Aradi Közlöny, 1930. július (45. évfolyam, 145-171. szám)
1930-07-01 / 145. szám
M 1 00 A$ MA 12 OLDAL ♦zerkesztőség, kiadóhivatalos nyomda: Bul Reg. Ferdinand (József főherceg-ut) 4., telefon: 151. Sürgönyeim: Közlöny. Arad. .: Az Aradi Nyomda Vállalat tulajdona, kiadása és rotációs nyomása. Megjelenik naponta reggel. XLV. évfolyam, 145. szám Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF mmmammmmmmmmmmmmmmmammmmm ~ARA 5 LEJT Előfizetési árak: évente 1080, félévre 540, negyedévre 270, havonta 90 Lej. 'Külföldre havonta 50 Lejjel: több. :: Egyes szám 5 Lej. Vasárnap 6 Lej. :: (Bucs- restiben 50 bani felár.); Hirdetések tarifa szerint. ::' Kedd, 1930, julius Sió 1 „Eső után köpenyeg“ Ha figyeljük a kormánynak és parlamentiek a legutóbbi napokban kifejtett működését, felvitathatatlanul meg kell állapítanunk, hogy ez a két államhatalmi szerv, amely az ország sorsát intézi és vezeti, igen intenzív munkát fejt ki. Láttuk, hogy a parlamentben az az örvendetes jelenség kap lábra, hogy egyes képviselők kezdik észrevenni, hogy nagyon szomorú gazdasági viszonyok között él ennek az országnak a népe és hogy ideje volna valamit csinálni a gyógyulás érdekében. Interpellációk hangzanak el, amelyek azt panaszolják, hogy a román gabona elveszítette jó hírnevét külföldön. „Igyekezni kellene — mondja egy képviselő — a gabona régi presztízsét visszaállítani, hogy versenyre tudjon kelni a külföldi gabonával.“ Egyes vádak szerint, idegen ügynökök terjesztik a román gabonáról a rossz hírt és ez az oka annak, hogy a külföldi piacokon nincs helye a valamikor világhírű, kitűnő minőségű bánsági búzának. Végre az egyik képviselő fején találta a szöget és javaslatot nyújtott be a gabona exportvámjának eltörléséről. Megindokolta, hogy ez is egyik módja annak, hogy a román gabona, legalább ár tekintetében versenyképessé váljon. A parlament elfogadta a javaslatot, amelyből hamarosan törvény lesz. Figyeljük ezeket a vitákat, interpellációkat, javaslatokat és szomorúan kell megállapítanunk, hogy ennek a gazdag országnak szegény népe keservesen ráfizetett már az „eső után !.: perg?g“-politikára. Politikusaink nem igyekeznek más kárán tanulni, de nem teszik magukévá a jó példákat sem és csak akkor ébrednek fel érthetetlen letargiájukból, amikor már jobbra, balra dől, recseg-ropog fölöttük az ország gazdasági épülete. Későn és nagyon elkésve vették tudomásul azt, hogy a román gabona elveszítette küföldök exportjelentőségét. Gyógyulást keresnek erre a bajra és azt hiszik, hogy már meg is találták az orvosságot, eltörlik az exportilletékeket. Az orvosság kitűnő lett volna ezelőtt egy vagy két esztendővel, amikor szinte az egész világon, de különösen Romániában kezdtek nagyobb gabonafeleslegek mutatkozni. A külföld nyomban ráeszmélt arra, hogy egyetlen mód a gabonaexport biztosítására a vámok eltörlése. A külföld azonnal megradta a gyógyítási módszert és ezzel a módszerrel az importra szoruló államokban elvették a lehetőségét annak, hogy a román gabona versenyképes legyen. Ha ugyanakkor Románia is eltörölte volna az exportvámokat, akkor ma nem volnának telve magtáraink felesleges szemekkel. Nem kellene arra gondolni, hogy megsemmisítik a búzafelesleget és nem volna olyan megdöbbentő nyomorúság a falvak parasztsága között, mint most. A román gabona tehát vámmentesen lesz exportálható külföldre. De sajnos, betegszivü gazdaságunknak ezt a későn jött kámforinjek-dóját is igyekeznek eliminálni külföldön. Ma már sajnálatos tény az, hogy a román gabona akkor sem veszi fel a versenyt a külfölddel, ha illetékmentesen hagyhatja ez az országot. A külföldi termelő számítva minden eshetőségre is igyekezett feljavítani a gabona minőségét. Az a helyzet ma, hogy a külföldi piacokon csak a feljavított, jó minőségű búzának van keletje.Más államokban Amerikából, Argentínából hozattak kövér búzaszemeket és ezeknek a dassan termő magoknak nehéz kalászait aratják most a külföldi államokban. Nálunk ilyesmire nem gondolnak, vagy ha gondolnak is, majd talán két-három esztendő múlva fogják megvalósítani az ötletet, akkor, amikor már a külföld ismét valami új trükköt talált ki, hogy előnyben legyen a román gabonával szemben. V OM Királyi kézirat rekesztette be a parta BUCURESTI, júniius 30. Jacoban a kamara ma délelőtti ülésén kéri a közoktatásügyi minisztert, hogy az ukrán iskoláknak adja meg a szerződésben biztosított jogokat. Bozdoveanu szocialista panaszolja, hogy Piatra-Neamt megyében a kereskedők és vállalkozók nem tartják be a törvényiben előírt zárórát. A munkásokat naponta tíz-tizerkét óráig dolgoztatják. J . Leon lwpista kérdi, hogy milyen intézkedéseket foganatosított a kormány a cukorgyárakkal szemben, amelyek milliókkal károsították meg az államot. Madgearu kijelenti, hogy a cukorgyárakra nem lehet bűnösséget rábizonyítani még akkor sem, ha adózásuk nem áll arányban jövedelmükkel. Egyébként a folyó évben jóval több adót fizettek, mint eddig. D. R. Ioanitescu javasolja hogy vegyék revízió alá a földosztást, amely igazságtalanul történt meg. Mahalache szerint ez a kérdés olyan probléma, amely fontos előtanulmányozást igényel. Ezután a kamara megszavazta a keresk©6édelmi törvény alkalmazásáról szóló javaslatot. A napirenden szereplő fogyasztási adókról szóló javaslat tárgyalása során Rang képviselő kifogásolja, hogy a cukoradót öt lejre emelték fel. •Képviselőik nagyszámban jelentek meg ma a kamarában, ahol gyors egymásutánban nyolc törvényt szavaztak meg. A megszavazott javaslatokat nyomban átküldték a szenátushoz, ahol tárgyalás alá vették. Pap C. István kamarai elnök állandó telefonösszeköttetéstben állott a szenátussal az ülés alatt. A mai ülés első szónoka Iorga professzor, volt, ki a fogyasztási illeték felemelése ellen tiltakozott, majd kijelentette, hogy a dobrudzsai törvényjavaslat megszavazása nem volt legális. Pap C. István elnök megállapította, hogy a szavazás legálisan folyt le, majd Madgearu válaszol a fogyasztási adó ügyében elmondott interpellációra. Kijelenti, hogy a gabonakiviteli illetékek leszállítása következtében az államot anyagi veszteség érte és a mostani emelésre szükség volt a költségvetés kiegyensúlyozása érdekében. Ezután tárgyalásra került a telepítési javaslat, amelyhez Reiter német képviselő szólt hozzá és megállapította, hogy a javaslat sok igazságtalanságnak vet véget. A kamara sorra vett egy parlamenti iniciatívából beterjesztett javaslatot, amely egy bucuresti-i operaénekes özvegyének nyugdíjat szavaz meg és azt 44 szavazattal 43 ellenében elvetette. Több kisebb javaslat letárgyalása után Mihál Gyula miniszterelnök fel-BUCUREŞTI, június 30. Ma délután tar- olvasta az üléssszak bezárásáról szóló kivántotta a kamara és szenátus utolsó ülését. A kéziratot. A királyi kézirat elismerően emlékezik meg a kormány és a parlament eddigi munkájáról, valamint a megszavazott törvényekről, amelyek kiegészítették az előző évben megkezdett munkát. Megállapítja a kézirat, hogy erélyes kormányzási és gazdasági tevékenység lehetővé fogja tenni az állam konszolidációját és fejlődését. A költségvetésrel beszélve, a királyi kézirat megállapítja, hogy a mint évi és az idei költségvetések a múlt likvidálásának jegyében készültek, a tulajdonképpeni konszolidációs munka most kezdődik. Az egyes törvényeket felsorolva a szesztörvényről megállapítja a kézirat, hogy hozzájárult az adók méltányos elosztásához. Végül a monarchikus restaurációról beszél. Leszögezi, hogy a rendes törvényhozási munkán kivnl erre a parlamentre jutott a feladat, hogy a január 4-iki aktus megsemmisítésével egy történelmi igazságtalanságot tegyen jóvá. A királyi kézirat felolvasását többször taps szakította félbe. Pap C. István elnök ezután megköszöni a képviselőknek munkájukat, majd méltatja Károly királlyá proklamálásának jelentőségét. Beszédét ezzel fejezi be: „Éljen a király, éljen a dinasztia!“ Maniu Gyula miniszterelnök ezután a szenátusba vonult át, ahol felolvasta az ülésszak bezárásáról szóló királyi kéziratot. Az angol lóés a lisaségi Ints relzése! Smell menülésszakot „A tulajdonképeni konszolidációs munka most kezdődik“ Apelláció Madronaldhoz — Szeptemberben meg kell valósítani a nemzetközi kisebbségi bizottságot LONDON, június 30. Ma hatvannyolc alsóházi képviselő aláírásával emlékirata nyújtottak át a miniszterelnöknek. Az emlékirat a kisebbségek ügyével foglalkozik. Ez mondja ki, hogy a kisebbségi garancia-szerződés úgy látszik csak arra volt jó, hogy a kisebbségek ne panaszolhassák el sérelmeiket. A Népszövetség volna hivatva az igazságtalanságokon segíteni, azonban a Népszövetség legutóbbi ülésszakán negyvenkét hasonló panaszból csak kettővel foglalkozott. Az emlékirat hosszasabban foglalkozik az európai népkisebbségekkel történt igazságtalanságok felsorolásával. Megállapítja, hogy amikor Macdonald elfoglalta a kormányelnöki széket, cikket írt, amelyben kijelentette, hogy sürgősen megvalósítja a nemzetközi népkisebbségi bizottságot. Felkéri az emlékirat az elnököt, hogy a Népszövetség szeptemberi ülésszakán okvetlen valósítsák meg ezt a bizottságot, amelynek tagjai kötelesek lennének tanulmányozni a kisebbségek helyzetét Európa összes államaiban. Innterpelláció az angol kamarában Trianon miatt LONDON, június 30. Az alsóház mai ülésén Mazdor liberális képviselő meginterpellálta Henderson külügyminisztert, akihez kérdést intézett, van-e tudomása arról, hogy hány magyar reprezentatív testület tiltakozó levele érkezett be a trianoni békeszerződés ellen a Népszövetség titkárságához. Henderson válaszában kijelentette, hogy meg fogja érdeklődni. Mazdor ezután feltette a kérdést, hogy amennyiben demokratikus kormányzat lenne Magyarországon, enyhítené-e az a helyzetet. A külügyminiszter erre a kérdésre egy általában nem válaszol.