Aradi Közlöny, 1930. július (45. évfolyam, 145-171. szám)
1930-07-06 / 150. szám
t. ransa ARAD! KÖZLÖNY A román államvasút hivatalosan bevezette egy aradi feltaláló találmányát Hussmiffiós megrendelést kapott az államvasúttól Glück Lajos szappangyáros ARAD, július 5. Az Aradi Közlöny többízben beszámolt már Glück Lajos aradi szappangyáros találmányairól. A praktikumok iránt nagy érzékkel rendelkező aradi gyáros legutóbb egy fertőtlenítő szappant és mosóport talált fel és megtette a szükséges lépéseket Bucurestiben, hogy az államvasút a személykocsik s állomásépületek tisztántartására ezt a márkát vezesse be. Stah Vidrigmn vasútigazgató első kísérletképpen a grivitai állomáson kísérleteztetett a Quick-féle szappannal és mosóporral. A kísérlet kitűnően bevált, mert az államvasút első megrendelésként 500 kilogramm szappant és ötezer kilogramm mosóport rendelt Glück Lajostól. Stan Vidrighin első megrendelését egymásodik is követte. Amikor azonban’ a rásodi’ megrendelés befutott rendeltetési helyért, Bucurestibe, az államvasutak igazgatósága sztornírozta az üzletet. Az államvasut csak hosszas tárgyalás után vette át az árut. Most azonban újabb tárgyalások vannak folyamatban az államvasut igazgatója és Glück Lajos között. Az államvasut ugyanis az összes állomásokat a Glück-féle szappannal és mosóporral akarja ellátni és így arról van szó, hogy Glück Lajos egy 100 . vagyonos megrendelést kap, amelynek értéke több mint húsz millió lej. A bucuresti-i „Ordinea“ — amely tudvalevőleg állandóan támadja a vasútigazgatót — ebből újabb támadási felületet kovácsolt magának. A támadásnak nyilvánvaló a tendenciája. Az Ordinea ugyanis azt kifogásolja, hogy a vasút nem hirdetett nyilvános árlejtést a szappanra és a szappanporra. Valószínűnek látszik, hogy a legnagyobb hiba az, hogy a szép megrendelést kisebbségi ember kapta. Kétszáz vándorfegylaltos igyekszik Aradon ellensúlyozni a kánikulát Ossim Ahmed bey, az aradi fagylaltkirály rendületlen híve a török közöptársaságnak —annyit keres egy aradi vándorfagylaltos ARAD, július 5. A forró nyári napsugár már puhára olvasztotta az aszfaltot. Az aradi polgárok tömegesen lepik el a Maros hűsítő vizét. Az egész város bágyadtan vonszolja a mindennapi, robotot. A kereskedő, az iparos vígan lubickolhat a Maros vizében, mert ebben a dekórumtktúrás világban ugyancsak kevés dolga akad. Azt hinné az ember, hogy nincskivétel, hogy minden aradi polgár egyazon életformát futja. Pedig ez nagy tévedés. A kánikula meghozta a maga konjunktúráját is. A szezotikonjunktúra lovagjai kis kétkerekű, színes kocsikon szállítják a fogyasztókhoz az árut , a fagylaltot. Ezek a faglylatárusokgyöngyöző homlokkal száguldanak egész nap a városban, senki sem veszi őket tüzetesebben szemügyre, de azért mindenkinek kikerül a zsebéből két-három lej, hogy egy kis fagylalt hűsítővel ellensúlyozza a tűrhetetlen kánikulát. A vándorfagylaltosok igyekeznek kihasználni a szezon-konjunktúrát. Egyiknek sem megy rosszul, de azért mindegyik panaszkodik, hogy sok az eszkimó és kevés a fóka. pasim Ahmed beyt kiáltotta ki az aradi publikum az idén a fagylaltosok királyának. Reggel kilenc órakor már odatolja kocsiját a Neptun-fürdő kijárata elé és ott marad estig, míg az utolsó strandoló is elhagyja a fürdőtelepet. iCasim. Ahmed bey fehér kötőben és sapkában szolgálja ki vendégeit. — Salem aleikum! — üdvözöljük hazai nyelven az aradi fagylaltkirályt. Ahmed bey mosolyogva fogadja a barátságos üdvözlést, majd válasz helyett elővesz egy kis ostyát és kinyitja a fagylalt-tartályt. — Melyikből tetszik parancsolni? Kérem, nálam mindig dús választék van. Miután lefizettük a két lejt, Casim Ahmed bizalmát ismegnyertük. Elmond egyet-mástaz aradi vándorfagylaltosok életéből, magáról a szakmáról, mert ehhez a szakmához is érteni kell. — Kérem. — folytatja Ahmed — nem is tetszik elhinni, hogy milyen nehéz ezen a pályán boldogulni. Tavaly még nyolcvanat voltunk, ma kétszázra emelkedett az aradi vándorfagylaltosok száma. Szerencse, hogy már a felnőtteket is sikerült becsalogatni az üzletbe, különben nem tudom, hogy élnénk meg. Casim Ahmed bey elmondotta még, hogy Törökországból került Aradra. Ott tanulta ki a fagylaltgyártást és ma már húsz kocsival dolgozik Aradon és nagy híve Kemál pasának. — Velem kérem, nem lehet konkurrálni — mondja. — Olyan ízletes fagylatot senki nem tud készíteni Aradon, mint én. Kétféle árut készítek:’ Egyet a’külvárosnak, mert itt nagyobb adagokat kell mérni, egyet pedig a belvárosi uraknak. Nekem van ma Aradon a legjobb üzletem. Minden emberem háromszáz lejt keres meg tisztán naponta, vasárnap és ünnepnapokon még többet. Közben Casim Ahmed bey kocsiját már öt-hat hűsölni kívánó vendég is körülállja. A fagylaltkirály szorgalmasan töltögeti az ostyákat, közben idegesen néz az égboltozatra, ahol egy szürke esőfelhő épen eltakarta azizzó napkorongot... naponta frissen szedett Unom hajszín kapható. Előjegyzéseket elfogadok. Ugyanott egy nagy 12—14 etm. vastagságú vörös márványlap hossza 1 m—1 m. 20 dm., egy uj briccsesz nadrág, 1 pár us 12-es férficipő, finom bőrlábszárvédők, antik nagy garderobe szekrények ELADÓK. STR. G. COANDA 9. (BORONA-UCCA.) 2729 "VASÁRNAP, JÚLIUS6. VERES PALI LEÁNYNEVELO INTÉZET kellemes otthont nyújt bőséges eltás melett, bentlakó növendékeinek, akik a kapcsolatos leánykollégiumban és továbbképzőben, vagy leánygimnáziumban végezhetik tanulmányaikat. Budapest, IV., Veres Pálné ucca 36. sz. Borah amerikai szenátor csak revízió alján tudja elgondolni Páneurópát NEW-YORK, július 5. Mussolininek az Evening Standardban adott interjúja élénk visszhangot keltett. A Herold Tribune közli most Borah szenátor nyilatkozatát, amely szintén nagy feltűnést keltő, mert a nagy koncepciójú amerikai politikus szintén úgy képzeli megoldani Briand Páneurópa gondolatát, ha a jelenleg érvényben lévő békemegállapodásokat revízió alá vennék. minihomlom * Csokonai Vitéz Mihály vak költőnő unó, kaja. Budapestről jelentik. A magyar könyvpiacon nemsokárairodalmi körökben is nagy érdeklődéssel várt verskötet jelenik meg. Különös költő, különös versei: Csokonay Vitéz Gizella költeményei, amiket a Vakokat gyámolító Országos Egyesület ad ki Csokonay Vitéz Gizella egyenes leszármazottja Csokonay Vitéz Mihálynak, a bordalok hallhatatlan költőjének. Édesapja biztosítási tisztviselő Debrenben s a család rokonsága ,most is Debrecenben, illetve Hajduvármegyében él. Ő maga, a Vakokat Gyámolitó Egyesület Herminauti intézetében a kefekötő, seprűkészitő és haris-nyakötő műhelyében dolgozik s csupán sza-badidejében foglalkozik irodalommal, irodalmi eszményképe Tompa Mihály. Adyt és az újabb, modern költőket egyáltalán nem, vagy alig ismeri, mert a mintegy negyvenezer kötetes könyvtárukból mindezek még hiányoznak. A kefekötés munkája közben születnek meg borongás hangulatú, régies nyelvezetű versei, melyeket aztán szabad idejében leit a vakok, Braille-írásával. Első verseit félénken szavakolgatja az önképzőköri üléseken, mígnem legutóbb a tanárelnök fel nem fedezte benne az elhivottságot. Pár hét múlva megjelenő verseskötetéhez Merczeg Ferenc írt előszót. A szeretője kedvéért megmérgezte kisfiát Exotikus indiai méreggel pisszíltotta el tízéves kisfiát egy gazdag párisi ékszerész. PARIS, július 5. A hatóságokat néhány nap óta titokzatos mérgezési affér foglalkoztatja, amelyeknek Arnould Félix ékszerész tíz éves kisfiacskája esett áldozatul. A tettest a szerencsétlen kisfiú édesatyja személyében tartóztatták le. Az ékszerész szeretőjét, Schmitt Márta asszonyt, azzal gyanúsítják, hogy ő bujtotta fel a gyilkosságra az ékszerészt. Eddig nem sikerült megállapítani, hogy milyen mérget használt a gyilkos, Arnould Félix ékszerészt, akinek jólmenő ékszerüzlete van, mint csendes embert ismerték, aki rendkívüli szeretettel csüngött kisfián. Az ékszerész évekkel ezelőtt azért vált el feleségétől, mert egyszer házasságtörésen érte. A válást az asszony hibájából mondották ki és a bíróság az apának ítélte oda a kisfiút. Az ékszerész később megismerkedett egy Schmitt Márta nevű nővel, aki lakásába költözött és gondját viselte a kis Georgenak is. A boldogság azonban csak rövid ideig tartott, mert Schmitt Márta asszony egy napon, minden ok nélkül elhagyta az ékszerész házát és azóta nyoma veszett A véletlen úgy akarta, hogy Arnould néhány héttel ezelőtt egy vendéglőben találkozott az asszonnyal. Az ékszerész minden áron rá akarta bírni, hogy térjen viszsza hozzá. Scmitt Márta asszony gondolkodási időt kért, amelynek eltelte után állítólag hajlandónak mutatkozott a visszatérésre, de azt az embertelen feltételt szabta, hogy az apa tegye el fiacskáját láb alól. A szomszádok tegnapelőtt kétségbeesett segélykiáltásokra lettek figyelmesek. A segélykiáltások az ékszerész lakásából hallatszottak. A kis George kétségbeesetten kiáltozta: Apám megmérgezett, segítség, segítség ! A szomszédok be akartak hatolni a lakásba, de az ajtó be volt zárva. A segítségül hívott rendőr felfeszítette a lakás ajtaját és behatolt a lakásba. A kis Georget már eszméletlen állapotban találták, Arnould pedig látszólag mély álomba merülten, ruhástól feküdt az ágyon. A kisfiút azonnal beszállították a kórházba, ahol röviddel ezután meghalt. A boncoló orvosok csupán annyit tudtak megállapítani, hogy a kisfiút valami ismeretlen exotikus méreggel tették el láb alól. Arnould a tett elkövetése után ártatlan altatószert vett be. Az ékszerész a rendőrségen töredelmes vallomást tett és elmondotta, hogy Schmitt Márta asszony felszólítására tette el láb alól a kisfiút, akit nagyon szeretett , mert elva-. kitolta a szenvedély. A kritikus estén egy kojkainkereskedőtől, Indiából származó mérget vásárolt, amelyet azután bárban beadott a kisfiúnak. Azután altatószert vett be, hogy a szerencsétlen gyermek jajveszékelését ne hallja. Schmitt asszony az eset után eltűnt, tartózíkodási helyét nem sikerült eddig kinyomozni. Haji havi Iicit ide vásárolhat kösnit'Vet kottát, papírárut, gramofon!', Ismerőket is „COM. ÜBfi“ könyvecakéval TSZ BEIÉPEL-