Aradi Közlöny, 1932. szeptember (47. évfolyam, 204-228. szám)

1932-09-01 / 204. szám

/V) $0/1h M A 12 OLDAL Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Bul- Rec. Ferdi­nand (József főherceg­nt) 4. Telefon: 151. Sürgönyeim: Közlöny. Arad- Az Aradi Nyomda Vállalat tulajdona­­kiadása és rotációs nyomása. Megjelenik naponta reggel-STÄUBER JÓZSEF: Csütörtök, 1932. szeptember­­ XLVII. évfolyam, 204. szám . Főszerkesztő ARA 3 LEJ Bi­­fizet­é­si árak: évente 840, félévre 420, negyed­évre 310, havonta 70 Lei. Külföldre havonta 50 Lejrel több. Ezres szám 3 Lei- Vasárnap 5 Lei. .. (Bucu­re s ti­b­e­n 50 bánt felár.) Hirdetések tarifa szerint. Útban Stauber József holt­teste Arad felé... A részvétlevelek és táviratok özöne érkezik a családhoz és az Aradi Közlönyhöz — Az aradi Magyar Párt levelei — Lapok az újságírás nagy halottjáról — „Stauber József disze, koronája volt az újságírásnak“ Mire ezek a sorok megjelennek, már Arad felé robog a bécsi gyorsvonat, amely egyik vagonjában nagydoroghi Stauber József­ az­­Aradi Közlöny elhunyt főszerkesztőjének le­plombált érckoporsóját hozza haza. Abba a városba, amelyet olyan nagyon szeretett és amelynek fejlődéséért, felvirágzásáért küzdött tollal, szóval, cselekedettel egy emberöltőn át. Most hidegmereven, hármas érckoporsóba zárva hozzák vissza Arad rajongó szerelme­ , sőt, hogy itthon még egy rövid utat megte­gyem amelynek végállomása az aradi temető egyik kriptája lesz... és azután örök pihenőre helyezik el zsolozsmás- szomorú gyászdalok szerteszálló hangjai közepette, mindazoktól kö­rülvéve, akik szerették, tisztelték és becsülték... A Az erdélyi magyarság nagy vesztesége A posta folyton hozza a részvétleveleket és táviratokat, mindenki mély részvétét fejezi ki a nagy veszteség felett, amely nagydoroghi Stauber József családját és a vezérét, géniuszát elveszített Aradi Közlönyt érte. Ma délelőtt az aradi Magyar Párt vezetőségétől érkezett, úgy a családhoz, mint az Aradi Közlönyhöz rész­vétlevél, amelyek a következőképpen szólnak: özv. nagydoroghi Stauber Józsefné nagyságos asszonynak Arad. Mindnyájunkat megdöbbentett az a szo­morú hir, amely néhai férjének, a magyar ki­sebbségi és társadalmi élet mintaképének, oszlopos tagjának sorainkból való kidőlését, elhalálozását közölte velünk. E szomorú esemény folytán fogadja Nagyságos Asszony, valamint a család min­den egyes tagja a magunk, valamint az össz­­magyarság nevében őszinte, igaz részvétün­ket és kérjük a Mindenhatót, hogy felmérhe­tetlen fájdalmakra adjon gyógyulást és mi­előbbi megnyugvást. Fogadják Nagyságos Asszony kiváló tiszteletünk kifejezését. Arad, 1932. augusztus 30-ikán. Dr. Velcsov Géza, em­. h. Boros Károly, titkár. Az Aradi Közlöny szerkesztőségéhez a kö­vetkező levelet intézte az aradi Magyar Párt .vezetősége: Az Aradi Közlöny tekintetes szerkesztősége és kiadóhivatalának Arad. Mélységes megrendüléssel vettük a hírt, amely az Aradi Közlöny főszerkesztő-tulaj­donosának, nagydoroghi Stauber József úr­nak, a közéleti tevékenység kiválóságának gyászos elhunytét közölte velünk. Az elhalálozás következtében Önöket ért fájdalomban és gyászban mi is osztozunk és felejthetetlen emlékét kegyelettel őrizzük meg. Fogadják kiváló tiszteletünk kifejezését. Arad, 1932. augusztus 30. Dr. Velcsov Géza, em­. h. Boros Károly, titkár. Mindenfelől érkeznek levelek és táviratok, nemcsak Arad társadalma, hanem az egész er­délyi magyar újságírás, egész Erdély társa­dalma velünk gyászol. Mindenki, aki csak is­merte nagydoroghi Stauber Józsefet, megren­dülten vette tudomásul a szomorú hírt!*"amely' időelőtti elhunytáról számolt be. A mai napon a következőktől érkeztek részvétlevelek a csa­ládhoz, valamint az Aradi Közlöny szerkesztő­ségéhez. Báró Neuman Károly, Neuman Testvérek- cég, Arad megyei Takarékpénztár r.­­„ Ma­­teescu István, kisjolsvai Szabó Zoltán, dr. Buda László (Budapest), Kulhanek Ferenc (Buda­pest), Martos Sándor (Budapest), Dunaposta (Budapest), dr. Molnár Alfréd és neje (Buda­pest), Lózsa Zsigáné (Nagybecskerek), Dál­­noki-Nagy Lajos, Mak­ovitz Márton és neje, Déghy Ernő (Budapest), Weisz Hugó (Buda­pest) , Fodor Gyula és neje, I. C. Gheorghiu, Temesvári Hírlap — Pogány László (Temes­vár), dr. Nagy Sándor és neje, Hungária Hotel igazgatósága (Budapest), dr. Antal András és neje, Blimi Árpád és neje, Ehrenwald László és neje­ Gellinek Lotte, dr. Róna Jenő, Fischer Irén, dr. Löwinger Miksa, Kepes József, Orbán Aba, Róth Zsigmond és neje, dr. Héber József és neje, özv. Paálné (Budapest), kemenesaljai Kiss Lajos (Dózsa Imréné és csa­ládja (Makó), Montagh Miksa és Piri (Temes­vár), Schwartz Gusztáv, Márton Sándor, dr. Antal Sándor, Basch Simon és neje, Münz Mártonna, Corso-mozi igazgatósága, Kornis Márton, Gárdos Frigyes, Fuchs Arnold, dr. Molnár István, Nagy Zoltán (Kisjenő), Hen­­tschel István, özv. dr. Singer Jánosné, Singer László, Holländer Emil, dr. Székely Károly, Busztin Sándor, Fischer Mihály, Alföldi Pál, dr. Székely László, Keppich és Lefkovits, Heim Sándor, dr. Werner Sándor, dr. Szalai Vilmos és neje, Székely Lajos, K. Vas Anna, dr. Kep­pich Jakab és neje, Bolgár Lajos, Filadelfi Adolf és neje, Császár Imre és neje és még so­kan közölték táviratilag, levélben és szóban, hogy teljes mértékben osztoznak a bennünket, valamint a város társadalmát ért súlyos vesz­teség feletti fájdalomban. Nagydoroghi Stauber József halálának eseményét természetesen úgy az ország kisebb­ségi sajtója, mint a magyarországi nagy napi­lapok megfelelőképpen regisztrálják és egybe­hangzóan a magyar zsurnalisztika érzékeny veszteségeként emlékeznek meg róla. A buda­pesti Stúdió a halálát követő napon jelentette az eseményt, részletesen ismertetve az­ elhunyt főszerkesztő-laptulajdonos pályafutását- pub­licisztikai, politikai és társadalmi közéleti sze­repét. A budapesti nagy napilapok soraiban egykori lapja, a „Pesti Napló" emlékezett meg elsőnek, utána a „Magyar Hírlap“, majd az Est-lapok valamennyien a Badenben bekövet­kezett haláláról, amely a magyarországi zsur­nalisztikában is mélységes hatást keltett. A budapesti „Magyar Hírlap“ szerdai szá­mában megjelent cikkben olvassuk a követ­kező sorokat: „Stauber József a legkiválóbb szerkesz­tők egyike volt s keze alatt lapja — az Aradi Közlöny — a vidéki sajtó igen tekintélyes és magas színvonalú újságjává nőtt. Az Aradi Közlöny a régi magyar szabadelvű párt, majd a munkapárt orgánuma volt és Stauber tehet­sége előkelő­ erőteljes és gazdag lapvállalattá fejlesztette. Az erőteljes­ délceg ember halála őszinte részvétet keltett­. II kisebbségi séffő gyásza Az aradi napisajtó orgánumai után ma ér­keztek el hozzánk a romániai magyar kisebb­ségi újságírás megnyilatkozásai is. A legkomo­lyabb erdélyi magyar és német nyelvű napila­pok hasábokat szentelnek annak, hogy nagy­doroghi Stauber József elhunyta felett érzett gyászuknak külsőségekben is kifejezést adja­nak. A ,,Bukaresti Lapok“, az „Ellenzék“, a „Keleti Újság“, a „Magyar Szó“, a Nagyvá­rad", a „Nagyváradi Napló“, a „Nagyváradi Friss Újság“, a „Szamos", a „Temesvári Hír­lap“, a „Temesvár­er Zeitung" közleményeit kell kiemelnünk az Aradon kívü­l megjelent re­cenziók hosszú sorai közül, melyekben a RA­­DOR félhivatalos távirati iroda, valamint a Magyar Távirati Iroda távirati és telefonjelen­tései nyomán terjedelmes megemlékezésekben áldoznak az elhunyt lapvezér emlékezetének. A „Temesvári Hírlap“ gyászkeretes cik­kében olvassuk a következő nemesvezetű so­rokat: „A magyar újságírásnak gyásza van kü­lönösen pedig gyásza van az erdélyi és bán­sági magyar újságírásnak- amelynek hatalmas törzse, korszakos jelentőségű élenjárója dőlt ki nagydoroghi Stauber József halálával. Az Aradi Közlöny főszerkesztője és tulajdonosa volt, disze és koronája az ujságírás nemes ér­telemben vett harcosainak, az ujságírás áldo­zatos pályájának, a szívvel-lélekkel a magyar­ság eszményeiért jó és rossz időben egyaránt küzdő idealistáknak és munkásoknak. — „Hatalmas fizikuma bírhatta csak — írja a lap — azt a lendületet, csak a meg­gye-

Next