Aradi Közlöny, 1930. július (45. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-06 / 150. szám

t. ransa ARAD! KÖZLÖNY A román államvasút hivatalosan bevezette egy aradi feltaláló találmányát Hussmiffiós megrendelést kapott az államvasúttól Glück Lajos szappangyáros ARAD, július 5. Az Aradi Közlöny több­­ízben beszámolt már Glück Lajos aradi szap­pangyáros találmányairól. A praktikumok iránt nagy érzékkel rendelkező aradi gyáros legutóbb egy fertőtlenítő szappant és mosó­port talált fel és megtette a szükséges lépése­ket Bucurestiben, hogy az államvasút a sze­mélykocsik s állomásépületek tisztántartására ezt a márkát vezesse be. Stah Vidrigmn vasút­­igazgató első kísérletképpen­ a grivitai állomá­son kísérleteztetett a Quick-féle szappannal és mosóporral. A kísérlet kitűnően bevált, mert az államvasút első megrendelésként 500 kilo­gramm szappant és ötezer­ kilogramm mosó­port rendelt Glück Lajostól. Stan Vidrighin első megrendelését egy­­második is követte. Amikor azonban’ a r­áso­­di’ megrendelés befutott rendeltetési helyért, Bucurestibe, az államvasutak igazgatósága sztornírozta az üzletet. Az államvasut csak hosszas tárgyalás után vette át az árut. Most azonban újabb tárgyalások vannak folyamat­ban az államvasut igazgatója és­ Glück Lajos között. Az államvasut ugyanis az összes állo­másokat a Glück-féle szappannal és mosópor­ral akarja ellátni és így arról van szó, hogy Glück Lajos egy 100 . vagy­onos megrendelést kap, amelynek értéke több mint húsz millió lej. A bucuresti-i „Ordinea“ — amely tudvalevő­leg állandóan támadja a vasú­tigazgatót — eb­ből újabb támadási felületet kovácsolt magá­nak. A támadásnak nyilvánvaló a tendenciája. Az Ordinea ugyanis azt kifogásolja, hogy a vasút nem hirdetett nyilvános árlejtést a szap­panra és a szappanpor­ra. Valószínűnek látszik, hogy a legnagyobb hiba az, hogy a szép meg­rendelést kisebbségi ember kapta. Kétszáz vándorfegylaltos igyekszik Aradon ellensúlyozni a kánikulát Ossim Ahmed bey, az aradi fagylaltkirály rendületlen híve a török közöp­társaságnak —­­annyit keres egy aradi vándorfagylaltos ARAD, július 5. A forró nyári napsugár már puhára olvasztotta az aszfaltot. Az aradi polgárok tömegesen lepik el a Maros hűsítő vizét. Az egész város bágyadtan vonszolja a mindennapi, robotot. A kereskedő, az iparos ví­gan lubickolhat a Maros vizében, mert ebben a dekórumtktúrás világban ugyancsak kevés dolga akad. Azt hinné az ember, hogy nincs­­kivétel, hogy minden aradi polgár egyazon életformát futja. Pedig ez nagy tévedés. A kánikula meghozta a maga konjunktúráját is. A szezotikon­junktúra lovagjai kis kétkerekű, színes kocsikon szállítják a fogyasztókhoz az árut , a fagylaltot.­ Ezek a faglylatárusok­­gyöngyöző homlokkal száguldanak egész nap a városban, senki sem veszi őket tüzeteseb­ben szemügyre, de azért mindenkinek kikerül a zsebéből két-három lej, hogy egy kis fagy­lalt hűsítővel ellensúlyozza a tűrhetetlen ká­nikulát. A vándorfagylaltosok igyekeznek kihasz­nálni a szezon-konjunktúrát. Egyiknek sem megy rosszul, de azért mindegyik panaszko­dik, hogy sok az eszkimó és kevés a fóka. pasim Ahmed beyt kiáltotta ki az aradi pub­likum az idén a fagylaltosok királyának. Reg­gel kilenc órakor már odatolja kocsiját a Nep­­­tun-fürdő kijárata elé és ott marad estig, míg az utolsó strandoló is elhagyja a fürdőtelepet. iCasim. Ahmed bey fehér kötőben és sapkában szolgálja ki vendégeit. — Salem aleikum! — üdvözöljük hazai nyelven az aradi fagylaltkirályt. Ahmed bey mosolyogva fogadja a barát­ságos üdvözlést, majd válasz helyett elővesz egy kis ostyát­ és kinyitja a fagylalt-tartályt. — Melyikből tetszik parancsolni? Kérem, nálam mindig dús választék van. Miután lefizettük a két lejt, Casim Ahmed bizalmát is­­megnyertük­. Elmond egyet-mást­­az aradi vándorfagylaltosok életéből, ma­gáról a szakmáról, mert ehhez a szakmához is ér­teni kell. — Kérem. — folytatja Ahmed — nem is tetszik elhinni, hogy milyen nehéz ezen a pá­lyán boldogulni. Tavaly még nyolcvanat­ vol­tunk,­­ ma kétszázra emelkedett az aradi ván­dorfagylaltosok száma. Szerencse, hogy már a felnőtteket is sikerült becsalogatni az üzlet­be, különben nem tudom, hogy élnénk meg. Casim Ahmed bey elmondotta még, hogy Törökországból került Aradra. Ott tanulta ki a fagylaltgyártást és ma már húsz kocsival dolgozik Aradon és nagy híve Kemál pasának. — Velem kérem, nem lehet konkurrálni — mondja. — Olyan ízletes fagylatot senki nem tud készíteni Aradon, mint én. Kétféle árut készítek:’ Egyet a’külvárosnak, mert itt nagyobb adagokat kell mérni, egyet pedig a belvárosi uraknak. Nekem van ma Aradon a legjobb üzletem. Minden emberem háromszáz lejt keres meg tisztán naponta, vasárnap és ünnepnapokon még többet. Közben Casim Ahmed bey kocsiját már öt-hat hűsölni kívánó vendég is körülállja. A fagylaltkirály szorgalmasan töltögeti az os­tyákat, közben idegesen néz az égboltozatra, ahol egy szürke esőfelhő épen eltakarta az­­iz­zó napkorongot... naponta frissen szedett Unom hajszín kapható. Előjegyzéseket elfogadok. Ugyanott egy nagy 12—14 etm­. vastagságú vörös m­ár­­ványlap hossza 1 m—1 m. 20 d­m., egy uj briccsesz nadrág, 1 pár us 12-es fér­ficipő, finom bőrlábszárvédők, antik nagy garderobe szekrények ELADÓK. STR. G. COANDA 9. (BORONA-UCCA.) 2729 "VASÁRNAP, JÚLIUS­­6. VERES PALI LEÁNYNEVELO INTÉZET kellemes otthont nyújt bőséges eltás melett, bentlakó növendékeinek, akik a kapcsolato­s leány­kollégiumban és továbbképzőben, vagy leánygim­náziumban végezhetik tanulmányaikat. Budapest, IV., Veres Pálné ucca 36. sz. Borah amerikai szenátor csak revízió alján tudja elgondolni Páneurópát NEW-YORK, július 5. Mussolininek az Evening Standardban adott interjúja élénk visszhangot keltett. A Herold Tribune közli most Borah szenátor nyilatkozatát, amely szin­tén nagy feltűnést keltő, mert a nagy koncep­­­ciójú amerikai politikus szintén úgy képzeli megoldani Briand Páneurópa gondolatát, ha a jelenleg érvényben lévő békemegállapodásokat revízió alá vennék. min­ihomlom * Csokonai Vitéz Mihály vak költőnő unó­, kaja. Budapestről jelentik. A magyar könyv­piacon nemsokára­­irodalmi körökben is nagy érdeklődéssel várt verskötet jelenik meg. Kü­­­lönös költő, különös versei: Csokonay Vitéz Gizella költeményei, amiket a Vakokat gyá­­molító Országos Egyesület ad ki Csokonay Vi­téz Gizella egyenes leszármazottja Csokonay Vitéz Mihálynak, a bordalok hallhatatlan köl­tőjének. Édesapja biztosítási tisztviselő Deb­­renben s a család rokonsága ,most is Debre­cenben, illetve Hajduvármegyé­ben él. Ő maga, a Vakokat Gyámolitó Egyesület Hermina­uti intézetében a kefekötő, seprűkészitő és haris-­­nyakötő műhelyében dolgozik s csupán sza-­­badidejében foglalkozik irodalommal, irodalmi eszményképe Tompa Mihály. Adyt és az újabb, modern költőket egyáltalán nem, vagy alig is­meri, mert a mintegy negyvenezer kötetes­ könyvtárukból mindezek még hiányoznak. A kefekötés munkája közben születnek meg bo­rongás hangulatú, régies nyelvezetű versei, melyeket aztán szabad idejében leit a vakok,­ Braille-írásával. Első verseit félénken szavakol­gatja az önképzőköri üléseken, mígnem leg­utóbb a tanár­elnök fel nem fedezte benne az­ elhivottságot. Pár hét múlva megjelenő ver­­­seskötetéhez Merczeg Ferenc írt előszót. A szeretője kedvéért megmérgezte kisfiát Exotikus indiai méreggel pisszíltotta el tízéves kisfiát egy gazdag párisi ékszerész. PARIS, július 5. A hatóságokat néhány nap óta titokzatos mérgezési affér foglalkoz­tatja, amelyeknek Arnould Félix ékszerész tíz éves kis­fiacskája esett áldozatul. A tettest a szerencsétlen kis­fiú édesatyja személyében tartóztatták le. Az ékszerész szeretőjét, Schmitt Márta asszonyt, azzal gyanúsítják, hogy ő bujtotta fel a gyilkosságra az éksze­részt. Eddig nem sikerült megállapítani, hogy milyen mérget használt a gyilkos, Arnould Félix ékszerészt, akinek jólmenő ékszerüzlete van, mint csendes embert ismerték, aki rend­kívüli szeretettel csüngött kis­fián. Az éksze­rész évekkel ezelőtt azért vált el feleségétől, mert egyszer házasságtörésen érte. A válást az asszony hibájából mondották ki és a bíró­ság az apának ítélte oda a kis­fiút. Az éksze­rész később megismerkedett egy Schmitt Márta nevű nővel, aki lakásába költözött és gondját viselte a kis Georgenak is. A boldog­ság azonban csak rövid ideig tartott, mert Schmitt Márta asszony egy napon, minden ok nélkül elhagyta az ékszerész házát és azóta nyoma veszett A véletlen úgy akarta, hogy Arnould néhány héttel ezelőtt egy vendéglő­ben találkozott az asszonnyal. Az ékszerész minden áron rá akarta bírni, hogy térjen visz­­sza hozzá. Scmitt Márta asszony gondolkodá­si időt kért, amelynek eltelte után állítólag haj­landónak mutatkozott a visszatérésre, de azt az embertelen feltételt szabta, hogy az­ apa te­gye el fiacskáját láb alól. A szomszádok tegnapelőtt kétségbeesett segélykiáltásokra lettek figyelmesek. A­ se­gélykiáltások az ékszerész lakásából hallat­szottak. A kis George kétségbeesetten kiál­tozta: Apám megmérgezett, segítség, segít­ség ! A szomszédok be akartak hatolni a la­­­kásba, de az ajtó be volt zárva. A segítségül­ hívott rendőr felfeszítette a lakás ajtaját és be­hatolt a lakásba. A kis Georget már eszmélet­len állapotban találták, Arnould pedig látszó­­­lag mély álomba mer­ülten, ruhástól feküdt az­ ágyon. A kis­fiút azonnal beszállították a kór­­­házba, ahol röviddel ezután meghalt. A boncoló orvosok csupán annyit tudtak megállapítani, hogy a kis­fiút valami ismeret­­­len exotikus méreggel tették el láb alól. Ar­nould a tett elkövetése után ártatlan altató­­szert vett be. Az ékszerész a rendőrségen töredelmes­ vallomást tett és elmondotta, hogy Schmitt­ Márta asszony felszólítására tette el láb alól­ a kis­fiút, akit nagyon szeretett , mert elva-. kitolta a szenvedély. A kritikus estén egy ko­j­kainkeres­kedőtől, Indiából származó mérget­ vásárolt, amelyet azután bárban beadott a kis­fiúnak. Azután altatószert vett be, hogy a szerencsétlen gyermek jajveszékelését ne hall­­­ja. Schmitt asszony az eset után eltűnt, tartóz­í­kodási helyét nem sikerült eddig kinyomozni. Haji havi Iicit id­e vásárolhat kösnit'Vet kottát, papírárut, gramofon!', Ismerőket is „COM. ÜBfi“ könyvecakéval TSZ BEI­ÉP­EL-

Next