Aradi Közlöny, 1938. augusztus (53. évfolyam, 180-193. szám)
1938-08-14 / 180. szám
Adminstrator delegat: ARAD, ANUL 53. No. KO- Redactor responsabil: Dr. STAUBER JÁNOS 1938. augusztus 14, vasárnap. SZ. JAKAB GÉZA Proprietară: Societatea Anonima pr. editora ziarului Aradi Közlöny, inreg. in Reg. Part. Periodice sub No. 146—1938. Trib. Arad. BAJTÁRS-KERESÉS ÍRTA: SZÁNTÓ GYÖRGY Éppen húsz éve, hogy itt, Európa belsejében elhallgattak a fegyverek. Azóta nem egyszer szólaltak meg ismét a többi földrészeken, a tengereken és most két éve az ibériai félszigeten is, amely mintha ki akarná pótolni, hogy az úgynevezett világháborútól mentes maradt. De a régi hadszíntér még csendes, egyelőre. Hacsak a földalatti morajok dübörgése elől be nem csukjuk a fülünket. De becsukjuk. Hiszen olyan jó a csend, még ha erőltetett, mesterséges, látszólagos is. Elégedetten olvasgatjuk amerikai riporterek leleplezéseit, hogyan sikerült az Intelligence Service egy szakácsruhába bújtatott emberének, vagy egy újabban gyakran emlegetett nyugalmazott kapitánynak gyors elhatározással megmenteni ha nem is a világbékét, de legalább a mi békénket. És még arra is ráérünk, hogy okmányok, jegyzőkönyvek után tallózzunk, amelyeknek bizonyítaniok kell, hogy részt vettünk a világháborúban, mint frontharcosok. Mert ez kiváltságokkal jár. Hogy mik ezek a kiváltságok? Jelen esetben nem fontos, nem is érdekes. Inkább szomorú. Néha holmi százalékarányszámról van szó, néha okmányhalmazokat tesz feleslegessé, ha igazolja valaki, hogy bizonyos időt a fronton töltött, mint kombattáns. De húsz év nagy idő egy emberéletben. Elvesztek a régi csapatkötelékek irományai, és a saját okmányaink is- Bajtársak kerestetnek tehát, két élő tanú, hogy ott harcoltunk velük, együtt jártuk a nagy táncot halál őfelségének dicső színe előtt. De ez sem könnyű dolog. Húsz év alatt alaposan szerteszóródtunk, hirdetések útján kell egymás holléte után szimatolnunk. És ime mégis, a bajtársak jelentkeznek. Hírt adnak egymásnak, segítséget nyújtanak, mint egykor szörnyű pergőtüzekben, véres rohamokban. Most a bürokrácia ra Diethalmazában nyújtják felénk segítő kezüket, nehogy elsülyedjünk ebben a rendelethalmazban, mint valami folyondáros hínárban, miami-eznek a régi nevek, akiket mármár elfeledtünk, fajra, nyelvre és felekezetre való tekintet nélkül, kiállnak a tűzbe, mintha a régi lövészárkokból ugrálnának ki. Átugorják ezt a húsz évet, mert megmaradtak egymással szemben életfogytig annak az embernek, annak a testvérnek, akik olyan egyek voltak a halál előtt, mint semmiféle barát. Mert a barátokat régen elválasztották azóta érdekszövevények, világszemléletek, politikai pártok, üzleti vállalkozások, de a bajtársakat soha. Voltam nemrégiben egy ilyen bajtársi öszszejövetelen, úgynevezett ezredvacsorán. Nem az én ezredem volt, mint vendég, tudtam objektív szemlélő maradni. Megfigyeltem, hogy ide is befurakodtak a kútmérgezők eszméi, itt is alakultak klikkek, itt is estek sértődések, félreértések. De mikor arról értesültek a módosabbak, hogy az egyik bajtársnak nincs kenyere, állásba segítették, ruhát, cipőt, fehérneműt adtak neki titokban, kölcsönné is kisegítették. Valami összekötötte őket, amit szóval nem lehet kifejezni, csak megérezni lehet. Nem csaták és hőstettek emléke- Több ennél.A végzet keze, a közös katonasors beléjükégetett bélyege. És én szomorúan vettem tudomásul, hogy a szenvedés sokkal inkább öszszeforrasztja az embert, mint az öröm, a szépség, a szeretet. Mert úgy ültek ott, mint valami titkos szekta tagjai és nekem arra kellett gondolnom, hogy egy újabb és újabb világégésnek kell majd jönnie, amely ezt a bajtársi kört egyre jobban kiszélesíti, ezt a bajtársi érzést egyre jobban elmélyítse. Mi volt a háború akkor, amikor formális hadüzenettel kezdték és micsoda ma? Ha Görögországban megvertek egy angol kalmárt, négy csatahajó indult teljes gőzzel az égei tengerre. Ha bántalmaztak egy konzult, ez egyértelmű volt a mozgósítással. Ma néhány tucat hajót sülyesztenek el és ez még jegyzékváltást sem indít meg. Követségeket repítenek levegőbe és az illető nagyhatalom meg sem mozdul. Tankok és repülőgépek zúdulnak idegen területre, ágyuk bömbölnek, ezredek indulnak rohamra a mandzsu határon és közben külügyminisztériumok hivatalszobáiban tárgyalnak a békéről. Olcsó lett az emberélet, mindennél olcsóbb. Nem érdemes háborút kezdeni miatta. Emberi méltóságért sem. Petróleumért, gyapotért, vasért, ez más- Ezért érdemes. Hiszen csak néhány százezer emberéletbe kerül- És közben lehet szónokolni a békéről. És mégis, talán így szaporodik a bajtársak száma. A háború nő, dagad és terjed, területeken és éveken át. Talán, majd ha behálózza az egész földgömböt, a mi világunkat, akkor válik majd bajtárssá mindenki és akkor mindnyájan megindulunk, a legnagyobb közös ellenség, a háború mészárlásai ellen. Bajtársak, segítsetek- Igazoljátok, hogy ott voltunk, mindnyájan, testvéreink a szenvedésben és bajban. Igazoljátok, hogy megkaphassuk a béke és az emberi méltóság elemi jogait, hiszen megszenvedtünk érte. És öt földrész romjain majd összeülünk mind, egy szomorú vidám bajtársi összejövetelre, hogy bemutassuk egy világégés okmányait a legfelsőbb égi hatóságnak. Letették az esküt az u. tartományi kormányzók Marta Alexandru dr. nyugalmazott Timisoara—temesvári táblai elnököt nevezték ki kormányzónak a Timis —temesi kormányzóság élére Beiktatták u. méltóságába Volfradmer Adolf dr. katolikus püspököt Bucureştiből jelentik. A közigazgatási reformról szóló törvényrendelet értelmében az új kormányzók szombaton délben fél 1 órakor tették le az esküt Őfelsége II. CAROL király kezébe. Az esküszöveg elmondása után Őfelsége szerencsekívánatait fejezte ki az új kormányzóknak. A somesi—szamosi kormányzóság élére HANZU Alexandru tábornok, az alba-iuliai—gyulafehérvári kormányzóság élére PAP Danila nyugalmazott tábornok, az elti kormányzóság élére SCARISOREANU Romulus nyugalmazott tábornok, a buceci kormányzóság élére GANE Alexa, a törvényhozó tanács volt elnöke, a timisi—temesi kormányzóság élére MARTA Alexandru dr, volt timisoarai temesvári ítélőtáblás elnök, a pruti kormányzóság élére NEGRUZZI Nicolae, a Dunarea-menti kormányzóság élére CĂDERE Victor és Nistru- menti kormányzóság élére DINU Simian volt alminiszterek, a suceavai kormányzóság élére ALEXIANU Gh. cernăuţii egyetemi tanár kerültek. Az új Timis —temesi kormányzó Martha Alexandru dr. tartományi kormányzó rendkívül nagytudású jogász. Több, mint három évtizeddel ezelőtt Lipován volt ügyvédi irodája. A kiváló ügyvédnek országszerte előnyös híre volt. Többek között arról volt nevezetes, hogy a bírósághoz eljuttatott beadványait példaként mutogatták egymásnak a bírák. Általában, mint a szorgalom és a korrektség megtestesítőjét emlegették Martha Alexandru dr.-t, kit az a csaknem egyedülálló előléptetésért, hogy még a háború előtt az ügyvédi minőségben működő kiváló jogászt a szegedi ítélőtáblához nevezték ki tanácsosnak. Az impérium átvétele után Martha Alexandru dr--t táblai elnöknek léptették elő és az Oradea—nagyváradi táblánál nyert beosztást. Bihor—Bihar megye székhelyéről került azután a Timişoara—temesvári ítélőtábla főelnöki székébe ez a rendkívül képzett, európai műveltségű, puritán jellemű kitűnő jogász, akinek kormányzóvá történt kinevezése úgy többségi, mint kisebbségi körökben osztatlan örömöt váltott ki. A közigazgatási törvény szentesítése Az ünnepélyes eskütétel részleteiről egyébként a következőket jelentik: A kormány tagjain, az államtitkárokon, a két királyi tanácsoson kívül, akik a trón jobb oldalán helyezkedtek el, részt vett még az ünnepségen a királyi udvar valamennyi tagja. Utóbbiak helyét a trón baloldalán jelölték ki- Jelen voltak még ezenkívül annak a bizottságnak a tagjai is, akik a törvénytervezetet elkészítették: Barinescu és Mirelescu professzorok és Vantus. Déli fél egy órakor elhelyezkedtek a trón lőtt, majd a szertartásmester jelezte Őfelsége király érkezését. Az uralkodó fehér nyári ruhában lépett a trónterembe, üdvözölte a jelenéveket, utána pedig a trón lépcsőzetén helyezkedett el. Ezután Armand Calinescu belügyminiszter felolvasta a közigazgatási törvény életbeléptetéséről szóló királyi kéziratot. Ennek megtörténte után őfelsége aláírásával szentesítette a közigazgatást törvényt■ Ugyanekkor a belügyminiszter felolvasta azt a királyi kézír nini ninPlliol hni PQ7iPnilPi iflöt(iTtilTTlV ). Slei.