Aradi Közlöny, 1930. október (45. évfolyam, 222-248. szám)
1930-10-01 / 222. szám
KIA 10 OLDAL ARAD LEJ Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Bu! Reg. »»érdi-* nand (József főhercegné) Telefon: 151. Sürgönyeim:1 Közlöny, Arad. .: Az Aradi Nyomda Vállalat tulajdona, kiadása és rotációs nyomása. Megjelenik naponta reggel.Arad Közlöny XLV. évfolyam, 222. szám ^ Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF Szerda, 1930. október hó 1 Előfizetési árak: évente 1080, félévre 540, negyedévre 270 hvcm-ra 90 lej. Külföldre havonta 50 Lejjel több :: Egyes szám 5 Lej Vasárnap 6 Lej :: (Bucurestiben 50 báni felár) Hirdetések tarifa szerint :: Szomorú szüret A jövő héten zajos élet költözik a hegyaljai szőlőkbe és a gyönyörű őszi napsütésben megkezdődik a vidék legszebb ünnepe: a szüret. Bőséges, nagy szüret lesz ez idén, az egész évi munka a természet jóvoltából meghozná azt a gazdag jutalmat, amely más körülmények között örömmámorral töltené el a Hegyalja népét. Az időjárás kitűnő volt a termésre, a szüret előtti áldásos napsütés méret csöpöghetett a szőlőszemekbe, úgy mennyiségileg, mint minőségileg elsőrendű a Hegyalja termése. Máskor, ha az ideihez hasonló szüret adódott, akkor az erről szóló vezércikknek „Vidám szüret“ volt a címe. Ma, sajnos, a bőséges hegyaljai szüretről szóló vezércikk elé ezt a címet kell biggyesztenünk: „Szomorú szüret“. Egy éven át művelte a gazda szőlőjét, rengeteg munkabért, drágán vásárolt anyagot invesztált és most ott tartunk, hogy sokan gondolkodóba esnek azon, érdemes-e egyáltalán szüretelni. A szőlősgadák igyekeznek gyümölcs formájában túladni a termésen, mert a bor értékesítése szinte lehetetlennek látszik és a gazda kockázatosnak tartja a szüret költségeit is. A tavalyi bortermés is eladatlanul hever a pincékben és az idei termés iránt még a minimális érdeklődés sincs meg. Nincs ára a bornak és nincs kereslet iránta. A régi aradi ember azt szokta mondani, hogy a ház nem jó ingatlanbefektetés, de annál jobb a szőlő. És ezt azzal indokolta, hogy: „ház még sohasem , jövedelmezett szőlőt- de a szőlő már nagyon sok házat termett''. Ez a kedélyes axióma ma már érvényét vesztette. Ott tartunk, hogy akinek szőlője van és fenn akarja azt tartani, annak rámegy a háza is. A hegyaljai bor egyik aranytermő forrása lehetne Romániának, de nem vesz észre bennünket a kormány és szomorú, hogy parlamenti képviselőink sem tudják ideterelni a kormány érdeklődését. Hogy mennyire mostoha gyermekként kezelnek bennünket, jellemzi az a sérelem, amely a román—cseh kereskedelmi egyezmény kapcsán érte Arad-hegyalját. Ebben az egyezményben ugyanis taxatíve vannak felsorolva azok a bortermő vidékek, amelyekről szállítási és vámkedvezménnyel lehet a borokat exportálni és ebből a listából érthetetlen módon kimaradt az Arad- Hegyalja, annak ellenére, hogy ezt a vidéket földrajzi fekvése és borainak kitűnő minősége elsősorban predesztinálta volna a kedvezményekre. Hát ennyire nem számítunk mi akkor, amikor kedvezményekről van szó, de igenis gondolnak ránk akkor, amikor megkezdődik az adókivetés. A Heralja termését, nemes tüzű borait nagyon jól ismerik és kedvelik külföldön, de ez az elsőrendű export-cikk már évek óta nem kerül a határon talra, itt hever a pincék mélyén és senki sem érdeklődik iránta. A kormány bűne, hogy ez így van és azé a szerencsétlen kereskedelmi politikáé, amely nem tudja kihasználni ennek az országnak pazar kincseit. Egészen érthetetlen indolencia, amely nem ismer körültekintést és nemcsak egy vidéknek okoz megfizethetetlen károkat, de megkárosítja az egész országot, amelynek exportjátt lényegesen vissza fogja vetni ez a ,,feledékenység“. Lehet azonban, hogy más probléma is rejlik az Arad-Hegyalját ért mellőzés mélyén. Azt kell hinnünk, hogy a regátbeli borokat akarja a kormány támogatni az aradhegyaljai nemzetközileg elismert borok rovására. Szomorú politika ez, amely országrészeket favorizál és egy olyan országrészt nyom el, amelynek legfontosabb terméke a bor. Ezért áll szomorúan a természet gazdag ajándéka előtt az aradhegyaljai szőlősgazda és ezért lesz ezidén az áldással megrakott. szőlőhegyeken isz&et*»* „Legyenek a kisebbségek türelemmel, OAIWnli fai/nlni fflifU mondotta II. Károly király Kolozs- ÖV* uliii JliVUlIII ivl| városi—Makkay Sándor református püspök az Automobilklub kolozsvári vacsoráján a király elé terjesztette a kisebbségek sérelmeit — I. Károly király nyilatkozott az utak javításáról KOLOZSVÁR, szeptember 30. II. Károly király, mint ismeretes, Kolozsvár vendége- ahol szemlélője volt a lezajlott nemzetközi autóversenynek. Tegnap az autóklubban az uralkodó és a versenyzők tiszteletére bankett volt, amelyen a király a következőket mondotta: — örvendek a mai napnak, ennek a pompás versenynek, melynek öcsém aktív résztvevője volt. Mi, akik hosszú ideje, harcoltunk a román autósport fejlődése érdekében, ebben , a versenyben művünk megkoronázását látjuk. Boldogok vagyunk- hogy Romániában már nem, fényűzés az autó, hanem mindennapi és közszükségleti tárgy. Sok praktikus jó is származik az autóforgalom nagy fejlődéséből, itt van például az utak megjavítása is, habár csak kis részük tökéletes még. De reméljük, hogy az útjavítás tovább halad és az ország minden útja a legkiválóbb lesz. Hálás vagyok a verseny rendezéséért azért is, hogy ha nem hivatalosan is, de Erdély szívébe, Kolozsvárra jöhettem. Poharam emelem a versenyzők egészségére, a megjelentekre és a klub vezetőségére Ezután a király Mikid herceg és a hatóságok vezetőinek társaságában a klub kisszalonjába ment át, ahol a megjelent notabilitások hódolatát fogadta. Először a versenyzőkhöz fordult a király, akik közül Lichtenstein herceggel és Almássy gróffal beszélgetett el, majd a görögkeleti püspök és a polgármester üdvözlő szavait hallgatta meg. Ezután Makkay Sándor református,és Boros György uniárius püspököt tüntette ki megszólításával őfelsége. Makkay püspökkel az elhunyt Nagy Károlyról beszélgetett a király, majd a püspök őfelsége kérdésére elmondotta, hogy az egyházának hány lélekszáma van éskellő formában az iskolaügyi sérelmeket is a király elé tárta. Őfelsége, a püspök szavaira a következőket mondotta: — Legyenek a kisebbségek türelemmel és jó reménységgel, mert az ország helyzetének általános javulásával az ő sorsuk is javulni fog. Boros püspök végül angol nyelven beszélt az uralkodóval és megemlítette, hogy a kisebbségi egyházak a közeljövőben együttes audienciát kérnek. Tizenegy óra után a király búcsút vett a társaságtól, kíséretével az állomásra hajtatott és fél 12 órakor az udvari vonat elindult Bucureşti felé. A közoktatásügyi miniszter aradmergyei prefektúrára a felekezeti iskolák bezárásával fenyegetőzik Intézkedések a Magyar Párt egy körrendelete ellen. A városnak is támogatni kell az állami elemi iskolákat. Szankciókat alkalmaznak az illető kisebbségekkel szemben. Érdekes és főképpen magyar kisebbségi szempontból jelentős belügyminiszteri rendelet érkezett ma az aradi megyei prefektúrára. Arról van szó, hogy a belügyminisztérium rendkívül erélyes hangú rendeletben tiltja meg, hogy az egyes városi és községi tanácsokban helyet foglaló magyar tanácsosok a Magyar Pártnak körrendeletét végrehajtsák. A rendelet szó szerint a következőképpen hangzik: — A közoktatásügyi minisztérium 103413 —1930. számú átiratában másolatot terjeszt elénk egy körlevélről, amelyet a Magyar Párt küldött szét egyes szervezeteinek. Ebben a körlevélben a közigazgatási törvény 104, 462, 549 és 572. szakaszainak mesterséges félremagyarázásával a párt azt tanácsolja mindazoknak a városi és községi tanácsosoknak, akik a Magyar Párt képviseletében jutottak a tanácsba, hogy utasítsák vissza az állami elemi iskolák anyagi támogatását. Az épületek és iskolák fenntartása a községek kötelessége. Az állam évenként 2 milliárd 600 millió lejt fizet ki a tanítói karnak, a többi viszont az illető községek kötelessége. A községeknek rendes bevételük 14 százalékát és a korcsmák után kivetett illetékekből befolyó összeg egyharmadát kell, hogy az iskolák fenntartása céljaira adják. A minisztérium úgy rendelkezett, hogy azon községekben, amelyekben jelentékeny számban élnek kisebbségek, a felekezeti iskolák részére is adjanak támogatást, ami igazságos, miután az adókat minden állampolgártól egyformán szedik be, nemzetiségre való különbség nélkül. Mindennek dacára a kisebbségek visszautasítják az állami iskolák fenntartóit a felekezeti iskolák érdekében. Kérjük Önöket, feltétlenül hassanak oda, hogy a Magyar Párt körlevelét ne vegyék figyelembe a magyar tanácstagok s ne nehezítsék meg az állami iskolák működését, mert ebben az esetben a miniszter el van határozva arra, hogy az illető városokban, vagy községekben nyomban bezáratja a felekezeti iskolákat. Mert nem engedhető meg, hogy akkor, amikor az állam jelentékeny összegeket ad ki kisebbségi iskolák fenntartása érdekében, éppen a kisebbségek bojkottálják az állami iskolákat. Ezen szankción kívül, amelyet az iskolaügyi hatóságok foganatosítanak, értesítjük Önöket hogy mi is közigazgatási téren fogunk szankciókat alkalmazni az illető kisebbségekké szemben. Értesítsenek bennünket arendele végrehajtásáról. A miniszter helyett: Marinescu. Vezérigazgató: Caloian. A rendelet nyomán dr. Nichin János megyei tanácsi vezértitkár nyomban megtette szükséges intézkedéseket arra, hogy a köigazgatási hatóságokkal tudassák azt, végrhajtás végett. Kisebbségi körökben általános kitűnést keltett a belügyminiszteri rendelet, am it inkább, mert ez az első eset, hogy a felső hatóságok ennyire élesen szembehelyezkedi a Magyar Párt egyik intézkedésével és szakciókat helyeznek kilátásba, ha a párttak eleget tesznek a pártvezetőség utasításainak közoktatásügyi minisztérium éles rendelet valószínűleg a Magyar Párt vezetősége is teszi a szükséges lépéseket a helyzet tisztáz céljából.