Aradi Közlöny, 1930. július (45. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-01 / 145. szám

M 1 0­0 A$ MA 12 OLDAL ♦zerkesztőség, kiadóhivatal­os nyomda: Bul Reg. Ferdi­nand (József főherceg-ut) 4., telefon: 151. Sürgönyeim: Közlöny. Arad. .: Az Aradi Nyomda Vállalat tulajdona, kiad­ása és rotációs nyomása. Megjelenik naponta reggel. XLV. évfolyam, 145. szám Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF mmmammmmmmmmmmmmmmmammmmm ~­ARA 5 LEJT Előfizetési árak: évente 1080, félévre 540, negyed­évre 270, havonta 90 Lej. 'Külföldre havonta 50 Lejjel: több. :: Egyes szám 5 Lej. Vasárnap 6 Lej. :: (Bucs­-­ restiben 50 bani felár.); Hirdetések tarifa szerint. ::' Kedd, 1930, jul­ius Sió 1 „Eső után köpenyeg“ Ha figyeljük a kormánynak és parlament­iek a legutóbbi napokban kifejtett működését, felvitathatatlanul meg kell állapítanunk, hogy ez a két államhatalmi szerv, amely az ország sorsát intézi és vezeti, igen intenzív munkát fejt ki. Láttuk, hogy a parlamentben az az ör­vendetes jelenség kap lábra, hogy egyes kép­viselők kezdik észrevenni, hogy nagyon szo­morú gazdasági viszonyok között él ennek az országnak a népe és hogy ideje volna valamit csinálni a gyógyulás érdekében. Interpellációk hangzanak el, amelyek azt panaszolják, hogy a román gabona elveszítette jó hírnevét kül­földön. „Igyekezni kellene — mondja egy kép­viselő — a gabona régi presztízsét visszaállí­tani, hogy versenyre tudjon kelni a külföldi gabonával.“ Egyes vádak szerint, idegen ügy­nökök terjesztik a román gabonáról a rossz hírt és ez az oka annak, hogy a külföldi piaco­kon nincs helye a valamikor világhírű, kitűnő minőségű bánsági búzának. Végre az egyik képviselő fején találta a szöget és javaslatot nyújtott be a gabona ex­portvámjának eltörléséről. Megindokolta, hogy ez is egyik módja annak, hogy a román gabona, legalább ár tekintetében versenyképessé vál­jon. A parlament elfogadta a javaslatot, amely­ből hamarosan törvény lesz. Figyeljük ezeket a vitákat, interpelláció­kat, javaslatokat és szomorúan kell megállapí­tanunk, hogy ennek a gazdag országnak sze­gény népe keservesen ráfizetett már az „eső után !.: perg?g“-politikára. Politikusaink nem igyekeznek más kárán tanulni, de nem teszik magukévá a jó példákat sem és csak akkor éb­rednek fel érthetetlen letargiájukból, amikor már jobbra, balra dől, recseg-ropog fölöttük az ország gazdasági épülete. Későn és nagyon elkésve vették tudomá­sul azt, hogy a román gabona elveszítette kü­­földök exportjelentőségét. Gyógyulást keres­nek erre a bajra és azt hiszik, hogy már meg is találták az orvosságot, eltörlik az export­­illetékeket. Az orvosság kitűnő lett volna ez­előtt egy vagy két esztendővel, amikor szinte az egész világon, de különösen Romániában kezdtek nagyobb gabonafeleslegek mutatkozni. A külföld nyomban ráeszmélt arra, hogy egyet­len mód a gabonaexport biztosítására a vámok eltörlése. A külföld azonnal meg­ra­dta a gyó­gyítási módszert és ezzel a módszerrel az im­portra szoruló államokban elvették a lehetősé­gét annak, hogy a román gabona versenyképes legyen. Ha ugyanakkor Románia is eltörölte volna az exportvámokat, akkor ma nem volná­nak telve magtáraink felesleges szemekkel. Nem kellene arra gondolni, hogy megsemmisí­tik a­ búzafelesleget és nem volna olyan meg­döbbentő nyomorúság a falvak parasztsága között, mint most. A román gabona tehát vámmentesen lesz exportálható külföldre. De sajnos, betegszivü­­ gazdaságunknak ezt a későn jött kámforinjek-­­­dóját is igyekeznek eliminálni külföldön. Ma­­ már sajnálatos tény az, hogy a román gabona akkor sem veszi fel a versenyt a külfölddel, ha illetékmentesen hagyhatja ez az országot. A külföldi termelő számítva minden eshetőségre i­s igyekezett feljavítani a gabona minőségét. Az a­­ helyzet ma, hogy a külföldi piacokon csak a­­ feljavított, jó minőségű búzának van keletje.­­Más államokban Amerikából, Argentínából­­ hozattak kövér búzaszemeket és ezeknek a da­­ssan termő magoknak nehéz kalászait aratják most a külföldi államokban. Nálunk ilyesmire nem gondolnak, vagy ha gondolnak is, majd talán két-három esztendő múlva fogják meg­valósítani az ötletet, akkor, amikor már a külföld ismét valami új trükköt talált ki, hogy előnyben legyen a román gabonával szemben. V OM Királyi kézirat rekesztette be a parta­ BUCURESTI, júniius 30. Jacoban a ka­mara ma délelőtti ülésén kéri a közoktatás­­ügyi minisztert, hogy az ukrán iskoláknak ad­ja meg a szerződésben biztosított jogokat. Bozdoveanu szocialista panaszolja, hogy Piat­­ra-Neamt megyében a kereskedők és vállalko­zók nem tartják be a törvényiben előírt zár­órát. A munkásokat naponta tíz-tizer­két óráig dolgoztatják. J . Leon lwpista kérdi, hogy milyen intézke­déseket foganatosított a kormány a cukorgyá­­­rakkal szemben, amelyek milliókkal károsítot­ták meg az államot. Madgearu kijelenti, hogy a cukorgyárakra nem lehet bűnösséget rábizo­nyítani még akkor sem, ha adózásuk nem áll arányban jövedelmükkel. Egyébként a folyó évben jóval több adót fizettek, mint eddig. D. R. Ioanitescu javasolja hogy vegyék revízió alá a földosztást, amely igazságtalanul történt meg. Mahalache szerint ez a kérdés olyan probléma, amely fontos előtanulmányozást igényel. Ezután a kamara megszavazta a keresk©6é­delmi törvény alkalmazásáról szóló javaslatot. A napirenden szereplő fogyasztási adókról szóló javaslat tárgyalása során Rang képvise­lő kifogásolja, hogy a cukoradót öt lejre emel­ték fel. •Képviselőik nagyszámban jelentek meg ma a kamarában, ahol gyors egymásutánban nyolc törvényt szavaztak meg. A megszavazott ja­vaslatokat nyomban átküldték a szenátushoz, ahol tárgyalás alá vették. Pap C. István ka­marai elnök állandó telefonösszeköttetéstben­ állott a szenátussal az ülés alatt. A mai ülés első szónoka Iorga professzor, volt, ki a fogyasztási illeték felemelése ellen tiltakozott, majd kijelentette, hogy a dobrud­­zsai törvényjavaslat megszavazása n­em volt legális. Pap C. István elnök megállapította, hogy a szavazás legálisan folyt le, majd Madgearu válaszol a fogyasztási adó ügyében elmondott interpellációra. Kijelenti, hogy a gabonakiviteli illetékek leszállítása következté­ben az államot anyagi veszteség érte és a mostani emelésre szükség volt a költségvetés kiegyensúlyozása érdekében. Ezután tárgya­lásra került a telepítési javaslat, amelyhez Reiter német képviselő szólt hozzá és megál­lapította, hogy a javaslat sok igazságtalanság­nak vet véget. A kamara sorra vett egy parla­menti iniciatívából beterjesztett javaslatot, amely egy bucu­resti-i operaénekes özvegyének nyugdíjat szavaz meg és azt 44 szavazattal 43 ellenében elvetette. Több kisebb javaslat letár­­gyalása után Mihál Gyula miniszterelnök fel-BUCUREŞTI, június 30. Ma délután tar-­­ olvasta az üléssszak bezárásáról szóló kiván­­totta a kamara és szenátus utolsó ülését. A­­ kéziratot. A királyi kézirat elismerően emlékezik meg a kormány és a parlament eddigi mun­kájáról, valamint a megszavazott törvények­ről, amelyek kiegészítették az előző évben megkezdett munkát. Megállapítja a kézirat, hogy erélyes kormányzási és gazdasági te­vékenység lehetővé fogja tenni az állam konszolidációját és fejlődését. A költségvetésrel beszélve, a királyi kézirat megállapítja, hogy a mint évi és az idei költségvetések a múlt likvidálásának jegyében készültek, a tulajdonképpeni konszolidációs munka most kezdődik. Az egyes törvényeket felsorolva a szeszt­örvényről megállapítja a kézirat, hogy hozzájárult az adók méltányos elosztásához. Végül a monarchikus restaurációról beszél. Leszögezi, hogy a rendes törvényhozási munkán kivnl erre a parlamentre jutott a feladat, hogy a január 4-iki aktus megsemmisítésével egy történelmi igazságtalanságot tegyen jóvá. A királyi kézirat felolvasását többször taps szakította félbe. Pap C. István elnök ezután megköszöni a képviselőknek munkájukat, majd méltatja Ká­roly királlyá proklamálásának jelentőségét. Beszédét ezzel fejezi be: „Éljen a király, éljen­­ a dinasztia!“ Maniu Gyula miniszterelnök ezután a szenátusba vonult át, ahol felolvasta az ülés­szak bezárásáról szóló királyi kéziratot. Az angol lóés a lisaségi Ints relzése! Smell menü­lésszakot „A tulajdonképeni konszolidációs munka most kezdődik“ Apelláció Mad­ronaldhoz — Szeptemberben meg kell valósítani a nemzetközi kisebbségi bizottságot LO­NDON, június 30. Ma hatvannyolc alsóházi képviselő aláírásával emlékirata nyújtottak át a miniszterelnöknek. Az emlékirat a kisebbségek ügyével foglalkozik. Ez mondja ki, hogy a kisebbségi garancia-szerződés úgy látszik csak arra volt jó, hogy a kisebb­ségek ne panaszolhassák el sérelmeiket. A Népszövetség volna hivatva az igazságtalanság­­okon segíteni, azonban a Népszövetség legutóbbi ülésszakán negyvenkét hasonló panasz­ból csak kettővel foglalkozott. Az emlékirat hosszasabban foglalkozik az európai népki­sebbségekkel történt igazságtalanságok felsorolásával. Megállapítja, hogy amikor Macdo­nald elfoglalta a kormányelnöki széket, cikket írt, amelyben kijelentette, hogy sürgősen megvalósítja a nemzetközi népkisebbségi bizottságot. Felkéri az emlékirat az elnököt, hogy a Népszövetség szeptemberi ülésszakán okvetlen valósítsák meg ezt a bizottságot, amelynek tagjai kötelesek lennének tanulmányozni a kisebbségek helyzetét Európa összes államaiban. In­nterpelláció az angol kamarában Trianon miatt LONDON, június 30. Az alsóház mai ülésén M­a­z­d­o­r liberális képviselő meginterpellálta Hen­derson külügyminisztert, akihez kérdést intézett, van-e tudomása arról, hogy hány magyar repre­­­zentatív testület tiltakozó levele érkezett be a tria­noni békeszerződés ellen a Népszövetség titkárság­­ához. Henderson válaszában kijelentette, hogy meg fogja érdeklődni. Mazdor ezután feltette a kérdést, hogy amennyiben demokratikus kormányz­­a­t lenne Magyarországon, enyhítené-e az a hely­­zetet. A külügyminiszter erre a kérdésre egy ált­­alában nem válaszol.

Next