Aradi Közlöny, 1931. március (46. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-01 / 49. szám

MIOO‘5 MA 16 OLDAL Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Bu! Reg. Pereig­nand (József főherceg-ur) 4. Telefon: 151, Sürgönyeim: Közlöny, Arad. .: Az Aradi Nyomda Vállalat tulajdona.. kiadása és rotációs nyomása. Megjelenik naponta reggelArad Közlöny nnn­o­­.Bd CÍSfizet­ési árak:­­évesíre 1108 a félévre 540, negyed­évre 270, havonta 90 t.e: Külföldre havonta 50 Leilel (több. :: Egyes» szám 5 Lei. [Vasárnap 6 LeL :: (Bucu­res­ti­ben 50 bani felárt' Hirdetések tarifa szerint :: XLVI. évfolyam, 49. szám Főszerkesztő:STRIJBER JÓZSEF Vasárnap, 1931. március hó 1 A temesvári mécsesek A gazdasági rétegek és frakciók, ha tilta­lk­ozni akarnak és tiltakozásukban nem kíván­nak az erőszak mesgyéjére lépni, egy órára, vagy egy percre beszüntetik a munkát annak jeléül, hogy felemelték szavukat és megmutat­ták erejüket, amellyel azonban élni nem kí­vánnak. A városi villamosmű ellen tiltakoznak így a temesvári kereskedők a drágai áram ellen és az ellen a gazdaság­politika ellen, amely tízmillió lej nyereség mellett sem haj­landó olcsóbban mérni a villanyáramot és ezért­­ elsötétítették kirakataikat. Egyelőre csak egy hétre szólt ez­t a tüntető tiltakozást, de ha nem kapnak elégtételt — és ami a legfon­tosabb, nem kapnak olcsóbb villanyáramot — úgy tovább folytatják a tüntetést. Eddig rendben is van minden­. A sztereo­­typ tiltakozásnak ezt a formáját ismerjük, de nem ismerjük a további szimbólum alkalma­zását. A temesvári kereskedők az elsötétített kirakatokba az elmúlást szimbolizáló mécsese­ket rakták ki.­­Mécses pislákol a­ temesvári Lloyd-sor gyönyörű üvegtáblái mögött, az el­múlás kísérteties mécsese, az enyészet és pusztulás jelei. Memento mori! Rettenete­sen pislákolhatnak ezek a szegény kis olajmé­csesek, a fényt és pompát szimbolizáló kira­katüvegek mögött. A technika és tudás diada­lának mintadarabjai a kirakatokban és mellet­tük az elmúlás mécsese...! Hiába, a technika és a tudás termelési tudománya, az emberi elme és a teremtő akarat minden igyekezete, lássátok felélni, hamu és por leszünk rövidesen, ha így haladnak a kar­tellek és trösztök urai azon az utón­, amely m­indannyiunkat a romlás hideg sim­a felé taszít. Talán kár is, hogy ezt a szimbólumot n­em lehet lépten-nyomon alkalmazni. Nem le­het cukor helyett az elmúlás mécsesének lángjával édesíteni a kávét, cipő helyett ezt a szimbólumot ragasztani az elkopott topánkák orrára, nem lehet gyufa helyett e szomorú mécses lángjánál cigarettára gyújtani és nem lehet sehol máshol alkalmazni ezt a vésztjósló m­ementót, holott az élet ezer és ezer fájdal­mas roppanása közepette folyton alkalmaz­nunk kellene. Ma két véglet szakadéka között lebeg a gazdasági életünk. Az egyik oldalon állanak azok a termelési tényezők,­­amelyek a nyers­anyagoknak és az ezekből készült produktu­moknak korlátlan urai. A másik oldalon ott áll a fogyasztó, akit nem engednek a produk­tumokhoz a gazdasági viszonyok. A bőség szarujából ömlik a jó, a szép, a sok és az életet ízesítő földi­­boldogság, de csak csepe­­getve porciózzák, csak úgy adnak belőle, ha érette mindenünket odaadjuk. És egyre keve­sebbet tudunk belőle fogyasztani és egyre in­kább az utolsó vagyonpo­rcik­án­k­a­t kívánja meg és kívánja el a tulajdon büszke urat És nem­ látja és nem látják és nem akarják meg­látni, hogy túlzott igényeik immár a tönk szélére döntenek valamennyiünket. . . Az elmúlás mécsese figyelmezteti most a­ temesvári villanytermelést, hogyha a fogyasz­tó belepusztul, el kell pusztulni a villamosmil­­nek is. El kell pusztulni annak­ a hatalmas haszonlehetőségnek, amelyből ma telik sok mindenre, de amelyből — bal­mai dolgok így­­mennek még tovább — nemsokára a villamos­­mű­iek is legfeljebb­ csak­ az elmúlást­ szimbo- lizáló mécsesre telik.­­ • Likvidálják az optáns-ügyet A hágai egyezmény francia ratifikációja életbe lépteti az optáns-ügy pénz­ügyi rendezésének aktualitását Kétszáznegyvenmillió aranykorona kerül kifizetésre az utódállamok optánsai között Április hó elejére tervezik az optánskötvények hivatalos kibocsátását Budapestről jelentik. Hivatalos körökből nyert értesülések szerint, a francia kor­mány ratifikálta azt a hágai egyezményt, amely lehetővé teszi a nagy magyar állami kölcsön kibocsátását. A kölcsönt a londoni Rothschldh-ház vezetése alatt álló nemzetközi pénzcsoport bocsátja ki és arra már 87 millió pengő előleget is folyósított. Ehhez az egyezményhez fűződik az a párisi megállapodás, amely az optánsü­gy pénz­ügyi megoldását tartalmazza. Az optáns kártérítési összegeket, mint ismeretes, az utódálla­mok és a nyugati államok közösen 240 millió aranykorona tőkével rendezik és ebből az összegből azon birtokosokat kártalanítják, akiknek birtokait az utódállamok területén sajátí­tották ki. Ilyen módon magyar—román,­­ma­gyar—cseh és magyar—jugoszláv döntőbíró­­ságok alakulnak és ezek a döntőbíróságok állapítják meg egyénenként a fizetendő összeget, melyet azután az aranykorona-alapból folyósítanak. Miután az érdekelt államok a kártalaní­tási összeg alapján, évi részletekben fizetik, a 240 millió aranykoronának megfelelő összeg­ben, 4 százalékot kamatozó kötvényeket bocsátanak ki. Az eredeti terv szerint január elsején már meg kellett volna kezdeni az érdekelt álla­moknak a részletek befizetését, ez azonban az egyezmény francia részről történendő ratifi­kálása miatt késett, de minden valószínűség szerint, egy hónapon belül már perfektuálják az egyezményt. A legújabb terv szerint, április elsején bocsátják ki az optáns-köt­vény­eket, amelyek valószínűleg dollárértékre szólnak és a nagyhatalmak is garanciát vállalnak a köt­vényekért. Az érdekelt optánsok kártalanítási összegeiket az év végéig megkapják. Királyi ebédek szenzációja Az uralkodó sorra veszi és ebéden fogadja magánál a többségi pártok vezéreit — Szétfoszlott a Mironescu-féle ebéd minden illúziója Pénz helyett még mindig csak táviratokat küld Párásból Popovici ,­ minden várakozást megelőzően — nem a köl­­csönügy körül robbant ki. A szenzációt az a Bu­­curesti-i távirat jelenti, amely arról számol be, hogy az uralkodó Mironescu és Duca után a többi személyiségeket látja sorjában vendégül asztalá­nál. Ez a hír arról ad értesítést tehát, hogy a jövő héten Iorga, Argetgianu, Bratianu Gheorghe és Lupu lesznek a királyi asztal vendégei. Az illető politikusok meghívóikat kézhez is vették már a királyi kabinetirodától. A hír jelentősége szétrobbantja azt az opti­mista szappanbuborékot, amelybe Mironescu bur­kolta az ő királyi ebédjének a jelentőségét. Ezt a mesterkélt beállítást, amely Jaiconescut a király személyes barátjának sem átallotta beállítani, hi­­­deg zuhanyként cáfolta le Duca meghi­vallatása a király asztalához. Ilyen körülmények között min­denképpen a kormány számára jelent súlyos meg­lepetést a személyiségek felvonulása, melynek je­lentőségét éppen a kormány előbbi túlzásai húz­zák most még erőteljesebben alá. A belpolitikai élet igazi szenzációja azonban Bucu­restiből jelentik. A párisi kölcsön­tár­gyalásokról nincs semmi újabb jelentés. Az Epoca szerint, a kormány egyik tagja a hely­zetre nagyon jellemző következő kijelentést tette: Popovics úgy fogalmazza meg a távira­tait, hogy magunk sem értjük mit mond. Ezzel magyarázható az, hogy a minisztertanácsi hi­vatalos jelentés már szerdára, legkésőbb csü­törtökre várta, a szerződés aláírását, ami még a mai napig sem történt meg.­­A délutáni fővárosi lapok jelentése szerint a­­kormány újabb táviratot kapott Popovicitól, Pak­sból. Ebben a táviratban azonban a várt jelentés helyett újabb részletkérdéseket tett szóvá a pénzügyminiszter, referátum fómn­kájá­ban. A kormány azonnal válasz-táviratot kül­dött Popovicsnek, amelyben semmi más egyéb nem volt, mint egy felszólítás, hogy végre is­­kijön a kölcsön végleges feltételeiről er­esí­­tett a pénzügyminiszter. Megakadtak Sandhi béketárgyalásai Ismeretlen még, hogy mi történt India alkirálya és a nacionalisták vezére között? — Gandhi rendkívül lehangoltan jött el az alkirály palotájából :New-Delhiből jelentik: Mahatma Ghánai és az indiai alkirály tárgyalásaiban váratlan fordulat állott be. Az indiai kormány és a pánindiai kongresszus megegyezése, amely már közvetlenül küszöbön állott, felborult s minden jel arra mutat, hogy újabb súlyos kompliká­ciók állottak be. A legújabb események nagy poliikai jelentőségét még nem lehet áttekinteni, beavatott körökben azonban már azt beszélik, hogy a béketárgyalások teljesen megszakadtak. Ghánái pénteken délután újabb tanácskozást folytatott Irwin lorddal s ezen a tanácskozá­son állott be az a váratlan fordulat, amely most kudarccal fenyegeti az egész békeakciót. Hogy mi történt Ghánai és az alkirály között, még nem lehet tudni. Ghandi azonban rendkívül lehangoltan jött ki az alkirály palotájából s az újságíróknak csak annyit mondott: „Lehető­­­séges, hogy később újból tárgyalni fogunk"._______­­ . _________ Lapunk mai száma teljes heti rádióműsort közöl. I'Un

Next