Aradi Közlöny, 1929. december (44. évfolyam, 274-296. szám)
1929-12-01 / 274. szám
Atism *'ütköny miriá ‚■■*■1111^11 Miiwrf ‚rT~i«iT Kijárással vádolnak két aradi politikust. Gherman Dante dr. és Cuciuc dr. feljelentése két parlamenti képviselő ellen.fektus nem tűr agrárügyekben közbenjárást. — A megvádolt politikusok (Arad, november 30.) Egy cluji lap ma Aradra érkezett száma cikket közöl, amely érdekesvádakat tartalmaz két aradi parlamenti képviselő telten. A cikk szerint ez év júliusáig az arad megyei Seprős község lakossága megbízta dr. Dante Gherman és dr. Cuciuc Aurel aradi ügyvédeket, hogy eszközöljék ki a földművelésügyi minisztériumban, miszerint a seprősi Czáránbirtok 800 holdját szerezzék meg a lakosság részére. A két ügyvéd megindította a hivatalos eljárást, amelynek eredményeképen a minisztériumból R o t a r iu vezérfelügyelő szállt ki és megállapította, hogy a lakosságnak tényleg joga van a földre. Közben az ügyről tudomást szerzett Marsi és Iustin dr. megyei prefektus, aki táviratot intézett a minisztériumba, kérve az akció megakadályozását, mert a közbenjáró ügyvédek honoráriunot kötöttek ki az ügyben. A prefektus kijelentette, hogy nem tűrheti, hogy a földreform kérdésekben bárki közvetítsen, miután ezt a minisztérium díjmentesen és minden közbenjárás nélkül köteles eszközölni. A minisztérium a prefektus közbelépésére meg is változtatta határozatát. Az érdekes ügyben most fejlemények állottak be, amennyiben a két ügyvéd beadványt intézett a földművelésügyi miniszterhez, közölve, hogy ugyanezt az ügyet két aradi parlamenti képviselő vállalta el holdanként 4200 lejes honoráárum mellett. Ily módon a két politikusnak két*s00 millió fejes haszna maradna. A memorandumban foglaltak alapján a minisztérium felkérte Marsiét Iustin prefektust, vizsgálja ki az ügyet. A prefektus kihallgatta a két parlamenti képviselőt, akik kijelentették, hogy ők mint ügyvédek vállalták el az ügyet és összesen ezer lej honorárium marad nekik holdankint. Gherman dr. és Cuciuc dr. most az egész ügyet memorandumban közölték Maniu Gyula miniszterelnök » kel is. Marsié« dr. prevédekezése. rittiess fogorvos az első feleségét is megölte Exhumálták az első feleség holttestét, aki gyanús körülmények között halt meg. Guttmann azt állítja, hogy az asszony morfinista volt Berlinből jelentik. Nagy érdeklődés közétette folyik a vizsgálat az odera-schwedti gyilkosság ügyébert. Mint ismeretes, dr. Guttmann igyes schwedti-i fogorvost letartóztatták, mert vád merült fel ellene, hogy meggyilkolta fel hogy felvehesse 50.000 márkás életbiztot, boncolták fel az asszony holttestét és lapították, hogy gyilkosság áldozata lett. A meggyilkolt asszony Guttmann dr. második felesége és miután az a gyanú merült fel, hogy az első feleség is gyilkosság áldozata lett, elrendelték az első feleség exhumálását. Guttmann azt állítja, hogy első felesége mértéktelen morfiumélvezés következtében hunyt el, ezzel szemben a nyomozóhatóságoknak az a gyanúja, hogy Guttmann gyorsan ható méreggel ölte meg az asszonyt. 1920december 1. séé'et. a ■ gyermekeknél A*Cadum kenőcs minden «telin» nélkül alkalmazható ae*ecseme kényes bőrén, valahányszor hurzsolattól, kiütéstől, ekcémától, felfekvéstől és .'.lás, a kishajóknál előforduló idegesítő J fájdalmaktól szenvednek. Azonnali enyhül**,következik be mindjárt aCadum kenőcs első használatától. A viszketegség Azonnal megszűnik és a kenőcs kihalásai annyira megnyugtató és gyógyító természetűek, hogy ezek a fkis. .teremtések visszanyerik rendes alvásukat. Menekülnek a kínai csapatok Pekingből jelentik: Megállapították, hogy Hailarban a kínai csapatok megfutamodását nem a szovjet csapatok offenzívája okozta, hanem a szovjet repülők támadása, melyek számos bombát dobtak le a kínaiakra. A kínai csapatok között olyan pánik keletkezett, hogy rendetlen futásban menekültek dél felé. A menekülés még mindig tart és a katonák útközben fosztogatnak, gyilkolnak és mindent elpusztítanak- Carbinban megtették az intézkedéseket, hogy a menekülő kínai csapatokat eltereljék útjukból, mert Charton felé tartanak és veszélyeztetik a város biztonságét. TÁRCA. »Adjon Isten jó reggelt minden embernek!« Szemelvények Szentmirei Jenő megnyitó beszédéből, amit ma este mondott el a Székely írók estjén. — Adjon Isten jó estét minden embernek! Ezzel a köszöntéssel is reá akarok emlékezni ma, aki minden más esetben, valahányszor együtt léptünik a közönség elé, elsőnek jelent meg a pódiumon. És meséje isvan ennek jó köszöntésnek. Verefényes nyári reggeleken, mikor szépszámú vérszerinti unokái seregestől nyaraltak lenn Kisbaconban, igy köszöntötték, mindig a Szobájából kilépő nagyapót: — Adjon, Isten jó reggelt, édes nagyapáikám. És ő minden reggel ugyanazokkal a szavakkal válaszolt: — Adjon Isten édes gyermekeim mindenEmbernek. Ebben az egyszerű köszöntésben benne volt a Benedek Elek egész írói és emberi hitvallása. Benne volt az a, valami, amit ma, divatosabb szóval világnézetnek neveznek. Ez aminden embert egyforma szeretettel átölelő világnézet adta meg minden együtt tartott estélyünk alaphangját és mi most az Alail is bizonyságát akarjuk adni annak, hogy az őnyomdokaiból ezután se akarunk, de talán már nem is tudnánk kitérni, hogy első szavainkkal is őt idézzük: — Adjon Isten jó estét minden embernek. Most, hogy Benedek Elek félbemaradt levelében megírta, hogy lassacskán ő már visszavonul a közélet mezejéről és hovatovább hozzá kell szoktatnunk magunkat ahhoz, hogy nélküle rójjuk tovább az erdélyi országutakat: fájdalom, nekem jutott a szerep, hogy a bevezető előadásokban megpróbáljam helyettesíteni őt. Világért sem vezérség jusson és semmiféle előbbrevalóságot vindikáló jogcímen. Őt még nagyon sokáig nem fogja pótolni senki, helye betöltetlenül marad közöttünk mindvégig, hogy ezáltal is emlékeztessen az ő örökkévaló életére. Benedek Elek nem halt meg, csak visszavonult kisbaconi magányába, mint máskor is tette, ha véletlenül betegség, vagy sürgősebb természetű elfoglaltság akadályozta, hogy velünk útra keljen. ..Menjetek fiaim ez egyszer nálam nélkül “ irtja ilyenkor. — Én majd az újságokból úgy is elolvasom, hogy milyen szerencsével jártatok.“ . Ama végzetes augusztusi nap óta deget írtak és elég emlékbeszédet mondottak el már itt is és másutt is az ő elhanyatlott élete felett. Cikkek, értekezések, emlékbeszédek alaposan felmérték már az ő nagy és még nagy ott sookáig nem pótolható értékeit. Nekünk, akik közelebbről ismertük hétköznapjait is, akik nyolc hosszú esztendőn keresztül együtt tervezgettünk, aggódtunk és töprengtünk és verekedtünk ,éi ha kellett, lehetetlen. Hogy megálljunk a puszira emlékezésnél. Nekünk tovább kell mennünk, hogy ráirányítsuk a szemeket arra a szivet elszomorító tragédiára, mely tíz éve zajlik immár a mi kicsi Erdélyünk színpadán s amelynek Benedek Elek a legtisztább karddal verekedő s épen ezért már eleve bukásra ítélt egyik főhőse volt. Sőt meg kell mondanom, hogy nem is az első, nem is az egyetlen elbukott hőse. Elsőnek Sipos Domokos ment el fiatalon, tüdejének utolsó roncsáig énekelve és hiábaérdekeivé, Halálra. Ítélte őt a mindnyájunk felett lecsapni kész héjjaként keringő erdélyi sors. Most másodszor lőtt meggondolatlan kézzel tulajdon szivéhez Erdély és ez a golyó Benedek Eleket találta, aki a maga szivét lökte immár mártírok áldozatkészségével a fegyver - .cső elé, hogy a sok csapás alatt megzavart erdélyi értelem inkább őt némítsa el, mint ama nagy kollektiv szivet. Mert annak élnie és ’do-* bógnia kell még, mig ösztönösen ráismer egyszer legjobb fiaira, leghívebb frontkatonára, akiket most még rövidlátó önzéssel hullani enged, vagy egyenesen a halálba küldi ».,* . w ,Mi sem ismerünk ellenségeket, mert meg* tanultuk tői©, gyűlölni csak a gyűlöletet szabad. Mi is meg akarunk érteni minden igaz törekvést, hogy mentői többen legyünk, akik egyfele haladunk. De elfordulunk mi is a hamis hangtól, mert keserű tapasztalatok tanították meg, hogy a sima hazugság, a tetszetős látszatok mögé bújtatott bűn, az egyetlen ezen a világon, amely minden jónak, szépnek és igaz a*nak életére tör. A mi kicsiny csapatunkból kést áldozatot már elnyelt a Moloch, a két legféltettebb, leghűségesebb társat. Most meg akarjuk mondani Erdélynek és benne s kívüle mindenkinek, aki szabad és tiszta célkitűzések hóhéra akar lenni még, hogy elég a vértanukból. Elég az egymást eltiprő őrültségből! Elég a jövőt nem látó vakság oktalan hadonászásaiból! Meg kell kérdeznünk nyíltan, hát itt már tüzes trónuson muszáj megsülnie minden Dózsa Györgynek!? Minden Dávid Ferencre itt csak testi, vagy lelki bilincsek Várnak? Minden Apáczait ezentúl is a halálra hajszolnunk, aki többet s jobb iskolát akar? Mikor lesz itt úrrá már egyszer és végképen az igazi Torda és az igazi Gyulafehérvár szelleme? Vagy ezek a nagy kinyílások csak felvillanó lucidum intervallumai akartak lenni a sokszázados ködnek és zűrzavaknak, mely itt az értelmet megfeküdte? Mi nem akarjuk Finn!, Hogy ez így legyen ! Hogy ennek igy kelljen ezentúl mindvégig lenni. Mi épitő munkát akarunk. Jertek, építsünk együtt a Benedek Elek tiszta nevével ad otthont gyermekeinknek. Építsünk együtt egy szebb, igazabb, embernek arlóbb jövendőt. —* Adjon Isten jó reggelt manknerab*.mefc