Aradi Közlöny, 1932. június (47. évfolyam, 122-144. szám)
1932-06-01 / 122. szám
MB 12 OLDAL Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Bul- Reg. Ferdinand (József főherceg-ut) 4. Telefon : 151. Sürgönyeim: Közlöny, Arad. .. Az Aradi Nyomda Vállalat tulajdona, kiadása és rotációs nyomása- Megjelenik naponta reggel.Közlöny A R A 3 LEJ Előfizetési áraik:évente 840, félévre 420, negyedévre 210, havonta 70 Lej. Külföldre havonta 50 Lejjel több. Egyes szám 3 Lej.Vasárnap 5 Lej. ::Bucurestiben 50 bani felár-! Hirdetések zárná szériát :: XLVIL évfolyamst, 122. szám| Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF* Szerda, 1932. júmius 1 . ■w emondott a Iorga-kormány Iorga miniszterelnök ma benyújtotta a kormány lemondását, amelyet a király elfogadott — A lemondás oka az volt, hogy nem volt fedezet a tisztviselő- és nyugdíjas-fizetések folyósítására — Titulescut táviratilag hívták haza — Nyilvánosságra került Rist memoranduma . A szeszmonopol, a konverzió és a bírói likvidálás azonnali hatálytalanítását kérte a francia szakértő Politikai körök véleménye szerint Titulescu nem vállalja a megbízatást Bucurestiből a Rador távirati iroda hivatalosan jelenti. A Iorga-kormány ma beadta lemondását. A már előre jelzett minisztertanács — amely koronatanács jellegeivel bírt — ma délután öt órakor ült össze a királyi palotában. A tanácskozáson, amelyen a kormány összes tagjai megjelentek, maga II. Károly király elnökölt. Délután fél hat óra körül az uralkodó magához rendelte Anghelescut, a Banca Naţionala kormányzóját, akit — a tanácskozást felfüggesztve — negyedórás külön kihallgatáson fogadott. Anghelescu kihallgatása után a tanácskozások újra kezdetüket vették és azok este fél nyolckor értek véget. Iorga Miklóst, aki gyalog hagyta el a királlyi palotát, az utcán hatalmas tömeg és az újságírók légiója várta. A miniszterelnök az újságíróknak a következőket jelentette ki: — A kormány nem talált elég fedezetet a tisztviselői és nyugdíjasfizetések folyósítására és a hátralékok kifizetésére, amelyek napról-napra emelkedtek a rendkívül nehéz állami inkasszó következtében. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi körülmények között nem lehet külföldi kölcsönre számítani és hogy a fizetéseknek újabb ötven százalékos csökkentése csakis egy erős pártra támaszkodó kormány által vihető keresztül, a kormány nem látott más megoldást, minthogy benyújtsa lemondását, amelyet őfelsége el is fogadott. II. Károly király táviratilag haza hívta Titulescut és előreláthatólag őt bízza meg a kormányalakítással. Iorga miniszterelnök a sajtónak adott nyilatkozat elmondása után a miniszterelnökségre ment, hogy a kormány lemondásának hivatalos publikálásáról intézkedjék. Károly király beszéde a minisztestanácson Bucureşti jelentések szerint a lapok különkiadásai a kormány lemondásáról a következőket jelentik: A délutáni minisztertanácsot Károly király a következő beszéddel nyitotta meg: — Olyannak tekintem ezt a tanácskozást, amelynek eredete a mi földünk ősi szokásaiban rejlik. Romániában a fejedelemségek alatti nehéz időkben mindig összehívták a díván bojárjait, hogy megbeszéljék a súlyos kérdéseket. Ma is az alkotmányos király hívta össze a minisztereket, hogy megbeszéljék azokat a teendőket, amelyek a mai rendkívül súlyos és válságos időkben szükségesek. A király veti fel a problémákat. Önök, a felelős miniszterek ,vannak hivatva azokat megvizsgálni és a megoldásra javaslatokat tenni. Amikor mint Románia királya esküt tettem, ezt mondoztam népemnek. Az ő öröme az én örömön, az ő fájdalma az én fájdalmam. Ma, amikor akutai krízis, azért vagyunk itt, hogy úrrá legyünk a nehézségeken, enyhítve a nép fájdalmán, amely az én fájdalmam is. Kérem, hogy a legnagyobb figyelemmel és odaadással foglalkozzanak a problémával, főként azzal, hogyan oldják meg a tisztviselők és a hadsereg illetményeinek kérdését. A tisztviselők az állammal kötött szerződéseik szerint fizetendők. Ez a szerződés kétoldalú és kötelezi az államost a tisztviselői munka ellenében a fizetésre. A legelső és nélkülözhetetlen lépés, amit a helyzet megoldására tehetünk, javaslatot tenni ennek a szerződésnek a teljesítésére, hogy emiatt ne szenvedjen az ország. Önöknek kell megtalálni a megoldást és bízom intelligenciájukban, hazafiasságukban és lojalitásukban, hogy meg is találják az egyedüli célravezető, helyes utat. A király után sorra szólaltak fel az egyes miniszterek, majd újra az uralkodó beszélt és javaslatot tett, hogy küldjenek ki egy bizottságot, amelyben helyet foglalnak sovsa és Argetoianu, valamint az összes szakminiszterek. Ez a bizottság vizsgálja felül a helyzetet és nyolc nap múlva a király elnökletével új minisztertanácsot hívnak egybe, amely tanács elé már konkrét javaslatot terjesztenek. A királyi előterjesztéshez többen szóltak hozzá, majd az uralkodó berekesztette a tanácskozást. Ezután a miniszterek eltávoztak, de a király még visszatartotta Iorgát, míg minisztertársai egy másik teremben várakoztak. A hangulat itt igen vegyes volt. Többféleképpen vitatták meg a király tervezetét, majd a vita során kijött Iorga, aki elmondotta kormánya tagjainak, hogy az uralkodó a megoldást rendkívül sürgősnek tekinti és már holnap szeretne konkrét javaslatokat, amennyiben ez nem lehetséges, úgy nyolc nap alatt feltétlen elvárja a megoldásra vonatkozó előterjesztéseket. A miniszterelnök a király szavaiból azt vette ki, hogy az uralkodónak már valamilyen határozott terve van. Erre azt felelte, ha a király bizalma továbbra is vele lesz, úgy a legnehezebb munkát is el tudja végezni. Károly király erre kitérő választ adott, mire a miniszterelnök nyomban benyújtotta lemondását, amit az uralkodó el is fogadott és megbízta az ügyek további vitelével. Iorga senkit sem bocsájtott maga elé a tanácskozás után A hivatalos kommüniké szerint az uralkodó köszönetét fejezte ki Iorgának és kormányának a nehéz munkáért és változatlan kegyéről biztosította. Iorga Miklós a minisztertanács után azonnal hazament és meghagyta, hogy senkit se bocsássanak be hozzá. Argetoianu az estét barátai körében töltötte, akikkel a politikai események fölött tanácskozott. Egyes verziók szerint Titulescut Londonból hazahívják, mert a király koncentrációs kabinetet szeretne, amelyben a londoni követnek fontos szerepet szánna. Politikai körökben úgy tudják, hogy Titulescu, akit már több ízben csalódások értek, óvatos és nem valószínű, hogy elvállalja a megbízatást. Vannak, akik úgy hiszik, hogy a koncentrációs kormánynak Argetoianu is tagja lenne. A kombinációk már megindultak és természetesen a fantáziának tág tere van, amelyeknek azonban semmi komoly alapjuk sincs. Az összes politikai pártok vezetői Bucurestiben tartózkodnak. A kormány lemondásának híre a fővárosban hatalmas izgalmat keltett. A királyi palota előtt állandóan nagy néptömeg volt, hasonlóképpen rengeteg ember állott a lapok szerkesztőségei előtt és várta a legújabb híreket. Rist jelentése nagyban hozzájárult a kormány bukásához A kormány lemondásával kapcsolatban az alábbiakban ismertetjük Argetoianu utolsó pénzügyminiszteri nyilatkozatát, amelyet Scrutatornak, a Dimineata politikai főmunkatársának adott. Scrutator a Rist-jelentés iránt érdeklődött Argetoianunál és a volt pénzügyminiszter nyilatkozatából kitűnik, hogy Rist valóban nem helyeselte a kormány három legfontosabb törvényalkotását és hogy a francia szakértő jelentése, illetve véleménye nem kis mértékben játszott közre a Iorga-kormány bukásában. Argetoianu mindenekelőtt kijelentette, hogy a keddi, illetve a mai minisztertanácson a különböző találgatások eloszlatása végett felhatalmazást fog kérni Rist jelentésének közzétételére. Leszögezte Argetoianu, hogy Rist az elmúlt évek költségvetéseit kritizálja jelentésében és a pénzügyminiszter megállapította, hogy ezeknek a költségvetéseknek az összeállításánál valóban nem tartották mindenben szem előtt a stabilizáció alkalmával vállalt kötelezettségeket. Argetoianu szerint Rist az 1932-es költségvetést nem kifogásolta, azonban annak szigorú betartásához ragaszkodott. Megemlítette nyanistatátum a pénzügy.- miniszter, hogy Rist a szeszmonopólium törvénye ellen foglalt állást és az 1927 előtti alkoholrendszer visszaállítását kéri. A kormány azonban a szeszmonopóliumtól jelentős jövedelmeket remélt és ezért ragaszkodott ennek megvalósításához. A konverziós törvénnyel kapcsolatban Rist attól tartott, hogy az állam túl nagy terheket vállal magára. Ezzel kapcsolatban a pénzügyminiszter azt kívánta megemlíteni, hogy jelentésének első részében éppen Rist említette meg, hogy a román polgárokat ma kevesebb köztartozás terheli, mint a háború előtt, így tehát — szerinte — a köztartozásokat még lehet emelni. Ami Ristnek azt a kívánságát illeti, hogy a Banca Naţionala a konverzió következtében ne szenvedjen károkat, Argetoianu kijelentette, hogy a Banca Nationalával és Auboinnal egyetértve olyan formulát sikerült találniuk, amelyeket a konverzió finanszírozásáról szóló törvény paragrafusaiba fognak belefoglalni és amellyel Ristnek teljes elégtételt fognak szolgáltatni. Aggodalmát fejezte ki Rist a kényszerlikvidálásról szóló törvény fölött is, de Argetoianu véleménye szerint mind a két törvény megszavaztatása S300140S szükség volt. A Részügy minisz-5