos következményeket von maga után. A lázadók felett külön erre a célra alakult bíróság ítélkezik. A késő esti jelentések szerint a lázadók kiadták a haditörvényszéknek tisztjeiket. Egy megszökött, hármat golyó általi halálra ítéltek. Felhatalmazást kértek a királytól az ítélet végrehajtására, azonban ez még nem érkezett meg. A késő éjszaka érkezett jelentések szerint ma este lezajlott a spanyol forradalom utolsó felvonása. Két ezredest megfosztottak rangjuktól, majd rögtönítélő bíróság elé állították őket. Mindkettőt halálra ítélték és az ítéletet mindjárt végre is hajtották. Lapunk ma sasáta 1ó oldal. — Ara 5 le*