Aradi Közlöny, 1930. január (45. évfolyam, 2-24. szám)

1930-01-03 / 2. szám

M­­ 99 I VA­TI OLDAL. Megjelenik naponta reggel. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda- Bul. Reg. Ferdi­nand (József főherceg­ ut) 4. ,Telefon : 151 Sürgönyeim : Közlöny. Arad. :• Az Aradi N­yomda Vállalat tulajdona. Kiadása és rotációs nyomása URA 5 LEJ. Előfizetési árak: évente 1080, félévre 540, negyed­évre 270, havonta 90 Lej. Külföldre havonta 50 Lejjel több .• Eszves szám 5 Lej, vasárnap 6 Lej. .. (Bucu­re­s­t­i­b­e­n 50 bani felár.) Hirdetések tarifa szerint, az: ■XLV. évfolyam, 2. szám, Főszerkesztő: STAU­BER JÓZSEF . Péntek, 1930 j­anuár hó 3. Véres zavargások Temesvár uccáin. ­­i . Éles hírlapi harcok az alkotmányválság körül A liberális- és néppárt között megszakadt minden kapcsolat. — Bratianu és Averesen heves összecsapása. — Egyes lapok szerint Miklós herceg a bátyjának akarja átadni helyét a ré­­genstanácsban. — A Cavantirl semmisnek mondja Miklós herceg tábornoki kinevezését. »Itt csak a haza és a történelem beszélhet.« (Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósítójá­nak telef­on jelentése­) A főváros lapjai még mindig telve vannak az alkotmány­krízisről Szőlő híreikkel. Mindegyik­ lap nagy cikkben foglalkozik az eseményekkel és hozzáfűzi a maga véleményét a történtekről. A Curentul közli a Viitorul ama cikkét, amelyben — mint az Aradi Közlöny legutóbbi számában megírta Vlad Aurel dr. ellen emel vádat, hogy agi­tál Károly extrónörökös ügyének feleleveníté­­­se mellett. Leszögezi azonban, hogy maga a liberális­ párt sem hisz abban, hogy a kormány így ilyen akciót akar indítani. Megállapítja, hogy Stratianu Vinti­la újév napjára összehívta bizalmasait, hogy a helyzetről szóló vélemé­nyüket meghallgassa. A megbeszélésen a libe­­rá­lis-párt vezére kijelentette, hogy véleménye szerint Áverésen tábornok elárulta a liberális- átk­ot a január 4-iki kérdéssel kapcsolatosan. Bratianu V­in Lila előadta, hogy értesülése sze­rin Áverésen tábornok kijelentette, hogy­­ csupán a liberális­ párt tartja Károly her­­ceg ügyét lezárt kérdésnek, de az­­t vélem, mén­ye szerint történhetnek ez ügyben módosítások is. :. a maga részéről nem tartja ez irányban kö­telezőnek magára nézve a liberális­ párt hatá­rozatai"­ Ugyanekkor a pár­t proklamációjában is des támadást intéz Averescu generális el­len, amiből megállapítható, hogy a liberális és néppárt között megszakadt minden kapcsolat. Tilos az intrika. Az alkotmány­krízisről szóló hírekkel kap­csolatosan Jorg­a Miklós lapjában, a • Neamul iRomatiesében ír nagy cikket, amelyben közli •­­Mária királynénak a Neue Freie Pressében tet­t ismeretes nyilatkozatát, amely szerint egyetlen párt sem nyerheti meg őt a maga cél­jaira. — Most már csak egy van hátra — álla­pítja meg Iorga professzor — hogy a cotroce­­ói-i palotára figyelmeztetőt függesszenek ki, intrikák tiltva. Újév előtti estén Hiotó udvari miniszter hosszas megbeszélést folytatott Mania Gyula miniszterelnökkel és a megbeszélés eredmé­nyeképpen a kormány erélyes cáfolatot adott ki, amelyben megcáfolja a Miklós lemondásá­ról a belföldi és külföldi sajtóban kolportált híreket. Az este folyamán Maniu miniszterel­nök hosszas megbeszélést folytatott Stere­­Constantinnal is. I.. Stere szerepe. Stere szerepére nézve különböző kombinációk vannak. Beavatottak szerint Stere már egy hónappal ezelőtt tudomására hozta a miniszterelnöknek Miklós herceg le­mondási szándékát. ,zik az összeköttetések, amelyekkel Stere a cotrocenii királyi palotában rendelkezik, való­színűvé teszik, hogy az események kialakulásában rá nagy szerep vár. A D im i n e a t­a szintén foglalkozik Miklós herceg lemondásának kérdésével és hozzáteszi ama információját, hogy Mária királynénak sike­rült rábírni a régensherceget lemondásának visz­­\ ]AQ sgexdj Miklós herceg lemon­­dása szoros összefüggésben áll azzal a jóviszony­­nyal, amely közte és bátyja, Károly herceg között fennáll-Egyesek azt is mondják, hogy a régensherceg el van készülve arra, hogy pozícióját átadja •? bátyjának. A tábornoki kinevezés. A hivatalos lap egyébként tegnapi számában közli, hogy Miklós herceget tábornokká és ellen­tengernaggyá léptették elő. Az előléptetést C­i­­hoski tábornok, hadügyminiszter írta alá. Az előléptetéssel kapcsolatosan a Cuvântul azt írja, hogy az előléptetés sem­mis, mert csak a hadügyminiszter írta alá, a régenstanács nem. Ily módon mégegyszer meg kell ejteni az előlép­tetést — írja a lap — ezúttal törvényes formá­ban. Kínos azon­ , hogy ilyen tévedés épen a régensherceg személyénél történjen. A lap szerint lehetséges, hogy a tévedés a Monitorul Oficial ré­széről történt. A Cu­v­­intul mai számában egyébként meg­állapítja, hogy Miklós herceg lemondásáról ma már nem beszélnek Bucurestiben. Annál többet azonban az ezzel kapcsolatos eseményekről és­­ a január 4-iki törvényről. Ezzel a kombináció­tömeggel kapcsolatosan az îndreptarea, a néppárt hivatalos lapja kijelenti, hogy semmiféle része a pártnak nincsen a Károly herceg vissza­térésére irányuló mozgalomban­ Az îndreptarea kommünikéje, amely feltűnően éles, így hangzik: " A néppárt teljesen távol áll azoktól, ame­lyeket egyes lapok neki imputál­ták és róla írnak, olyan kérdésekkel kapcsolatosan, amelyekbe­­állí­tólag belekeveredett. Azt hiszi a párt, hogy a kormánynak egy manőverével áll szemben, amely a régensek egyikének diszkreditálására irányul, hogy egy olyan eseményt igazoljon, amelyet a kormány előidézni készül. . . Párisban valaki optimista...“ 99 A Viitorul — a liberárális párt hivatalos lapja — azt írja, hogy a Károly herceg érdekében indított mozgalom élén a kormánypárti képviselők állanak, akik aláírásokat gyűjtenek a herceg visz­­szatérése érdekében. A C u *­ a ’ $ u 1 ezzel kapcso­latosan megjegyzi, hogy a liberális hivatalos el­felejt ezen váddal kapcsolatosan bizonyítékokat bemutatni. Az Adevărul .­szerint az utóbbi ese­mények mind Károly herceg személye miatt tör­­ténntek. Ehhez is véleményt fűz a Cuvântul, a­mely a maga részéről leszögezi azon bíz­is forrás­ból eredő információját, hogy az utóbb történt eseményeknek semmi közük a január 4-iki tör­vény revíziója érdekében megindult mozgalomhoz. , — Azok operálnak — írja a Cuvântul — akik ezen év nyarán megrendezték a fascista összees­küvést és ugyanazok érdekében történtek az ese­mények. A lap ezután tovább boncolja az Adeve­rulnak e kérdésben megjelent cikkét. Az Adeverul ugyanis ezt írja: — Ha hozzátesszük még a Parisból érkező híreket, amelyek szerint egy bizonyos sze- s m­élyiség rendkívül optimista, meg tudjuk ma­­­­gy­arázni a m­isztér­iumot. A Cuvântul megcáfolja ezt a hrt­ A párisi h­írek nem magyarázzák meg az itthoni rejtélyt — írja — mert semmi közük egymáshoz. Hogy egy bizo­nyos személyiség optimista, az más lapra tarto­zik. Hogy ezzel a bizonyos személyiséggel kap­csolatosan történhetik valami, az is lehetséges. De ennek érdekében nem kell rejtély és nem kell összeesküvés. Ott csak a történelem és a haza beszélhet. Végül még egyszer leszögezi, hogy Miklós herceg lemondása és a karlista mozgalom között szemi összefüggés nincs. Hat magyar tag került a megyei tanácsba A Magyar Párt elnöki tanácsa ma kijelölte a magyar tanácstagokat. Egy magyar tagja lesz az állandó­ választmánynak.­ A 36 tanácstag közül tehát hat magyar, négy német nemzetiségű. (A’r­a cí, január 2.)­ A’ Magyar Párt tagozatának elnöki taná­csa ma délután dr. B­a­­r­a­b­á­s Béla, a párt elnökének l­aká­sán ülést tartott, amelyen véglegesen döntöttek afelett, hogy a magyarság a román pártokkal közös listával indul a megyei választásokba és kije­lölték a megyei tanácstagokat. Eredetileg az volt a terv, ahogy a párt elnöksége a jövő hét folyamán összehívandó megyei és városi inté­zőbizottság elé terjeszti a kérdést és az inté­zőbizottság fog dönteni a tanácstagjelölések­­ről is. A Magyar Párt központi elnökségétől azonban napról-napra érkeztek a sürgetések a határozat meghozására vonatkozólag és Pap C. Istvánt kamarai, elnök is megtette ajánlatát a nemzeti­ par­asztpárttal való közös listáral, ezért az aradi tagozat elnöki tanácsa ma meghozta a döntést, amely bizonyára általá­nos megelégedést kelt a magyarság körében. Az ú­j, közigazgatási törvény a megyei ta­nácstagokra vonatkozólag­­is lényeges változá­sokat eszközölt. Eddig, mint ismeretes, har­minc tanácstag működött a megyei választ­mányban. A magyarságnak öt rendes és egy póttagság jutott. Az új törvény harminchat ta­got ír elő és nem emlékezik meg a póttagokról. A harminchat tanácstag közül a megálla­podás szerint, hat hely jutott a magyar­­­ságnak. És így a" német' párt négy delegátusával összesen 10 tag fogja képviselni a megyei ta­nácsban a kisebbségi érdekeket. A mai ülésen elhatározták, hogy kik töltsék be a magyarság részére juttatott hat rendes tag helyét. A megyei választmány hat magyar tagjai­nás döntés szerint a következő: Tak­ác­s­y Miklós (Felsősimánid), Dar­á­­tnyi Jánosi volt megyei főjegyző (Arad), Ga­­valik Sándor (Borossebes), dr. Lelik Ist­ván (Pécs­ka), Jakab István kisgazda (Va­dász), Bikád­i József kisgazda (Simonyi­­falva.) A már összeállított lista­ szerint, a harma­dik helyen szerepel Takácsy Miklós és a har­mincadik helyen Bikád­ József. A megyei ta­nács annak idején megválasztja az állandó megyei választmányt, amelybe egy, hely jut a magyarság részére. • Ti .

Next